Ezért vándorolnak ki Magyarországról

Az alacsony keresetűek adóztatása nőtt az elmúlt években, így nálunk van az EU második legnagyobb terhelése. Az éves nettó átlagkereset terén Magyarország az EU harmadik, a bruttó bérköltség tekintetében pedig az ötödik legalacsonyabb értékét produkálja.
Napi.hu, 2015. április 21. kedd, 07:16
Fotó: MTI/AP

Magyarország az ötödik legalacsonyabb értéket produkálja az EU-ban az egy órára jutó átlagos munkaerőköltség terén - derül ki az Eurostat adataiból. Az uniós átlag 24,60 eurót tett ki és 29,20 euróra rúgott az eurózónában 2010-ben. Az átlagértékek mögött rendkívül széles sávban szóródnak az egyes tagországok által produkált adatok, a két szélső érték között - 3,80 euró (Bulgária) és 40,30 euró (Dánia) - több mint tízszeres a szorzó. (Ha Norvégia EU-tag lenne, magasan vinné a pálmát a maga bőven 50 euró feletti értékével.) A munkáltatók által a munkaerőre kifizetett összegek negyede (24,40 százaléka) volt béren felüli tétel (adók, járulékok), míg az eurózónában meghaladta a 26 százalékot is. Itt is széles sávban szóródnak az egyes államokra jellemző átlagok, a szlovéniai nem egészen 16 százaléktól a több mint kétszer ekkora (33,1 százalék) francia értékig.

A bruttó kereseteket vizsgálva az látszik, hogy az EU-tagok között Dánia az első (25 euró/óra), a sereghajtó pedig - összhangban a gazdaság fejlettségét mutató más mutatókkal - Bulgária (1,50) és Románia (2,00). A legkisebb és a legnagyobb érték között az EU-ban közel 17-szeres a különbség, de ha az országok árszínvonala közötti különbséget is többé-kevésbé kiszűrő vásárlóerő-paritáson számolunk, ötszörös differencia jön ki.

Tények Magyarországról
  • A 2005-ös 43,1 százalékról 49 százalékra nőtt a legkisebb keresetűek adóéke, vagyis a nettó kereset és a bérköltség aránya. Ez az 50 százalékot felmutató Belgium után a második legnagyobb érték az EU-ban.
  • Az éves nettó 3,2 ezer eurót sem elérő átlagkeresetnél csak a bolgár és a román érték kisebb. A legfőbb kivándorlási célpontnak számító Nagy-Britanniában ennél hatszor, Németországban és Ausztriában ötször nagyobb az átlagkereset.
  • Egy korábbi cikkünkben arra jutottunk, hogy egy átlagos brit vagy német háztartás kétszer él jobban, mint egy magyar, miközben Magyarországon a harmadát-negyedét keresik a multik által dominált szektorok közé tartozó autógyártásban és kiskereskedelemben dolgozók annak, mint amekkora fizetésre a cégek anyaországi munkavállalói számíthatnak.
  • Az egy órára vetített teljes bérköltség tekintetében viszont az 5. legkisebb értéket produkálta 2014-ben Magyarország.
  • Csökkent az alacsony keresetűek aránya, 20 százalék alá - igaz, erre vonatkozóan csak 2006-2010 közötti adatokat közölt az Eurostat.

Az alacsony keresetűek, vagyis az adott ország átlagbérének legfeljebb kétharmadát keresők az EU átlagában 17, az eurózónában pedig 14,8 százalékos súllyal voltak jelen. A legnagyobb arányt Lettországban (27,8 százalék) találta az Eurostat jelentése, míg a skála másik végén Svédország (2,5 százalék) állt, de jól szerepelt még a 6 százalék körüli értéket felmutató Finnország, Franciaország és Belgium is. 2006 és 2010 között az alacsony keresetűek aránya a leginkább Máltán és Bulgáriában nőtt, több mint 3 százalékponttal, miközben Magyarország azon államok között volt - Portugália, Lettország, Görögország és Szlovénia mellett - a maga 2,1 százalékos csökkenésével, ahol mérséklődött a súlyuk.

Bár történt némi javulás, a nemek közötti béregyenlőtlenség továbbra is jelentős az EU átlagát tekintve: 2013-ban a nők átlagosan 16,4 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak. A legnagyobb különbség, közel 30 százalék Észországban volt, az osztrák, cseh és német adat 22-23 százalék körüli, míg a lista másik végén Szlovénia, Málta, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Luxembourg, Románia és Belgium áll, 10 százalék alatti értékkel. A Magyarországon mért 18 százalék körüli érték a finnországihoz hasonló.

Ami az éves nettó kereseteket illeti, a versenyszféra átlagának 100 százalékát keresők Luxembourgban számíthatnak a legnagyobb átlagfizetésre (38 254 euró), míg a legkevesebbre, a luxembourgi érték tizedére Bulgáriában (4328 euró). Ugyanez a két ország áll a lista két végén, ha az egykeresős, kétszülős és kétgyermekes háztartásokat nézzük: az egyik szélső érték több mint 52 ezer euró, a másik pedig alig több, mint 4,3 ezer, a kettő között 12-szeres a szorzó. Utóbbi modellt kétkeresősre módosítva szintén Luxembourg viszi a prímet, közel 86 ezer euróval, gyerekek nélkül pedig 78,4 ezer euróval, míg Bulgáriában gyerekkel és anélkül is 7,8 ezer euró az átlag.

A sor végén, már megint

Az, hogy Magyarország az EU legszegényebb államai közé tartozik, más statisztikák alapján is világos - az egy főre jutó GDP, az átlagbér és a fogyasztás persze annyira erősen összefügg, hogy nem is remélhetnénk más kimutatásokat. A háztartások fogyasztása tekintetében az EU-ban hátulról a 4. helyen állunk, vásárlóerő-paritáson számolva az unió átlagának mindössze 62 százalékát hozva.

Ami a szintén vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-t illeti, Magyarország az uniós átlag 66 százalékán állt tavaly, amivel megint csak Romániát és Bulgáriát tudtuk felülmúlni, ráadásul EU-csatlakozásunk óta mindössze 4 százalékkal tudtunk közeledni az EU átlagához.

És bár tavaly csökkent a legszegényebbek aránya Magyarországon, sok tekintetben továbbra is az EU sereghajtói között állunk, ráadásul itt is az történt, hogy a visegrádi országokkal ellentétben az utóbbi éveket romló tendencia jellemezte.

Az alacsony keresetűek adóztatására is kitér az összeállítás. Magyarország a 2013-as adatok alapján azon államok között van - Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztria, Románia, Lettország és Svédország mellett -, ahol a legnagyobb, 40 százalék feletti az adóék,  vagyis a nettó kereset és a bérköltség aránya. Itthon ráadásul jelentős növekedés is történt, a 2005-ös 43,1 százalékról 49-re - ez a belga 50 százalék után a második legnagyobb érték az EU-ban -, ami minden bizonnyal az egykulcsos szja bevezetésének tudható be.

Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt annak terhe (plusz adófizetés illetve elvesztett juttatások), ha valaki a munkanélküliségből kitörve végre állást talált. Viszont épp az egykulcsos szja feltételei miatt következett be az, hogy az alacsony keresetű, egykeresős, kétgyerekes háztartások esetében a 2005-ös kevesebb mint felére, 31 százalékra csökkent annak a többlet-elvonásnak a mértéke, ami egy esetleges fizetésemeléssel jár együtt.

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

melos, 2015.04.27 14:25

@aleb19:

"hogy a hulye statisztikad torz mert nem mutatja ki peldaul az ado es jarulekcsalo minberre bejelentett bertolnokok eltitkolt jovedelmet sem"

Ebből látszik, hogy nem dolgoztál olyan cégnél ahol minimálbérre jelentettek be. Megsúgom, a minimálbér feletti részből sem fogsz átkerülni magasabb jövedelmi kategóriába, mert nincs annyi. ;-)

Hogy akkor miért kell ez a minimálbérre jelentek be, többit zsebből fizetek című Antall-kormány idején elharapódzott és azóta magyar-modellé váló eljárás, arról azokat a vállalkozókat kell kérdezni, akik ezt alkalmazzák bérfizetés gyanánt.

Én dolgoztam anno olyan milliárdos forgalmat generáló vállalkozásnál, ahol ezt csinálták, de ott azért mert megtehették következmények nélkül. És messze nem többszázezer forint eltérésekre kell gondolni, pár tízezer forintról volt csak szó/fő.

pl. 2000-ben 25.000 Ft-ra voltam bejelentve, 55.000-t kaptam kézhez.
2001-ben 40.000Ft-ra voltam bejelentve 55.000-t kaptam kézhez.

Persze van kivétel, a biztonsági cégeknél an/blokk egy alaposabb vizsgálat simán megérné. Csak ugye ezt nem fogják, bizonyos kormányzati magas beosztású ember érintettsége okán ugyebár... ;-))

Mert ugye ők nem 8 órában, hanem 24 órában vannak, és a borítékos pénzt órabér után kapják... ;-) Persze ez is csak elsőre tűnik soknak, de ha mögé nézünk, hogy ezért nemritkán 400 munkaóra körül teljesítenek, akkor már megint nem tűnik soknak ugye... ;-)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

melos, 2015.04.27 14:01

@aleb19:

A KSH legújabb statisztikája is bizonyoítja, hogy nem gurult el a gyógyszerem. A húgod a legfelső jövedelmi tizedbe tartozik MAGYARORSZÁGON, tetszik, vagy sem.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/benne_van_a_csaladod_a_legjobban_kereso_10-ban.1.213166.html
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

melos, 2015.04.27 13:56

" Egyébként ott keletkezik költségvetési lyuk,"

A költségvetési lyuk 2011/2012-ben keletkezett is. Benne van a 42-es fejezetben a vonatkozó ktgv tervezetekben. Mit gondolsz mire kellett a magánnyugdíjpénztárak erőszakos államosítása ?

Azóta évente ezt a lyukat tömik be az egyre újabb és növekvő számú és mértékű kisadókkal, áfa emeléssel, cafeteria adóemeléssel, munkavállalói járulék emelés stb. mikor mi jut eszükbe. Ez a pénz hiányzik 2011 előttihez képest, máshonnan kell beszedni, ezért van ez a rahedli adóemelés. Van ami tartós emelés (áfa, munkavállalói járulék), van ami egyszeri (manyup), az egyszeriek helyett évente mást kell kitalálniuk, hogy ezt az egyre táguló lyukat betömjék.

"Mindenki saját maga felelős a boldogulásáért! Nem a társadalom egy valakik álltal meghatározott másik fele..."

Ez sajnos nem igaz olyan országban, ahol komplett társadalmi csoportokat törvények révén tartanak jogfosztottságban.

" De akkor most miért baj, ha a dolgozónál marad az az 500 milliártd? "

Azért mert más dolgozóktól szedik be a pénzt. Az összadóztatás mértéke jóval magasabb a bruttó bér arányában az alsóbb jövedelmi csoportokban.

"Az államnak joga van eldönteni, melyik társadalmi réteget részesíti előnyban. Ha nem tetszik, következőleg másra kell szavazni."

Na látod, ez ez egyenes beszéd. Csak akkor nem kell köntörfalazni, ki kell mondani, hogy ez az állam az alsó kb. 7/10-ednyi társadalmi réteget kirekesztette abból , amit ő nemzetnek nevez és kész.
És az agymosást, meg a maszlagot el kell hagyni, és kész. A maradék 7/10-ednek nincs jövője és kész, vagy tűrjön, vagy meneküljön. Ennyi.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nemtom5, 2015.04.22 09:02

@melos: "Igen, ez így van. De azért az sem működik, hogy 9/10-ede a társadalomnak rosszul jár az 1/10-e boldogulásáért.
"

Ez mekkora bullshit már. Mindenki saját maga felelős a boldogulásáért! Nem a társadalom egy valakik álltal meghatározott másik fele...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nemtom5, 2015.04.22 08:59

@melos: Ez az orbáni egyenlőtlen, igazságtalan adórendszer a régihez képest évente 500 mrd HUF-ba kerül 2011/12 óta.

A cikk a túladóztatásról szól. De akkor most miért baj, ha a dolgozónál marad az az 500 milliártd? Egyébként ott keletkezik költségvetési lyuk, ahol a betervezett összeg nem folyik be. Viszont az 500 milliárd már be sem volt tervezve, tehát lyuk sem keletkezhetett.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html