Ezt is vizsgálni kell a munkahelyeken - súlyos büntetések jöhetnek

Júliustól szigorodott a munkavédelmi törvény, a cégek kötelezettségei kibővültek. Már a 20 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak is munkavédelmi felelőst kell választaniuk. A munkavédelmi képviselők felmondási védelem alá kerültek. A bírságolást kiegészítik egy újfajta szankcióval is.
Napi.hu, 2016. július 26. kedd, 15:50
Fotó: Napi.hu

A jogszabályváltozás alapján a cégeknél kötelezően választott munkavédelmi képviselők munkajogi szempontból ugyanúgy védettek, mint a szakszervezeti tisztségviselők: elszámolási kötelezettséggel nem a munkáltatónak, hanem a munkavédelmi bizottságnak, vagy ha ilyen nincs a társaságnál, a munkavédelmi képviselő választása során megalakult választási bizottság tagjainak tartoznak.

A munkajogi védelem célja, hogy az érdekképviseletben fontos szerepet betöltő vezetőket a munkáltató egyoldalú döntéseivel ne tudja eltávolítani a társaságtól. A védelem a felmondás, illetve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás,  - például átirányítás, kirendelés, kiküldetés - esetén jár. A munkáltató a védett személlyel szemben ilyen lépéseket csak az érdekképviselet vagy a munkavállalók előzetes beleegyezésével tehet.

Plusz teher a kisvállalkozásoknak

Új szabály, hogy az eddigi 50 fős helyett immár a 20 alkalmazottat foglalkoztató cégeknek is munkavédelmi felelőst kell választaniuk. Ezzel pluszterhet kapnak a kisvállalkozások, hiszen a választás megszervezése, a feltételek biztosítása munkáltatói kötelezettség. Megjelent egy összeférhetetlenségi szabály is: így olyan dolgozó, aki már munkaviszony keretében, főtevékenységként a munkaadó megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el, nem választható munkavédelmi képviselővé.

Semmi sem maradhat titokban?

Újdonság, hogy a munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a munkavégzés során a munka egészséges és biztonságos végzésének, illetve annak ellenőrzésének szabályait megszegi, vagy e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri, a munkabalesettel, vagy foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl. Büntetést kaphat akkor is, ha a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz. A kiszabott bírság összege 500 ezer forintig terjedhet.

Ezek a kötelezettségek nem csak a munkáltatót terhelik, hanem annak megbízottjait - például a közvetlen munkahelyi feletteseket, továbbá a dolgozókat is - magyarázta a jogszabályt a Napi.hu-nak Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi üzletágvezető ügyvédje. A gyakorlati példák nagyon sokrétűek lehetnek: így következménnyel járhat, ha kiderül, hogy a munkaadó elbocsátással fenyegetett meg egy munkahelyi balesetet szenvedett dolgozóját, azért, hogy sérelmét titkolja el a hatóságok elől (ennek a jobbik esete, amikor a sérelmi díjat a vállalkozó "fű alatt" rendezi, ám a balesetek teljes eltussolása is számos esetben megtörténik). Emellett azonban a dolgozók is bírsággal sújthatók, például, ha ittas állapotban válnak munkabaleset áldozatává, melyről ráadásul megpróbálnak hallgatni - sorolta Kéri.

Bírság annak, aki megpróbálja eltussolni az ügyet

Az új szankció független, a már régóta bevett munkavédelmi bírságtól, amely a törvény szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben alkalmaznak. (A munkavédelmi bírság összege 50 ezertől 10 millió forintig terjedhet). A most bevezetett közigazgatási bírság, a meglévő szankciót egészíti ki - azzal különbséggel, hogy nem a mulasztást és a hanyagságot bünteti, hanem azt, ha valaki akadályozza, a már megtörtént ballépések feltárását.

Ezzel a cégek terhei is növekednek, hiszen a munkavédelmi krízisek "menedzselése", - a jegyzőkönyv-készítéstől kezdve a kivizsgálásig - az ő feladatuk lesz. Kéri Ádám szerint egyértelmű a trend, hogy a kormány így kívánja a felelősséget áttolni a munkáltatókra. Eközben a munkavédelmi hatóság kapacitása - romló baleseti statisztikák mellett - egyre inkább leépül: az ellenőrzések és a bírságolások aránya az öt-hat évvel ezelőtti töredékére esett.

A nagyításhoz kattintson a képre

HOZZÁSZÓLÁSOK