Ezt fontos tudnia, ha nyugdíjba menne közalkalmazottként!

A nyugdíjba vonulás egyik kötelező előfeltétele a biztosítási jogviszony "hiánya", azaz a keresőtevékenység befejezése a nyugdíj-megállapítás időpontjára. Év végén a kérdés aktualitását a közalkalmazotti jogviszonyból nyugdíjba vonulók sajátos helyzete adja, amely a vonatkozó törvény rendelkezései folytán egy az általánostól eltérő időpontot is tartalmaz - hívja fel a figyelmet az Adó.hu.
K. Kiss Gergely, 2017. december 18. hétfő, 18:25
Fotó: Napi.hu

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének szabályrendszere jelentősen eltér a Munka törvénykönyve (Mt.) munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályrendszerétől, annál sokkal kötöttebb - magyarázza a portálon Molnárné Balogh Márta nyugdíjszakértő.

A 2009. december 31-e utáni időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

A biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonulásnál általában közös megegyezéssel, vagy felmondással történhet. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) szerint a jogviszony megszüntethető közös megegyezéssel, áthelyezéssel, lemondással, rendkívüli lemondással, felmentéssel és azonnali hatállyal. A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódó jogviszony megszüntetés szempontjából a közös megegyezés, a felmentés, esetleg a lemondás vehető számításba.

Közös megegyezés

A közös megegyezés előnye, hogy a felek bármilyen időpontra, akár azonnal is, meghatározhatják a jogviszony megszűnésének napját. Ez esetben felmentési idő és végkielégítés sincs.

Felmentés

A közalkalmazotti jogviszonyoknál - eltérően az Mt. által szabályozott területtől - a nyugdíjjogosultság, illetve a nyugdíjban részesülés nevesített felmentési ok. A Kjt. szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.

Nyugdíjasnak minősül a munkavállaló (közalkalmazott), ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság).

Kötelezően írja elő a Kjt. a felmentést arra az esetre, ha a közalkalmazott kéri felmentését a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevétele érdekében.

A felmentési idő legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg. A felmentési idő hossza a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő hosszától függ.

A kezdő időpont

A felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján kívánja meg a Kjt. a nyugdíjasnak minősülést, azaz a nyugdíjkorhatár betöltését. Így ebben az esetben bár a nyugdíjjogosultság már bekövetezett, megtörtént a nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges szolgálati idő is megszerzésre került, a nyugdíj megállapítás mégis halasztódik egy kicsit, mert harmadik feltétel, a biztosítási jogviszony megszüntetése csak a felmentési idő leteltekor következik be.

A felmentési idő pedig általában a maximális hosszúságú ezen esetekben, azaz nyolc hónap. Ha a nyugdíjba vonulás bármilyen oknál fogva ennél az időpontnál sürgősebb, közös megegyezés, végső soron a közalkalmazott lemondása jöhet számításba, ez utóbbi esetben azonban a két hónapos lemondási idővel számolnunk kell - olvasható az Adó.hu-n.

HOZZÁSZÓLÁSOK