A szociális népszavazás eredménye kőbe van vésve - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, a Fidesz és a KDNP háromnapos frakcióülésén történteket ismertette Lázár János és Szijjártó Péter.

Mindez azt jelentheti, hogy a kormány a reformlépések kapcsán nem tervezi sem a felsőoktatási tandíj, sem a vizitdíj bevezetését.

A tájékoztatón kiderült: akár hónapokra is elhúzódhat a kormány reformlépéseinek bejelentése, vannak ugyanis olyan pontok, amelyben a kormánypárti frakciók még nem foglaltak állást.

Amint arról beszámoltunk, a két kormánypárti frakció úgy döntött, semmilyen formában nem támogatja a Duna vízlépcsőzését, erőművek építését.

A kötelező áramátvételi tarifa (kát) ügye kapcsán Lázár kijelentette: azt a kérdést kell feltennünk, hogy miért drágább az áram Magyarországon, mint a környező országokban, miért kell kwh-ként 4 forinttal többet fizetniük a polgároknak.

A decemberi parlamenti döntést, amely a kát-rendszer évek alatti kivezetéséről szólt, Lázár részmegoldásnak nevezte.

Hozzátette: miniszterelnök úgy határozott, hogy a kormány újra megkezdi a kát-rendszer teljes felülvizsgálatát. Ez jelenti a biomassza-erőművek fafelhasználásának tételes vizsgálatát, az erőművek állami támogatásának vizsgálatát is - fogalmazott. Lázár elmondta: Orbán Viktor három héten belül újra tájékoztatja a frakciót a felülvizsgálat eredményéről.

Lázár hangsúlyozta: két célt tűztek ki, a kát-rendszer mihamarabbi megszüntetését és az emberek megvédését a távhőár-emelkedésétől.

Emellett a változtatások célja a frakcióvezető szerint az áramfogyasztók megvédése is, a kát-támogatás ugyanis az ő befizetéseikből származik. Lázár szerint már a pénteki kormányülésen téma lesz a kát-rendszerrel kapcsolatos átalakításai.

Az eredeti tervek szerint 2010. január elsejével a jelenleg támogatott kapcsolt termelők negyede, 2015 végéig pedig fokozatosan mindegyikük elveszítette kát-jogosultságát, ami a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) szerint akár 20-50 százalék közötti hőáremelkedést is okozhatott volna egyes távfűtési rendszerekben.

Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár a Napi Gazdaság energetikai konferenciáján elmondta: a kormány átmeneti moratóriumot hirdet a kapcsolt termelők számára, 2012-re pedig kidolgozza zöld- és kapcsolt bizonyítvány rendszerét. Kósa Lajos és Schmidt Csaba fideszes képviselők korábbi törvénymódosítója a lakossági és intézményi fogyasztókat hőenergiával ellátó üzemek kát-jogosultságát az államtitkár bejelentésének megfelelően 2012 végéig hosszabbította meg, azzal a feltétellel, hogy az erőműveket a jövő év végéig alkalmassá kell tenni rugalmas áramtermelésre, 2011 első félévében pedig nem adhatják az idei december 1-jei átlagárnál drágábban a hőenergiát. A szabályozás az átvételi árakat 2011-12-ben 15-15 százalékkal csökkenti a következő két évben.

Lázár János fideszes frakcióvezető később egy olyan módosító indítványt nyújtott be, amely a korábbiaknál nagyobb mértékben, idén január elsejével 25, jövő évtől pedig 35 százalékkal csökkentené a kötelező átvétel (kát) támogatását, ráadásul nemcsak a kapcsoltan hőt és áramot előállító gázüzemű erőművek, hanem a megújuló alapú termelők számára is. Szakmai szövetségek össztűz alá vették javaslatot, piaci szereplők szerint a javaslat megszavazása tömeges csődökhöz vezethet a szektorban, illetve a megújuló energia cselekvési tervben foglaltak teljesülését is veszélyeztetné.

A Biomassza Erőművek Egyesülése Lázár kijelentésével szemben azt állítja, a magyarországi fogyasztói áramdíjak európai szinten a középmezőnybe tartoznak. Magyarországon 95 településen 207 távfűtőrendszer működik összesen, melyek 650 ezer lakás távfűtését szolgálják. Átlagosan három fővel számolva lakásonként, ez összesen mintegy kétmillió lakost jelent.

A módosító kapcsán a távhő árának emelkedésére, illetve a városlakók körülményeinek romlására hívta fel a figyelemet Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke. A főváros távhőellátásában meghatározó Budapesti Erőműnél például a Lázár-javaslat elfogadása az idén 20-30 százalékos bevételcsökkenést eredményezne, amit a hő árában kellene érvényesíteni - tette hozzá Rudolf Viktor, az MKET szakmai alelnöke. Bercsi szerint az átvételi ár csökkentése miatt jelentős kapacitást képviselő gázmotoros kiserőművet telepíthetnek át Romániába és Bulgáriába. A támogatásra a földgáz árához képest mindig nyomott áramár miatt van szükség - tette hozzá Bercsi. A Biomassza Erőművek Egyesülése (BEE) úgy véli, a Lázár-javaslat elfogadása már idén több százezer távfűtött lakásban legalább 30-40 százalékos hőáremelkedést okozna.

Az elsősorban a megújuló energiatermelés ösztönzésére létrehozott kát-rendszer tavaly mintegy 70 milliárd forintba került, eredeti célját azonban csak töredékében szolgája - megújítására tehát szükség van, azonban nem a javasolt módon - mondta lapunknak Balogh László, az MMESZ elnöke. A jelenlegi pazarló kát-rendszerre ráfér a változtatás Fürjes Balázs, az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés (IPENERG) igazgatója szerint is. Az egyesülés azonban úgy véli, ezt kiszámítható és tervezhető módon, alapos szakmai előkészítés után kell kidolgozni.