Ezt kell tennie az új magyar kormánynak - itt a prognózis

Korai lenne még növekedési fordulatról beszélni, de legalább a régiótól való leszakadásunk megállt - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint a következő kormány gazdaságpolitikájának legfontosabb kihívása a potenciális növekedés tényezőinek javítása lesz.
Napi.hu, 2013. december 11. szerda, 11:24
Fotó: Napi.hu

A GDP-növekedés dinamikája a vártnál lényegesen erősebb, mégpedig nagyrészt egyedi - részben ráadásul megismételhetetlen - tényezők és kedvező bázishatások következtében - vélik a Takarékbank elemzői. Suppan Gergely a GDP-adatok kapcsán kiemelte, Magyarország felzárkózóban van, határozottan jobban teljesít, mint a dél-európai országok, de a potenciális növekedés ütemének növelése rendkívül fontos ahhoz, hogy ezen a pályán maradjunk.

A ma publikált makrogazdasági prognózis szerint a jól teljesítő beruházások felpörgése mögött leginkább az Európai Uniós források intenzívebb felhasználásán alapuló állami beruházások, kisebb mértékben feldolgozóipari beruházások illetve a rendkívül alacsony forrásköltségű MNB-s növekedési hitelprogram (nhp) által finanszírozott kkv-projektek álltak. Ezek kedvező hatásokat indíthatnak el a gazdaság egészében, de korai lenne még növekedési fordulatról beszélni. Akkor lehet növekedési fordulatról beszélni, ha a potenciális növekedési ütem is intenzívebb lesz. A korábbi években kitágult növekedési rés záródása, és olyan egyedi jellegű tényezők, mint például az NHP, így is lehetőséget teremtenek arra, hogy a 2015-ig terjedő időszakban a jelenleg elég alacsony potenciális növekedési ütemnél erőteljesebb bővülést mutasson a gazdaság.

Forrás: Takarékbank
Napi.hu

A régió élére kerülhetünk - átmenetileg

Pozitív a magyar gazdaság számára, hogy Európa magára talál, élénkül a német konjunktúra - a német gazdaság növekedése tartósan felülmúlhatja az EU-átlagot. A hazai fogyasztói bizalom a reálbérnövekedés és a gazdaságból érkező jó hírek nyomán tovább nőhet, az ipar az utolsó negyedévben - bázishatások miatt - 7-8 százalékkal is gyarapodhat. Nem csak az autóipar fűti a beruházásokat, hiszen jelenleg is több tucat nagyberuházás folyik, ha nem is akkora volumenűek, mint az Audi vagy a Mercedes fejlesztései: a Hankook 300 millió eurós projektben van benne, a Bridgestone hasonló invesztíciót hajt végre, a Lego kétszázmillióért ruház be, de épül a Procter & Gamble pelenkagyára is - hoztt példákat Suppan, aki szerint mindez az építőiparra is kedvezően hat.

Suppan Gergely
Napi Gazdaság, Katona Vanda

A Takarékbanknál úgy látják, hogy a negyedik negyedévben a növekedés éves üteme akár 2,8 százalékra is gyorsulhat, így 2013-ban az éves átlagos GDP-bővülés elérheti az 1,2 százalékot. Suppan megjegyezte: az utolsó negyedévben elképzelhető, hogy a magyar gazdaság nő a leggyorsabban a visegrádi országok között, ám ez nem lesz tartós, vagyis a szlovák és a lengyel gazdaság visszaelőz majd.

Részben a kedvező áthúzódó hatásoknak köszönhetően is, 2014-re a gazdasági növekedés a 2 százalékot is meghaladhatja, és a kibocsátási rés már említett záródása miatt 2015-re is marad tartalék egy 2 százalék fölötti növekedési ütemhez. Ahhoz azonban, hogy 2015-öt követően a növekedési dinamika tovább emelkedhessen, a potenciális növekedés tényezőiben jelentős javulásra lenne még szükség. Ez lesz a gazdaságpolitika legfontosabb kihívása a 2014-2018-as választási ciklusban - húzza alá az elemzés.

Mit tegyen a következő kormány?

Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen intézkedésekre volna szükség, Oszlay András elmondta: az nhp segíti ugyan a gazdasági növekedést, de azt nem tudni, lesz-e olyan tovagyűrűző hatás, ami valóban segítene a potenciális növekedésen. Úgy látja, azokon a területeken kell javulást elérni, amelyek a felmérések alapján a leginkább lehúzzák Magyarország versenyképességét - a WEF rangsorában a 63. helyre csúsztunk vissza. Ezen területek között említette az üzleti szféra számára kedvezőbb intézményrendszert, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét, a vállalati szféra hálózatosodásának elősegítését (az állam visszafogottabb piaci jelenlétét), illetve a humántőke fejlesztését.

Amint arról korábban beszámoltunk, a kormányzás oldalán vannak a leginkább problémás részek a World Economic Forum (WEF) listája szerint. Ezt jelzi egyebek közt, hogy az abszolút sereghajtók között van Magyarország a kormánnyal szembeni jogérvényesítés esélye terén (138. hely) valamint a kormányzati adminisztratív terhek tekintetében (140.). A kormányzati döntéshozatal átláthatósága a 132. helyre volt jó a 2011-es 81. után, a befektetők védelmének erőssége esetében a 2009-es 74. helyről az idén a 107-re esett vissza Magyarország, a tulajdon jogi védelme terén pedig csupán a 103. helyet szerezte meg, ami látványos romlás a 2009-es 57. helyhez képest. A kormányzati döntéshozásban tapasztalható kivételezésre a magyar átlagosztályzat az 1-5-ös skálán 2011-es 2,6-ról csak kismértékben, 2,5-re romlott, ám a többi ország annyit javult, hogy Magyarország relatív helyezése a 85-ről a 116-ra esett vissza.

Legkésőbb 2015-ben jöhet a kamatemelés

Az infláció csaknem negyvenéves mélyponton jár (októberben 0,9 százalékos éves szinten állt), amiben nagy része van az adminisztratív árintézkedéseknek (rezsicsökkentés), a statisztikai hatásoknak és a világpiaci energia- és élelmiszerárak kedvező alakulásának. Decemberben ennél is alacsonyabb, 0,3-0,4 százalék várható. A maginfláció ennél magasabb szinten van (ugyancsak októberben 3,4 százalékos volt), de egyrészt ez is belül van a jegybank középtávú célsávján (3+0,5 százalék), másrészt a dohánykereskedelemben alkalmazott árrés jelentős tágításának hatását is tartalmazza, vagyis a tényleges árnyomás lényegesen enyhült az utóbbi hónapokban. A már bejelentett intézkedések illetve a várható világpiaci áralakulás figyelembevételével az infláció még tovább csökken a következő hónapokban, és jövő évben is kényelmesen a középtávú cél alatt marad (éves átlagban 1,5 százalékos lehet), bár év vége felé már a 3 százalék közelébe emelkedik vissza. Suppan megjegyezte: Európában mindenhol dezinflációs trendek vannak, nem csak a rezsicsökkentés húzza le az hazai árszínvonalat.

Miután a következő 6-8 negyedévben az infláció éves üteme a középtávú cél toleranciasávja alatt illetve azon belül marad, így lehetőség van további esetleges kamatcsökkentésre is. A Takarékbank prognózisa 2013 végére 3 százalékos alapkamat szintre számít. A további vágásnak gátat szabhat, hogy azzal tovább csökkenne a már amúgy is csekély kamattöbblet a forint- és a devizabefektetések között, amit a javuló magyar reálgazdasági mutatók által esetlegesen indokolt országkockázati felár-csökkenés csak ideig-óráig ellensúlyozhat. Az elemzők véleménye szerint ezért a 3 százalékos szint elérése után a kamatvágás szüneteltetése, de legalábbis lassítása szükséges lenne ahhoz, hogy nyugodt lehessen az átmenet az enyhítésből az elkerülhetetlenül bekövetkező kamatemelési ciklusba, vagyis ez utóbbit ne a hirtelen romló külső finanszírozási körülmények kényszerítsék ki. A Takarékbank elemzői szerint a kamatemelés legkésőbb 2015 elejétől szükségessé válik, mivel 2014 végétől az infláció fokozatosan a hosszabb távon fenntartható 3 százalék közeli szintre emelkedik vissza. Hozzátették: inflációs oldalról nincs kamatemelési nyomás.

Javuló foglalkoztatottság

Az aktív állami foglalkoztatáspolitika és a szabályozási környezet változásainak hatására a fő mutatószámok alapján 2014-15-ben is folytatódik a foglalkoztatottak és a munkapiacon aktívan jelenlévők számának emelkedése, miközben a munkanélküliségi ráta csökken. A Takarékbank elemzői szerint 2015-re a magánszektor munkahelyteremtő képességének és hajlandóságának fokozatos, bár lassú javulása és a közfoglalkoztatás további emelkedése mellett a munkanélküliségi ráta éves átlagos mértéke várhatóan 10 százalék alá kerülhet.

Forrás: Takarékbank
Napi.hu



Csökkenhet az államadósság

Az államháztartási mutatók a Takarékbank elemzői szerint a vártnál lényegesen erősebb bevétel-oldali teljesülést mutatnak. A némileg enyhülő kiadási szigor ellenére az idei hiány az elemzők számításai szerint, várhatóan a GDP 2,7 százalékára rúg majd, amely fegyelmezett költségvetési politika mellett 2014-ben sem haladja meg a 3 százalékot. Ha a tendenciák nem változnak, 2015-ben még enyhülhet is a deficit GDP-arányos mértéke. A GDP-arányos államadósság mutató idén (még) nem csökken számottevően, 2014-től viszont már komolyabban mérséklődhet, hiszen a nominális kibocsátás növekedése is felgyorsul. Mindennek hatására csökkennie kell a kockázati felárnak.

A külső egyensúlyi mutatók továbbra is Magyarország külső sebezhetőségének csökkenésére utalnak: a folyó fizetési mérleg, valamint a tőkemérleg együttes egyenlegeként az ország nettó finanszírozási képessége idén és jövőre a GDP 5 százalékát is eléri, és utána is csak mérsékelten csökken, amint a növekvő belső kereslet az import növekedési ütemét az exporté fölé emeli. Az államadóssághoz hasonlóan a nominális GDP vártnál alacsonyabb növekedése miatt a GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan alig csökken 2013 végére, viszont 2014-15-ben már erőteljesebben mérséklődhet, noha még az előrejelzési időszak végére is masszívan 100 százalék fölött marad.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

jobbajobb, 2013.12.11 19:12

A régióban az adósságráta : szlovákok 55% ---lengyelek 50% ----románok 40% ----csehország 60% ---szlovénia 60% -----Magyarország 79% ....de 2002 tavaszán 53 % ...ennyi ...kérdés ???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html