Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az elmúlt négy év céltudatos átalakításai és az egészségügyi ellátórendszerben csaknem 500 milliárd forint értékben elvégzett fejlesztések után az ember, az ellátottak kerülnek középpontba - fogalmazott az egészségügy átalakításáról tartott sajtótájékoztatón Kovács Zoltán kormányszóvivő. Mint kifejtette, az elmúlt 4 év fontos célkitűzése volt a lakosság egészségi állapotának folyamatos javítása, ezért jött létre az ágazati stratégia. Az átalakitás egyik fontos célja, hogy az államreform második ütemének kerétben további hatékonyságjavításra kerüljön sor - tette hozzá.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a nemrégiben elfogadott, Egészséges Magyarország 2020 programot említte, mint a magyar lakosság egészségi állapotának javítását alátámasztó eszközét. Kiemelte, különösen fontos az egészségben eltöltött évek számának két évvel való növelése 2020-ig, a korai megelőzés és a már kialakult betegségek magas színvonalú és minél korábbi kezelése. Megcélozták a népbetegségek halálozási arányszámának10 százalékkal csökkentését, erre konkrét programjai vannak a kormánynak - mondta az államtitkár.

Kiterjesztik a szűréseket

Ennek kapcsán megemlítette az akut infarktust ellátó központok számának 5-ről 20-ra emelését, a rövidesen a mentőkben is elérhető új eszközrendszert, amelynek segítségével a centrumok megfelelő utasításokkal láthatják majd el a mentősőket és a legoptimálisabb ellátó helyre szállíthatják a betegeket. Ugyanilyen eljárást terveznek a sztrók kezelésében, s az onkológai ellátás átalakításának is a minél koraibb diagnózis és ellátás a célja - sorolta Zombor. A vastagbélrák szűrést kiterjesztik az egész országra.

Az államtitkár szavai szerint egészségfejlesztésre operatív programot fogadtak el, az onkológiai szűrések kiterjesztésére és új szűrésekre idén 4,6 milliárd forintot költhetnek. A háziorvosi ellátás, illetve a sürgősségi ellátás fejlesztése már idén konkrét programok keretében megvalósul, ebben az operatív programban 10 milliárd forintot szánnak a gyerek sürgősségi ellátás fejlesztésére. Budapesten a Heim Pál Kórházban, vidéken a megyei kórházakban hoznak létre ellátóhelyeket. A koncepció kész, az operatív program megnyílására várnak.

Ne bürokráciára költsék, ami gyógyításra lehetne

Zombor szerint az intézményi átalakítások azt célozzák, hogy a leghatékonyabban és legoptimálisabban szolgálhassák a népegészségügyi célokat. Nem költhetjük bürokráciára, amit gyógyításra is lehetne fordítani - hangsúlyozta. Ezért lesznek kisebbek és hatékonyabbak a háttérintézmények, a profilokat, irányítási szinteket  is letisztították.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontosnak nevezte, hogy újra önállóvál válik a gyógyszerészeti intézet, amely a hamis gyógyszerek és kontroll nélkül beözönlő táplálékkiegészítők elleni küzdelemben is nagy szerepet kap. Megerősödik a tisztifőorvosi hivatal, létrejön egy nemzeti egészségfejlesztési intézet. Nőnek az Oep kompetenciái, szerepet vállal a betegút szervezésében, a kapacitás - és finanszírozás tervezésben és kontrollban is. A Gyemszi Állami Egészségügyi Ellátó Központtá alakul.

Bekerülhet a 60 milliárd

Az államtitkár nagy eredménynek nevezte, hogy a költségvetésben szereplő 60 milliárdos konszolidációs összeg is bekerülhet az intézményi rendszerbe. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ április 1-től átveszi a teljes adósságállományt és az állam ezen keresztül rendezi a kérdést, az adósság többé nem terheli a kórházakat. Ezzel párhuzamosan arra készülnek, hogy olyan működésrendet vezessenek be, amely megelőzi az adósság újratermelődését - szögezte le az államtitkár.

Az átalakítással létrejön a szakorvosképzés központi rendszere. Az államtitkárság március 31-ig javaslatot készít arról, hogyan képzeli, hogy a végzett rezidensek jövedelme ne csökkenjen a szakképesítés megszerzése után, és bérfeszültséget se teremtsenek a frissen végzett szakorovosok. Jelentősebb szerepe lesz az országos betegjogi központnak, ide kerül majd a minőségüggyel kapcsolatos szakfőorvosi rendszer.

Az orvosi életpályamodell bevezetésének idejét firtató kérdésre Kovács Zoltán úgy fogalmazott: nincs céldátum, a kormány az ország teherbíró képességének fügvényében, és a háttérintézményrendszer átalakítása után foglalkozik ezzel. A feltételeket meg kell teremteni hozzá, ez is az egyik legfontosabb célja az átalakitásnak - mondta a kormányszóvivő.

Így rendeznék az orvosok bérét

Az államtitkárság bérrendezési stratégiájáról szólva Zombor megjegyezte, külön kell választani az orvosi és a szakdolgozói életpálya kérdését.
A szakodolgozók foglalkoztatása hasonló a közoktatásban dolgozókéhoz, itt a mérték és az ütemezés a kérdés, de szerinte idén célszerű lenne a bérrendezést alapbéresíteni. A többletforrás megvan, de kormánydöntés kell. Az orvosoknál rendkívül vegyes a kép, mert a jogviszonyok nagyon eltérnek. A hasonló feltételek mellett dolgozóknál javasolják, hogy ebben a ciklusban a fiatal szakorvosokhoz hasonlóan, akik aláírják, hogy Magyarországon maradnak, főállású közalkalmazottként, állami intézményben, és nem fogadnak el hálapénzt, azok kapják meg a 100 vagy 200 ezer forintos bérkiegészítést. Ez komoly lépés lenne - vélte az államtitkár. A védőnőkkel kapcsolatban a készülő, új alapellátási törvényt említette, hozzátéve, hogy egységes védőnői rendszer kialakítására törekednek

Az átalakításról szólva kiemelte, a, kormánynak az az álláspontja, hogy kórházak bezárására nem kerülhet sor és a betegellátás nem sérülhet.
Ésszerűsítésről, optimalizálásról, a párhuzamosságok felszámolásáról beszélt. A közelmúltban bejelentett új budapesti kórház kapcsán Zombor kifejtette, teljesen jogos és szakmailag indokolt a létesítése,  jelenleg a szakmai koncepció készül, a helyszín kiválasztása kormánydöntés lesz.