Az új pályázati rendszer technikai feltételeit nem érheti kritika, hiszen az új elektronikus rendszer felhasználóbarát lett, amely egyszerűsíti és átláthatóvá teszi a lebonyolítási folyamatot - mondta érdeklődésünkre Kiss János József, a Glósz és Társa Kft. tanácsadója. Ugyanakkor nehézséget okozott, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakból elsőként októberben megjelenő pályázatokat egy előre meghatározott, rövid időszakban kellett benyújtani, így előfordult, hogy a rendszer túlterhelt lett és nem lehetett feltölteni a szükséges dokumentumokat. Kiss azonban reményének adott hangot, hogy ez csak "gyerekbetegség" volt, és a későbbiekben, amikor megjelenik a nagy pályázati dömping, már több időt hagynak a benyújtásra.

A gyerekbetegségeket Rapcsák Dániel, a Vanessia Magyarország Pályázatkészítő és Projektmenedzsment Kft. ügyvezető igazgatója is megemlítette, mondván előfordult, hogy az automatikus regisztrációt nem kapta meg minden korábbi pályázó, hogy a rendszer a túlterheltség miatt kidobta a felhasználót, de folyamatosak voltak az értelmezhetetlen hibaüzenetek is, amelyekre az online ügyfélszolgálaton sem tudtak megoldást nyújtani. A szakember szerint eleinte az is előfordult, hogy a pályázatot nem lehetett egy egész adatlapként kinyomtatni - ez pedig ellehetetlenítette a gyors ellenőrzést. Ezen kívül az egyes menüpontok közötti átjárhatóság lényegesen lassítja a kitöltés időtartamát, kevésbé átlátható a teljes adatlap, nagyon szétaprózódtak, helyenként túlbonyolítottak az egyes menüpontok, nem mindig logikus azok felépítése - sorolta tapasztalatait Rapcsák.

Természetesen vannak pozitívumok is, így az új rendszerben már vannak olyan beépített ellenőrző és összegző mechanizmusok, amelyek segítik a munkát, a korábbihoz képest inkább felhasználóbarát megoldást nyújtanak - mondta a Vanessia ügyvezető igazgatója. Szerinte szintén javítja a kezelhetőséget, hogy egy helyen elérhetőek adott pályázó támogatási kérelmei, illetve könnyebbséget jelent a pályázók számára, hogy a köztartozásmentes kedvezményezettek nem kötelesek biztosítékot nyújtani, mivel ez eddig jelentős problémát és/vagy költséget jelentett a résztvevőknek.

Korábban mindig szükséges volt a kitöltő program telepítése ahhoz, hogy dolgozni lehessen egy adott pályázaton, most már elegendő az online elérhetőség, így ez is csökkenti valamelyest az adminisztratív terheket - vélte Rapcsák, aki azonban hozzátette, hogy mindezzel együtt is összességében nőttek az adminisztratív terhek. Ez főképp annak köszönhető, hogy az új szabályozás szerint minden költségtétel alátámasztására 3 független ajánlattevőtől kell árajánlatot kérni, aminek "sokszor az életszerűsége is minimum megkérdőjelezhető", hiszen rendkívül gyakori az olyan típusú eszközök beszerzése, amelyeknél nem létezik három forgalmazó, netán kizárólagos értékesítési képviseletek vannak az egész ország területére, vagy olyan egyedi gépekről van szó, ahol nem lehet összehasonlítani több szállító ajánlatát.

Arról nem is beszélve, hogy a gyártmányok között jelentős minőségi, mögöttes szolgáltatásbéli és persze árkülönbözet lehet. Azaz nem feltétlenül a legolcsóbb a legjobb választás: az élet egy másik területéről kiragadott példán keresztül szemléltetve nehéz összehasonlítani pusztán árajánlat alapján egy Suzuki és egy Mazda gépkocsit annak ellenére, hogy például mindkettő japán gyártmány és eljuttatja az utasát A-ból B-be - magyarázta Rapcsák.

Túl lassú az elbírálás

Az új rendszer még csak a képzeletünkben él, gyakorlati tapasztalatokat nem tudunk értékelni - reagált a megkeresésünkre Boros Áron, az OTP Hungaro-Projekt ügyvezetője. Mint mondta, a 2014 év végén meghirdetett GINOP pályázatok értékelésének csúszása biztosan nem vetít előre jelentős hatékonyságjavulást, így a Miniszterelnökség megerősítéséből, az IH és KSZ rendszerek átstrukturálásából és az NFÜ megszüntetéséből "egyelőre a kockázatok és a feladatok látszanak, de az előnyök még nem". Ennek is köszönhető, hogy a szakember szerint a beharangozott pályázatbarát rendszer, a korrupció kiszorulása és a bürokrácia visszaszorulása még várat magára.

A már meghirdetett pályázatok elbírásának lassúságát nemcsak Boros, hanem minden általunk megkérdezett szakértő kifogásolta. Rapcsák szerint például jelenleg a fél éves átfutás tekinthető a "leggyorsabbnak", de előfordul, hogy háromnegyed vagy akár egy évet is várniuk kell a kedvezményezetteknek az elszámolások benyújtását követően a támogatás folyósítására. Ez pedig azt jelenti, hogy az intézményrendszer számára komoly kihívásokat jelent az új kiírások bírálatának, valamint a befejezett és megvalósítás alatt álló pályázatok elszámolásainak párhuzamos kezelése. Ez azon kívül, hogy bizonytalanságot okoz a pályázók körében, többletköltséget is jelent a számukra (pl. banki finanszírozás kamatai, biztosíték fenntartása), de gondot okoz a betervezett cash-flow csúszásából adódó projektmegvalósítás finanszírozási kockázat is.

A csúszás azonban nem csak az elbírálásra jellemző: a Vanessia ügyvezetője szerint az ügyfélszolgálat munkatársai sokszor nem tudnak segíteni olyan szakmai kérdésekben, amelyeket a támogatások felhasználásának szabályrendszere nem, vagy nem egyértelműen szabályoz. Írásbeli kérdéseinkre gyakran hónapokkal később kapunk válaszokat, ami természetesen meghaladja az adott kérdésben érintett pályázat benyújtásának időpontját - említett egy gyakorlati példát Rapcsák.

A pályázatok lebonyolításával Kiss János József sem volt elégedett, mint mondta, nagy csalódásként élik meg a cégek, hogy bár a kormányzat gyors elbírálást ígért, az első pályázatoknál öt hónap alatt nem született döntés a nyertesekről. Az első visszajelzések, hiánypótlások megtörténtek, de az érdemi döntésre még várunk - mondta Kiss. A Glósz és Társa Kft. tanácsadója szerint további problémákat okoz, hogy a kormány már számtalanszor bejelentette a pályázati dömping beindulását - csak a legutóbbi időszakban lehetett hallani januárt, februárt, márciust, most pedig már áprilist emlegetik az illetékesek -, ám ez rendre elmaradt.

Márpedig Kiss szerint sok vállalkozás immár másfél éve halasztja a beruházásait, bízván, hogy azokat majd részben uniós pénzből tudja megvalósítani. Az állandó csúszás miatt azonban egyre többen kerültek nehéz helyzetbe, van, aki már nem tud tovább várni és piaci finanszírozással próbálja megoldani az adott fejlesztést. (Igaz, jelenleg az MNB-féle nhp-nak is köszönhetően kedvező a hitelezési helyzet, ám Kiss szerint annak is köszönhető a program viszonylagos sikertelensége, hogy sokan kivártak, mivel inkább az uniós pályázatok megjelenésében bíztak.)

Sok a bizonytalanság

A mostani helyzetnél az is jobb lenne, ha a kormányzat bejelentené, hogy csak fél év múlva tudják elindítani a dömpinget, ám akkor ténylegesen el tudna indulni a pályáztatás - vélte Kiss, aki szerint a mostani bizonytalan időszak leginkább a csalóknak kedvez, hiszen ismét megjelenhetnek a "csak én tudom, mikor nyílik a pályázat" típusú visszaélések.

Nincsenek kielégítő publikus pályázati információk, így a cégek nehezen tudnak tervezni ezzel - erősítette meg Boros is, aki szerint "a sikerpropaganda mellett mindenki szeretné látni mikor, mire és milyen feltételekkel tudna pályázni, de itt nincs tiszta információ".

Ezek után kevésbé meglepő, hogy Rapcsák szerint "égetően szükséges" az intézményrendszer jelentős fejlesztése, hiszen igen kevés ideje van a szakemberállományt, humánerőforrás kapacitásokat optimalizálni az új időszak felfutásáig. Fontos látni, hogy jól működő intézményrendszer nélkül nincs hatékony fejlesztéspolitika, minden erre fordított forint többszörösen megtérül a hatékony "pénzosztáson" keresztül - hangsúlyozta a szakember, aki szerint a pályázók életét és az eredményes projektmegvalósítást segítő legfontosabb szempontok, hogy a kiválasztási módszertanban a transzparencia és az objektivitás kapja a legnagyobb hangsúlyt, az intézményrendszer tudja tartani a rá vonatkozó eljárásrendi határidőket, és legyen működő jogorvoslati rendszer az esetleges tévedések kiköszörülésére.