A magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) értékelése szerint, a jövő évi 2,5 százalékos gazdasági növekedés után ugyan 2016-ban visszaesik az ütem az uniós támogatások átmeneti csökkenése miatt, de a ciklus végére újra három százalékkal bővülhet a GDP - derül ki a 2015-ös költségvetés most beterjesztett középtávú kitekintéséből.

Az infláció is normalizálódik, az idei 0 százalék után, jövőre 1,8 százalékos drágulást várnak, a ciklus végére pedig 3 százalékos pénzromlással számolnak a kormányzati elemzők. Az államháztartási hiány a ciklus végéig folyamatosan csökken - a pénzforgalmi deficit az idei 2,9 százalékról, a GDP 1,5 százalékára csökkenhet - vagyis megfeleződik. Ugyanez nominálisan azt jelenti, hogy a jövő évi 804,6 milliárd forinttal szemben, 2018-ra már csak 598,6 milliárd forint lehetne a deficit.

2018-ben jöhet a nagy adócsökkentés

Az adótörvényekben lényeges változás jövőre nem várható - minden adócsökkentést eltoltak a későbbi évekre. A most nyilvánosságra hozott középtávú tervek szerint 2016-tól jöhetnek az adórendszerben az értékelhető változások, például a társasági adónál az egységes kulcs bevezetése. Jelenleg a cégek 10, illetve 19 százalékos kulccsal adóznak a nyereségük után, a tervek szerint már 2015-től egy kulcs lenne - ám ezt a lépést a kormány eltolta. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jövő évi adótörvények bemutatásakor úgy nyilatkozott, hogy a 2016-tól bevezetendő egységes adókulcs inkább a tíz százalékhoz lesz közelebb, mint a 19-hez.

Az államháztartás hiánya (ESA2010 eredményszemléletben)
Md FtGDP százalékában
2014887,322,9
2015804,612,4
2016736,932,1
2017664,511,8
2018598,621,5
Forrás: költségvetés tervezete

A középtávú terv viszont nem ejt szót a kormány másik nagy ígéretéről az egykulcsos - praktikusan 9 százalékos - személyi jövedelemadó (szja) bevezetésről, amit maga Orbán Viktor miniszterelnök vetett fel egy rádióinterjúban a választások előtt. Igaz, később az adócsökkentés lehetőségét a 4-6 százalékos gazdasági növekedéshez is kötötte.

A személyi jövedelmek jelenleg 16 százalékkal adóznak - a kitekintés szerint ez maradhat a jövőben is, ráadásul ezt tükrözik a 2015-2018 közötti szja-bevételi számok is. A korábbi bejelentéseknek megfelelően 2016-től fokozatosan növelnék az egy- és kétgyermekesek családi adókedvezményét, így az 2016-2019 között a jelenlegi havi, gyerekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedne.

Nem várható az áfa-kulcsok mérséklése sem, annak ellenére, hogy az áfacsalások egyik motorja épp a mértéke, a 27 százalékos áfa-kulcs a legmagasabb jelenleg a világon.

A ciklus végére időzítheti a kormány az adócsökkentéseket, erre utal, hogy létrehoznák az "Adócsökkentési és fejlesztési alapot", amelyet részben az élőmunka költségeinek csökkentésre fordíthatnának. A kormányzati tervek szerint 2018-ra az alapban akár 600 milliárd forint is felhalmozódhat - amely már komoly adócsökkentésre biztostana lehetőséget, ugyanis ez az összeg eléri a szja-bevételek harmadát. Ezek azonban csak tervek, az intézkedésekről döntések nem születtek.

Megszorítások és befagyasztások a kiadási oldalon

A középtávú költségvetési tervekből az is kiderül, hogy a költségvetés kiadási oldalát szinte minden területen befagyasztanák - sőt, a kiadási főösszeg a jövő évi 11 790 milliárd forintról 11 522 milliárd forintra csökkenne. Így befagyasztanák a normatív támogatásokat, és a szociális kiadások is csökkennének. A családi támogatások négy év alatt 134,4 milliárd forintról évi 95 milliárdra csökkennének - amit a demográfiai folyamatokkal magyaráz a kormány. (A másik oldalon ugyanakkor emelik az családi adókedvezményeket - amely az (érzékelhető) jövedelemmel rendelkező családoknál jelenthet segítséget.

A korhatár alatti nyugdíjkiadások jelentős mértékben csökkenek - ám ez a létszámfogyás következménye, ugyanis az érintettek fokozatosan beleöregednek a nyugdíjrendszerbe, miközben új belépők nem lesznek. A normál öregségi nyugdíjak a tervek szerint évente egyszer, a tervezett infláció mértékével emelkednek.

Folytatódó nagyberuházások, növekvő közigazgatási kiadások

A kiadások befagyasztása reálértéken önmagában már megszorítást jelent az infláció miatt, ám egyes területeken a kiadások tényleges csökkentésre készül a kormány. Nem csökkennek, hanem nőnek az állami médiára szánt milliárdok - a "közmédia" a idei 70 milliárd forinttal szemben 2018-ban már 75 milliárdot kaphat az adófizetőktől. A kormány ugyan komoly államreformra készül, ám a költségvetési szervek kiadásasi nem csökkennek - hanem nőnek a ciklus végéig, az uniós forrásokból származó kiadások csökkennek.

A tervek szerint folytatódnak a kormányzati nagyberuházások, ezek közül az anyag a Paks II. és a büntetés végrehajtási fejlesztéseket említi, a sportberuházásokról nem ejtenek szót. A kedvező makrogazdasági pályának köszönhetően  minimális mértékben csökkennek az államadósság finanszírozásával kapcsolatos kiadások, ám az hosszútávon is beragad az évi 1100 milliárd forintos szinten. A minimális csökkenés oka, hogy középtávon a kormány a monetáris környezet szigorodása (jegybanki kamatemelések) miatt az állampírhozamok emelkedésre számít. Az anyagban az egy évnél rövidebb futamidejű államapapírok esetében átlagosan 40 bázispontos hozamemelkedéssel számolnak 2015-2018 között - ami értelemszerűen az összes lejárati időben hozamemelkedéssel jár majd - ezért számolnak csak minimális csökkenéssel a kamatkiadásoknál.

Kép: Napi.hu