Ezt tervezi a Fidesz a vizitdíjjal, az áram- és távhőárakkal

A kormánypárti frakciók mihamarabb megszüntetnék a kát-rendszert, illetve kőbe vésettnek tekintik a szociális népszavazás eredményét.
NAPI, 2011. február 11. péntek, 12:44
Fotó:

A szociális népszavazás eredménye kőbe van vésve - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, a Fidesz és a KDNP háromnapos frakcióülésén történteket ismertette Lázár János és Szijjártó Péter.

Mindez azt jelentheti, hogy a kormány a reformlépések kapcsán nem tervezi sem a felsőoktatási tandíj, sem a vizitdíj bevezetését.

A tájékoztatón kiderült: akár hónapokra is elhúzódhat a kormány reformlépéseinek bejelentése, vannak ugyanis olyan pontok, amelyben a kormánypárti frakciók még nem foglaltak állást.

Amint arról beszámoltunk, a két kormánypárti frakció úgy döntött, semmilyen formában nem támogatja a Duna vízlépcsőzését, erőművek építését.

A kötelező áramátvételi tarifa (kát) ügye kapcsán Lázár kijelentette: azt a kérdést kell feltennünk, hogy miért drágább az áram Magyarországon, mint a környező országokban, miért kell kwh-ként 4 forinttal többet fizetniük a polgároknak.

A decemberi parlamenti döntést, amely a kát-rendszer évek alatti kivezetéséről szólt, Lázár részmegoldásnak nevezte.

Hozzátette: miniszterelnök úgy határozott, hogy a kormány újra megkezdi a kát-rendszer teljes felülvizsgálatát. Ez jelenti a biomassza-erőművek fafelhasználásának tételes vizsgálatát, az erőművek állami támogatásának vizsgálatát is - fogalmazott. Lázár elmondta: Orbán Viktor három héten belül újra tájékoztatja a frakciót a felülvizsgálat eredményéről.

Lázár hangsúlyozta: két célt tűztek ki, a kát-rendszer mihamarabbi megszüntetését és az emberek megvédését a távhőár-emelkedésétől.

Emellett a változtatások célja a frakcióvezető szerint az áramfogyasztók megvédése is, a kát-támogatás ugyanis az ő befizetéseikből származik. Lázár szerint már a pénteki kormányülésen téma lesz a kát-rendszerrel kapcsolatos átalakításai.

Az eredeti tervek szerint 2010. január elsejével a jelenleg támogatott kapcsolt termelők negyede, 2015 végéig pedig fokozatosan mindegyikük elveszítette kát-jogosultságát, ami a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) szerint akár 20-50 százalék közötti hőáremelkedést is okozhatott volna egyes távfűtési rendszerekben.

Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár a Napi Gazdaság energetikai konferenciáján elmondta: a kormány átmeneti moratóriumot hirdet a kapcsolt termelők számára, 2012-re pedig kidolgozza zöld- és kapcsolt bizonyítvány rendszerét. Kósa Lajos és Schmidt Csaba fideszes képviselők korábbi törvénymódosítója a lakossági és intézményi fogyasztókat hőenergiával ellátó üzemek kát-jogosultságát az államtitkár bejelentésének megfelelően 2012 végéig hosszabbította meg, azzal a feltétellel, hogy az erőműveket a jövő év végéig alkalmassá kell tenni rugalmas áramtermelésre, 2011 első félévében pedig nem adhatják az idei december 1-jei átlagárnál drágábban a hőenergiát. A szabályozás az átvételi árakat 2011-12-ben 15-15 százalékkal csökkenti a következő két évben.

Lázár János fideszes frakcióvezető később egy olyan módosító indítványt nyújtott be, amely a korábbiaknál nagyobb mértékben, idén január elsejével 25, jövő évtől pedig 35 százalékkal csökkentené a kötelező átvétel (kát) támogatását, ráadásul nemcsak a kapcsoltan hőt és áramot előállító gázüzemű erőművek, hanem a megújuló alapú termelők számára is. Szakmai szövetségek össztűz alá vették javaslatot, piaci szereplők szerint a javaslat megszavazása tömeges csődökhöz vezethet a szektorban, illetve a megújuló energia cselekvési tervben foglaltak teljesülését is veszélyeztetné.

A Biomassza Erőművek Egyesülése Lázár kijelentésével szemben azt állítja, a magyarországi fogyasztói áramdíjak európai szinten a középmezőnybe tartoznak. Magyarországon 95 településen 207 távfűtőrendszer működik összesen, melyek 650 ezer lakás távfűtését szolgálják. Átlagosan három fővel számolva lakásonként, ez összesen mintegy kétmillió lakost jelent.

A módosító kapcsán a távhő árának emelkedésére, illetve a városlakók körülményeinek romlására hívta fel a figyelemet Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke. A főváros távhőellátásában meghatározó Budapesti Erőműnél például a Lázár-javaslat elfogadása az idén 20-30 százalékos bevételcsökkenést eredményezne, amit a hő árában kellene érvényesíteni - tette hozzá Rudolf Viktor, az MKET szakmai alelnöke. Bercsi szerint az átvételi ár csökkentése miatt jelentős kapacitást képviselő gázmotoros kiserőművet telepíthetnek át Romániába és Bulgáriába. A támogatásra a földgáz árához képest mindig nyomott áramár miatt van szükség - tette hozzá Bercsi. A Biomassza Erőművek Egyesülése (BEE) úgy véli, a Lázár-javaslat elfogadása már idén több százezer távfűtött lakásban legalább 30-40 százalékos hőáremelkedést okozna.

Az elsősorban a megújuló energiatermelés ösztönzésére létrehozott kát-rendszer tavaly mintegy 70 milliárd forintba került, eredeti célját azonban csak töredékében szolgája - megújítására tehát szükség van, azonban nem a javasolt módon - mondta lapunknak Balogh László, az MMESZ elnöke. A jelenlegi pazarló kát-rendszerre ráfér a változtatás Fürjes Balázs, az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés (IPENERG) igazgatója szerint is. Az egyesülés azonban úgy véli, ezt kiszámítható és tervezhető módon, alapos szakmai előkészítés után kell kidolgozni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

todor48, 2011.02.12 12:57

A vizitdij helyett majd kitalálnak mást, illetve már ki is találták: a gyógyszerkassza csökkentését. Az áramár emelést már tudjuk. Most jön a távhő? Még mitől akarnak a fijjug bennünket megvédeni?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

todor48, 2011.02.12 12:57

A vizitdij helyett majd kitalálnak mást, illetve már ki is találták: a gyógyszerkassza csökkentését. Az áramár emelést már tudjuk. Most jön a távhő? Még mitől akarnak a fijjug bennünket megvédeni?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html