Ezt tette az országgal a kormány öt év alatt

Jócskán átalakultak az állami kiadások 2010-2015 között – ez derül ki többek között a legújabb költségvetési zárszámadásból. Öt év alatt számottevő megszorítást hajtott végre az Orbán-kormány az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben, a honvédelemben, stagnáltak az oktatási kiadások. Eközben nőttek a bürokrácia költségei, jóval több jutott sportra, de a legnagyobb nyertes a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése – ez utóbbiak egyértelműen az uniós támogatásoknak köszönhetően.
Papp Zsolt, 2016. október 3. hétfő, 07:07

A kormány végre benyújtotta a parlamentnek 2015-ös költségvetés elszámolását - mindezt kilenc hónappal az év vége után, amikor már a 2016-os költségvetés is kifutóban van. Elvileg a 2015-ös elszámolásra kellett volna építeni a 2017-es költségvetés tervezetét - ám azt meg a kormány már tavasszal elfogadtatta a parlamentnek, így a mostani zárszámadási törvény - kis túlzással - gazdaságtörténeti visszatekintés a másfél évvel ezelőtt történtekre.

Bővebb elemzést épp ezért az elszámolás nem érdemel, az Állami Számvevőszék mégis megtette és megállapította: a dokumentum megfelel a jogszabályi előírásoknak és az uniós feltételeknek, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, a benne szereplő adatok megbízhatóak.

A most nyilvánosságra hozott kormányzati adatok viszont lehetőséget teremtenek annak bemutatására, hogy öt év alatt - 2010 és 2015 között - a két Orbán-kormány miként alakította át az állam gazdálkodását, illetve a gazdaságpolitikát. Első látásra az alapfolyamatok kedvezőek, hisz az államháztartás hiánya tartósan a maastrichti 3 százaléka alá került, tavaly már 1,6 százalék volt a GDP-arányos deficit. Az államdósság is tartósan csökkenésnek indult, ez a folyamat a jövőben várhatóan tovább gyorsul.

Ezért csökkent a hiány

A csökkenő hiány viszont nem annyira a kiadások csökkenésének, hanem inkább a bevételek növelésének az eredménye, hisz az elmúlt öt évben számos olyan új szektorális adót vezetett be a kormány (tranzakciós illeték, biztosítási adó, távközlési adó), amely a költségvetés állandó bevétele lett.

A magyar költségvetés bevételei 2010 és 2015 között 24,5 százalékkal, a kiadások pedig 23,5 százalékkal nőttek vagyis valódi strukturális változás nem következett be - mindez mintegy 17 százalékos aggregált infláció mellett. Ugyanakkor az államháztartás kiadásainak szerkezete jelentősen átalakult - ez derül ki a funkciók szerinti elemzésből.

Jóléti kiadásokon spóroltak

A kormány által most nyilvánosságra hozott adatok alapján ugyanis ebben az időszakban átlag feletti mértékben emelkedtek az állami működéssel kapcsolatos bürokratikus kiadások, a rendvédelmi kiadások, valamint jelentősen nőtt az állam gazdasági súlya. Jelentősen csökkent viszont a jóléti kiadások súlya - itt a nominális növekedés 8,7 százalék volt a vizsgált időszakban; ezen belül stagnáltak a nyugdíjkiadások, de átlag alatt nőttek az oktatásra és az egészségügyre fordított forintok is. Egyetlen olyan tétel volt, ahol a kiadások nominálisan is csökkentek, ez pedig a honvédelem, e célra ugyanis tavaly csupán 250,8 milliárd, 2010-ben pedig 253,3 milliárd forintot fordítottak.

Nem látszik a bürokráciacsökkentés

A részleteket kibontva kiderül, hogy csak nem akar csökkenni a bürokrácia, hiába követik egymást Magyarországon 1968 óta a különféle bürokráciacsökkentő programok. A kormány most is dolgozik egy ilyen programon, hogy annak végre lesz-e érdemi hatás, az csak évek múlva derül ki. Különösen szembetűnő a növekedés az állam pénzügyi költségvetési kiadásainál - ide tartoznak a NAV és a Magyar Államkincstár működésével kapcsolatos pénzek -, ahol az emelkedés az öt év alatt 122 százalék volt.

A kormányzati kiadásokon belül nagyot nőttek a rendvédelmi kiadások, erre a célra tavaly már 455,2 milliárdot fordított a kormány, szemben a 2010-es 304,7 milliárd forinttal. A tavalyi kiadásnövekedésben már szerepet játszott a menekültválság miatti egyszeri kiadások is, de az elmúlt években elindult rendőri bérek emelése is.

Spóroltak a nyugdíjakon, az oktatáson és az egészségügyön

Ebben az öt évnyi időszakban alig 8,7 százalékkal nőttek a jóléti kiadások, így 2015-ben erre a célra 11 988,7 milliárd forint ment el, vagyis az összes kiadás 56 százalék. A jóléti kiadásokon belül mindenhol átlag alatti volt a növekedés - egyedül a kulturális és sportkiadásokra költött lényegesen többet a kormány, mint elődjei. Ugyanakkor még így sem kirívóan magas a sportcél költés mértéke, hiszen a 2010-es 68,1 milliárdról 149,3 milliárd forintra emelkedett - igaz, ebben nem szerepelnek a társasági adóból átadott támogatások.

Oktatásra az állam 17,8 százalékkal költött többet, vagyis a növekedés átlag alatti, ráadásul épp csak a reálérték megőrzésre volt elegendő, ugyanis 2010-2015 között 17 százalék volt az infláció.

Az egészségügy már nem járt ilyen jól: tavaly 2754,9 milliárd forint ment el erre a célra, ez nominálisan csupán 15 százalékos növekedés 2010-hez képest vagyis a kiadások reálértéke két százalékkal csökkent.

Még ennél is nagyobb (27 százalékos) a csökkenés reálértéken a nyugdíjkiadásoknál, ahol tavaly 2987,7 milliárd forintot fizettek ki, szemben a 2010-es 3322,8 milliárd forinttal. Itt a megszorításokat azonban a helyén kell kezelni, ugyanis 2012 után megszüntették a korhatár alatti nyugdíjakat - azok szociális ellátása alakultak át -, vagyis a csökkenés csupán látszólagos.

A gazdaságban terjeszkedett az állam

Míg a jóléti területekről visszavonult 2010-2015 között az állam, addig a gazdasággal kapcsolatos kiadásai a jelentősen nőttek, ami főként az uniós támogatásokkal magyarázható. A legnagyobb nyertes a környezetvédelem, ugyanis míg 2010-ben erre a területre alig 307 milliárd forint jutott, tavaly már ez az összeg 1288,1 milliárd forint volt - vagyis a növekedés meghaladta a 300 százalékot. Szintén az uniós támogatásoknak köszönhető a közlekedési beruházások 80 százalékot meghaladó növekedése.

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai
2010 (milliárd Ft)2015 (milliárd Ft)Változás (nominál, %)Változás
(reál, %)
Állami működési funkciók2 370,43 259,137,520,5
- általános közösségi szolgáltatás1 554,12 271,846,229,2
- honvédelem253,5250,8-1,1-18,1
- rendvédelem és közbiztonság562,8736,630,913,9
Jóléti funkciók11 034,111 988,78,7-8,3
- oktatás2 080,22 451,117,80,8
- egészségügy2 396,62 754,915,0-2,0
- társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatás5 672,45 520,4-2,7-19,7
- lakásügy, települési és közösségi tevékenység463,3570,323,16,1
- szórakoztató, kulturális, vallási tevékenység421,7691,964,147,1
Gazdasági fukciók2 462,44 769,093,776,7
- tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátás13,930,5119,7102,7
- mező-, erdő- , hal- és vadgazdálkodás338,9491,044,927,9
- bányászat és ipar140,419,3-86,3-103,3
- közlekedési és távközlési tevékenység és szolgáltatás881,91 598,381,264,2
- egyéb gazdasági tevékenység és szolgáltatás779,51 341,872,155,1
Államadósság-kezelés1 146,31 253,39,3-7,7
Funkcióba nem sorolható kiadás450,1298,2-33,8-50,8
Összes kiadás17 463,421 568,323,56,5
Forrás: zárszámadási törvények

Reálértéken csökkent az államadósság kezelésének költsége is, erre a célra tavaly 9,3 százalékkal költött többet az állam, mint 2010, ami szintén jócskán elmarad az ebben az időszakban bekövetkezett 17 százalékos áremelkedéstől.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html