Ezt várja Brüsszel Magyarországtól

Idén 2,1, jövőre 2,6, 2018-ban pedig 2,8 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság, amely szerdán tette közzé Brüsszelben az esedékes őszi gazdasági előrejelzését.
Szabó Zsuzsanna, 2016. november 9. szerda, 15:55

Az idei év első félévében a gazdasági növekedés 1,9 százalékos volt a 2015-ös 3,1 százalékos ütem után. A lassulás főleg az uniós forrásokból történő beruházások átmeneti visszaesésének tudható be, "ami fontos Magyarország számára" - olvasható az Európai Bizottság Magyarországról szóló elemzésében.

A beruházások az év első felében 16,5 százalékkal zuhantak a 2015-ös 3,8 százalékos bővülést követően. Ennek ellenére viszont a lakossági fogyasztás a bérek és foglalkoztatottság emelkedése miatt 4,3 százalékkal nőtt.

A bizottság szerint az idén 2,1 százalékos növekedés várható, de az éves növekedési kilátásokra negatív hatással van az első félév beruházási mélyrepülése. Az év második felében azonban a beruházások ismét lendületet vehetnek, amit az uniós források felhasználása felgyorsul. Emellett a lakossági fogyasztás is várhatóan gyorsul, köszönhetően a javuló fogyasztói bizalomnak, az élénkülő lakossági hitelezésnek, a javuló munkaerőpiacnak. Így a lakossági fogyasztás marad a növekedés motorja. Emellett a piaci szolgáltatások bővülése és a mezőgazdaság számára kedvező év is segítheti a növekedést.

Magyarország fő mutatói (éves változás, %)
Fő mutatók201620172018
GDP2,12,62,8
Import6,26,67,2
Export6,75,16,4
Lakossági fogyasztás4,94,03,6
Infláció0,42,32,7
Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-ában)4,13,14,1
Strukturális költségvetési egyenleg (GDP %-ában)-2,6-2,9-3,1
Államháztartási egyenleg (GDP %-ában)-1,5-2,3-2,3
Bruttó államadósság (GDP %-ában)73,472,571,8
Munkanélküliség (%)5,14,74,1
Forrás: Európai Bizottság őszi előrejlezése

 

Az elemzés szerint a 2017-2018-ban tovább élénkülhet a gazdaság, amelynek fő hajtóereje ezúttal is a hazai magánfogyasztás lesz. A háztartások fogyasztása a várakozásik szerint jövőre 4, azt követően pedig 3,6 százalékkal fog nőni a bérek növekedése miatt.

Az elemzők emellett a beruházási trend javulására is számítanak a következő két évben - az uniós források, a hazai kereslet fokozódása, valamint a nagyszabású autóipari befektetések nyomán.A fogyasztói bizalom a válság előtti szinten van és további pozitív fejlemények várhatók a lakossági hitelezés, valamint az ingatlanpiaci helyzet javulásának hatásaként.

A foglalkoztatás növekedése - amelynek köszönhetően nőttek a háztartások jövedelmei és a magánfogyasztásnak is lendületet adott - lassul az előrejelzési horizonton, amint a gazdaság eléri a teljes foglalkoztatottságot.

A beruházások 2017-ben és 2018-ban is fokozatosan nőhetnek, főleg az uniós források felhasználásának, a javuló belső keresleti kilátásoknak, a növekvő lakossági beruházásoknak és több tervbe vett nagy autóipari beruházásnak köszönhetően. Emellett az alacsony kamatkörnyezet, a vállalati hitelezés fellendülése - különösen a kis- és középvállalati szektorban - szintén ösztönözheti a beruházásokat - állapítja meg az elemzés.

A bizottság elemzése szerint Magyarország kereskedelmi teljesítménye várhatóan lassan romlani kezd a növekvő fajlagos munkaerőköltségek miatt, amelyek rontja majd az ár alapú versenyképességet.

Az elemzés szerint a magyarországi munkanélküliség tovább csökken, 2018-ban egészen 4,1 százalékosra eshet a ráta az idei 5,1 százalékról. A munkaerőpiac "telítődése" nyomán egyre nagyobb a bérnyomás, a nominális bruttó bérek több mint 5 százalékkal emelkedhetnek a vizsgált időszakban. A munkaerőhiány már a termelést is korlátozza - főleg az iparban, az építőiparban és a szolgáltató szektorban -, a bérnyomás várhatóan még szembetűnőbbé válik.

Az infláció fokozatosan gyorsul, a fogyasztói árindex az idei 0,4 százalékról 2017-re 2,3 százalékra, majd 2018-ra 2,7 százalékra emelkedhet. A brüsszeli szakértők úgy látják, hogy az infláció az emelkedő kőolajárak és az alacsony várakozások miatt csak fokozatosan közelíti meg 2018 végéig az MNB 3 százalékos célját.

A GDP-arányos költségvetési deficit a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt maradhat, idén 1,5, jövőre és azután pedig 2,3 százalék körül várható az Európai Bizottság prognózisa szerint. A költségvetési kockázatok kapcsán a bizottság megjegyzi: a már betervezett nagy volumenű beruházási projektek elhalasztása a vártnál jelentősen alacsonyabb hiányt eredményezhet, különösen idén és jövőre. Az új lakásépítési program és az adóelkerülés elleni intézkedések költségvetési hatásaival kapcsolatban viszont jelentős a bizonytalanság.

Emellett a strukturális hiány is jelentősen nő, a 2015-ös 1,8 százalékról idén 2,6 százalékra, majd jövőre pedig 3 százalékra, főleg a növekvő kibocsátási résnek és a 2016-os földeladásokból származó egyszeri hatások kifutása miatt.

Az államadósság viszont stabil csökkenést mutat: az idei 73,4 százalékos GDP-arányos szintről, 2017-ben 72,5, 2018-ban pedig 71,8 százalékra mérséklődhet a ráta.

HOZZÁSZÓLÁSOK