A melegebb időjárással egyre több időt töltenek az emberek a szabadban és a napsugárzás is egyre erősebb, ezért a Consumer Reports, az egyik leghitelesebb amerikai fogyasztóvédelmi magazin készített egy összeállítást a napkrémekről, sokan ugyanis még mindig ódzkodnak azok használatától.

A Consumer Report reprezentatív - kétezer ember megkérdezésével készített - felmérése szerint a felnőtt amerikaiak 28 százaléka soha nem használ naptejet. Ráadásul még azok többsége is, akik védekeznek a napsugarak ellen, ezt nem teszik minden alkalommal, ha napra mennek. Ez azért probléma, mert a Semmelweis Egyetem által ismertetett statisztikák szerint 2004-2014 között megduplázódott a melanómás - bőrrákos - betegek száma, a 25-35 év közötti nők körében pedig vezető halálokként szerepel. Azonban a tudatos és mértékletes napon tartózkodással és a megfelelő fényvédelemmel sokat lehet tenni a bőr egészségéért.

Kapcsolódó

Az sem mindegy, hogy milyen krémet használ valaki. Az amerikai fogyasztóvédelmi lap szerint elsősorban a kémiai szűrővel ellátott krémek védenek a nap káros sugaraival szemben. Ilyen kémiai szűrő például az avobenzon, az oxibenzon és az octisalate is.

Az elmúlt években kérdések merültek fel a fényvédők biztonságáról, kutatások ugyanis kimutatták, hogy bizonyos kémiai anyagok bekerülhetnek a véráramba. Az amerikai gyógyszerügyi hatóság (FDA) klinikai tesztet végzett a négy legelterjedtebb fényszűrő molekulával, amelyből kiderült, hogy az UV-fénytől védő molekulák beszivárognak a testbe. Erről írt tavaly többek között az Index, a cikkből pedig kiderült, a vizsgált hatóanyagok, az avobenzon, oxibenzon, oktokrilén, és a mexoril SX pedig napokkal azután is kimutathatók voltak a vérben, hogy befejezték a naptej használatát.

Kémiai vagy fizikai védelem?

Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyekért felelő hatóság, az FDA arra kérte a gyártókat, hogy több információt adjanak ezen anyagok biztonságosságáról. Lényeges ugyanakkor: az FDA kérése még nem jelenti azt, hogy ezek veszélyesek lennének. David Strauss, az FDA illetékes igazgatója szerint további adatokra van szükség ahhoz, hogy meg lehessen érteni a hosszú távú hatásokat és azt, hogy milyen értékek tekinthetők biztonságosnak. Egyelőre tehát nem kell abbahagyni a kémiai szűrős krémek használatát.

Hasonló véleményen van Don Huber, a Consumer Reports termékbiztonsági igazgatója, aki szerint a jelenlegi információk alapján a napkrémek elhagyásának veszélye nagyobb, mint a bennük lévő vegyi anyagok okozta potenciális kockázat. Az egyik megoldás, hogy árnyékban marad valaki és a testfelületének minél nagyobb részét takarja valamivel, így kisebb felületet kell bekennie naptejjel, ez ugyanis nem az egyetlen eszköze a káros sugarak elleni védekezésnek. A másik lehetőség a fizikai fényvédők használata, ezek titán-dioxidot, cink-oxidot tartalmaznak, és a bőr felszínén maradva blokkolják az UV-sugarakat. Joshua Zeichner, a New York-i Mount Sinai kórház kozmetikai és bőrgyógyászati klinikai kutatási igazgatója szerint a fizikai szűrős krémek kevésbé irritálják a bőrt, ezért javasolják ezek használatát kisgyerekeknek.

A Consumer Reports tesztje ugyanakkor arra jutott, hogy a fizikai szűrővel ellátott krémek nem védik a nap káros sugarai ellen annyira a bőrt, mint az előbb emlegetett kémiai szűrős társaik. Huber szerint az elmúlt 8 év tesztjei során egyetlen egy alkalommal sem került sem sikerült jó helyezéseket elérniük ezeknek a napvédőknek. A szakértő szerint némelyik ugyan megfelelően véd az UVB-sugarak ellen, de az UVA sugarak kivédésében már nem teljesítenek olyan jól.

Mi lesz a korallokkal?

Egyre több tudós foglalkozik a napkrémek környezetre gyakorolt hatásával is, főleg az oxibenzont tartalmazó változatokkal. Az utóbbi magas szintje ugyanis az óceánok vizében elpusztítják többek között a korallzátonyokat.

A független köztársaságként működő csendes-óceáni miniállam, a húszezres lakossággal rendelkező Palau lett például a világ első országa, amely 2020. január elsejétől teljesen betiltotta a kereskedelmi forgalomban használható naptejek, napolajok, krémek használatát és értékesítését. Az ország ugyanis szeretné óvni búvárparadicsomait és korallképződményeit a naptejek káros hatásától. A tiltás összesen tíz összetevőre vonatkozik.

Kutatások szerint ugyanis évi több ezer tonna naptej csapódik le a korallokon világszerte, amely pusztítja a korallokat is, de a zátonyok körül élő halfajok fiatal egyedeit is. Korábban Hawaii jelentett be hasonló intézkedést. Éppen ezért számos krém formuláján változtattak a gyártók.

Segít-e az ablaküveg?

Akadnak, akik úgy gondolják, hogy valamennyi ablaküveg megállítja a káros sugarakat, ám az irodák vagy éppen az otthoni ablakok jelentős része átengedi az UVA-sugarak több mint felét. Ez egyben azt is jelenti, ha valaki egész nap ablak mellett ül, érdemes bent is napkrémet használnia.

Ugyanez igaz az autókra is: a Consumer Reports szerint bár a szélvédők - és néhány esetben a napfénytetők - üvege az UVA- és UVB-sugarak nagy részét, ez az oldalsó ablaküvegekre nem mindig igaz, ha nem színezettek, akkor az UVA sugarak át tudnak hatolni rajtuk.

A sötétebb bőr sem véd meg a bőrráktól: az American Cancer Society adatai szerint: míg a fehérek esetében százezerből 28 a melanóma aránya, a latinók esetében ez az érték 5, míg az afroamerikaik esetében 1.

Lehet-e használni a tavalyi napkrémet? Hogyan kell használni?

A hő felgyorsítja a fényvédő lebomlását, így ha azt strandtáskában vagy a kocsiban tárolta valaki, akkor a hőmérséklet-ingadozás befolyásolhatta. Három év múlva viszont akkor sem lesz hatásos, ha rendesen tárolták. Érdemes tehát ellenőrizni a lejárati dátumot is a tubuson.

A megfelelő védelemhez SPF 30-as vagy annál magasabb számmal ellátott krémet érdemes választani, illetve fontos, hogy széles spektrumú legyen a termék, így véd az UVA- és UVB-sugarak ellen is. Indulás előtt minimum 15 perccel használjuk őket, és elegendő mennyiséget kell felvinni.

Ez egy felnőtt esetében strandolás előtt nagyjából 1 uncia, azaz 30 ml napkrémet kell eloszlatni a testen, ha pedig ruha van valakin, akkor átlagosan egy teáskanállal lehet számolni fedetlen testrészenként. Érdemes arra is figyelni, hogy tényleg mindenhova jusson, azaz a kézfejre, a lábfejre, a fülekre, a haj vonalába és a nyak hátuljára is. Szintén fontos, hogy itt még nem ér véget a történet: a naptejet kétóránként újra kell kenni, úszás vagy izzadás után pedig azonnal - írja a Consumer Reports.