Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

1 Honnan lehet tudni, hogy jön a NAV?

Az eljárás megindításáról a NAV általában előzetesen értesíti az adózót. Ilyenkor az adóhatóság azt is jelzi, hogy milyen dokumentumokat fog kérni, és rendszerint előre egyeztetett időpontban megy a cég székhelyére. Az ellenőrzésre való felkészülés során hasznos lehet a kért iratokat szakemberrel előzetesen átnézetni, hogy ne kerüljön a NAV birtokába olyan dokumentum, amit esetleg nincs joga megismerni.

Kivételesen előfordul azonban az is, hogy a NAV egyből a cég székhelyén jelenik meg, elsősorban akkor, ha attól tart, hogy az előzetes értesítés meghiúsítaná az ellenőrzés célját.

2 Be kell-e engedni a NAV-ot a céghez?

Igen. Az ellenőr beléphet a cég helyiségeibe, megvizsgálhatja az iratokat, bizonylatokat, a könyveléshez használt szoftvereket. A NAV jogosult a cég tevékenységével összefüggő járművek, helyiségek átvizsgálására is, ha megalapozottan feltételezi, hogy valamilyen bizonyítékot a cég elrejtett vagy megsemmisítene. A NAV nyilatkozatot kérhet továbbá a cég alkalmazottjaitól vagy a céggel szerződéses kapcsolatban álló vagy korábban szerződéses kapcsolatban állt személyektől is (például volt munkavállalók).

Nem kell viszont beengedni a NAV-ot a magánlakásba.

3 Kell-e bármit mondani a NAV-nak?

Nem. Az eljárás alá vont cég képviselője (ideérve a hozzátartozókat is) nem köteles nyilatkozni, indokolás nélkül megtagadhatja a nyilatkozattételt vagy a válaszadást. Más személyek viszont csak kivételesen tagadhatják meg a nyilatkozattételt, így például, ha őket titoktartás terheli (például ügyvédi titok), vagy ha vallomásukkal saját magukat vagy hozzátartozóikat bűncselekmény elkövetésével vádolnák.

4 Át kell-e adni a NAV által kért iratokat?

Főszabály szerint igen. Fontos azonban, hogy az átadott iratokról fénymásolatot és tételes(!) listát készítsünk, mert gyakran van vita abból, hogy egy konkrét iratot megkapott-e a NAV.

Az iratátadási kötelezettség alól van pár kivétel. Egyrészt a NAV nem kérhet olyan kimutatást, nyilvántartást, aminek elkészítésére a céget nem kötelezi jogszabály. Így például a hatóság kérheti a céget, hogy adja át a számlákat, de nem kérheti, hogy a számlákról valamilyen egyedi kimutatást készítsen a cég, ha ilyet egyébként nem készít. Az adóhivatal nem ismerheti meg az ügyvédi titkot képező adatokat sem (többek között ügyvéddel folytatott, ügyvédi titoknak minősülő levelezést, az ügyvéd által védekezés céljából készült iratot), ezek mind visszatarthatók.

5 Mihez van joga az adózónak az ellenőrzés során?

Számos olyan jog illeti meg a céget, amire sokszor nem gondolunk. Mindamellett, hogy az adózó képviselője bármely ellenőrzési cselekménynél jelen lehet, bármikor felvilágosítást is kérhet a NAV-tól az eljárás állásáról vagy betekinthet az iratokba. Ezekből az adózó megtudhatja, hogy milyen irányba folyik az ellenőrzés.

Fontos joga a cégnek, hogy bármikor nyilatkozatot tehet, akkor is, ha korábban megtagadta a nyilatkozattételt.

6 Mikor van vége az ellenőrzésnek?

Az ellenőrzésnek akkor van vége, ha a NAV úgy érzi, kellőképpen feltárta a tényállást. Erre tételesen meghatározott határidőn, de minden esetben legfeljebb egy éven belül sort kell keríteni.

Az ellenőrzést követően a hatóság jegyzőkönyvben foglalja össze a megállapításait. Bírságot a NAV csak a határozatban szabhat ki, viszont már a jegyzőkönyvben jelzi, hogy a bírság vonatkozásában milyen enyhítő vagy súlyosító körülményeket tárt fel.

7 Mi az az észrevétel?

Az észrevétel az adózónál az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvre tett ellenkérelem.

Fontos tudni, hogy az új eljárási törvény alapján az észrevétel vált a legfontosabb beadvánnyá, amit egy cég beadhat az ellenőrzés során. Az észrevétel ugyanis az utolsó lehetőség, ahol a cég korlátozás nélkül új tényt, körülményt adhat elő.

Az észrevétel előterjesztésére a jegyzőkönyv átvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. Fontos tudni, hogy a határidő úgynevezett jogvesztő, tehát ezt követően akkor sem adható be észrevétel, ha az adózó a késedelmét ki tudná menteni (mert például külföldön tartózkodott).

8 Hogyan megy tovább az eljárás?

A NAV mérlegeli az észrevételben előadottakat és határozatot hoz. Mivel a határozatot ugyanaz a NAV szerv hozza, mint amelyik a jegyzőkönyvet elkészítette, ezért ritka, hogy az adóhatóság a határozatban eltérő következtetésre jut, mint a jegyzőkönyvben.

Az adóhatóság határozatával szemben fellebbezni lehet, amit a NAV felettes szerve bírál el. Ha a másodfokú határozat helyben hagyja az elsőfokú határozatot, akkor ez 30 napon elül a bíróságon keresettel támadható.

9 Mikor kell befizetni az adóhiányt és a bírságot?

Ha adóhiányt állapít meg a NAV, azt a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 15. napig kell megfizetni. A másodfokú határozat kézbesítésére körülbelül az ellenőrzés megkezdését követő 1-1,5 év elteltével lehet számítani, ennyi idő van erre felkészülni.

Abban az esetben, ha a cég nem tudja megfizetni az adóhiányt vagy az adóbírságot, akkor lehetőség van fizetési könnyítést (haladékot vagy részletfizetést) kérni.

Ha a cég a határozatot bíróságon megtámadja, akkor a keresetben kérhető, hogy a bíróság az ítélet meghozataláig halassza el a fizetési kötelezettséget. Bár nehezen kiszámítható, hogy a bíróság mikor hagyja jóvá ezt a kérelmet, egy kellően alátámasztott kérelemmel itt is lehet időt nyerni, ami lehetővé teszi, hogy a cég felkészüljön a fizetésre.

A fotó forrása: Napi.hu.