Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A Napi Gazdaság hétfői számának cikke.

Technikailag ezt úgy oldják meg, hogy a magánpénztári (jelenleg 8 százalékos) járulékot nullára csökkentik, az állami rendszerbe folyó hányadot pedig a magánpénztári tagok esetében - az eleve a tb-rendszerbe tartozókéval egyezően - 9,5 százalékra emelik. A hivatalos indoklás szerint a lépés célja az idei évi 3,8 százalékos hiánycél tartása. Mint rögzítik: a javasolt intézkedés javítja a költségvetés hiányát és nem jár az életszínvonal csökkenésével, továbbá nem okozza az adminisztrációs teher érdemi növekedését.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett javaslat arra nem tér ki, hogy a magánpénztári tagok viszontláthatják-e valaha az összesen mintegy 342 milliárd forintjukat (az első félévi adatok alapján ennyi hiányzik majd az egyéni számlákról). Ez a korábbi nyilatkozatok fényében nem is meglepő.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, a második akcióterv bejelentésekor még úgy fogalmazott: szabályozzák majd a rendszer jövőjét, az állami rendszerbe való visszalépés lehetőségét. A következő napokban elhangzott az is: mindenki maga döntheti el, marad-e a magánpénztáránál vagy visszalép az államiba. A hétvégén viszont a kormányzati nyilatkozatokban már arra helyezték a hangsúlyt, hogy az állami nyugdíjrendszer biztonságos, a magán viszont drágán működik, a pénztárak ráadásul a válság miatt rendkívüli veszteségeket szenvedtek el.

A nyugdíjrendszer és a befizetések vizsgálatára nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottá nevezte ki a kormányfő Selmeczi Gabriellát - jelentette be Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője -, az ő feladata lesz összehangolni azokat a tevékenységeket, amelyekkel "a magyar emberek nyugdíja biztonságba kerül". A fideszes képviselő Selmeczi hangsúlyozta: a magánból az állami nyugdíjkasszába való átlépés esetén az állam elismeri majd a befizető veszteségeit.

A kormány célja teljesen nyilvánvaló: a bizalom megingatásával elérni, hogy minél többen lépjenek vissza az állami tb-keretek közé, az egyéni számlájukon levő pénzt is önként beadva a nagy közösbe (úgy látszik, a 14 hónapnyi pénzmegvonást önmagában nem tartják elég meggyőzőnek). A tb részleges és időleges tavalyi megnyitása mintegy százmilliárd forinttal hizlalta a költségvetést - a tét most ennek sokszorosa.

Nyilvánvaló azonban, hogy nem csak az állam számára. Az önkéntesség ugyanis fontos azért is, hogy nemzetközi porondon elfogadható legyen a kormány lépése, de azért is, mert a magánpénztári tagok az átlépéssel jogosultságokat veszítenek el. (Az előző kormány által alkotott kötelező magánpénztári átalakulási törvény részben éppen ilyen okból bukott el az alkotmányossági próbán.)

A magánpénztári számlák a felhalmozási időszak alatt örökölhetőek, a majdani nyugdíjkifizetések pedig nem függhetnek a költségvetés akkori helyzetétől és attól sem, hány járulékfizető hány nyugdíjast tart el majd akkor. Ami pedig a biztonságot illeti: a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) tájékoztatója szerint a tagok gyakorlatilag reál hozamgaranciát kaptak, hiszen a magán-nyugdíjpénztári tag nyugdíjba vonulásakor a pénztár kiszámítja, mekkora lenne egyéni számlájának az egyenlege, ha tagságának teljes időtartama alatt minden havi befizetése az adott hónap inflációs rátájával megegyező kamatot eredményezett volna. Ha a számláján lévő összeg ennél kisebb, a különbözetet a Pénztárak Garancia Alapja pótolja. Elveszti viszont a hozamgaranciát az a tag, akinek a 2010. január 1-jét követő portfólióváltásai, illetve pénztári átlépései között bármikor kevesebb, mint öt év telik el.