Ezt várják az Orbán-kormánytól külföldön

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán ismét megerősítette a kormány elkötelezettségét a költségvetés idei 3,8, és jövő évi 3,0 százalékos hiánycélja mellett. A Napi arra keresett választ, mit kell még tennie a kormánynak, hogy ígérete teljesüljön.
Pápai Csaba, 2010. szeptember 9. csütörtök, 15:50
Fotó:

Belpolitikai szempontból nincs semmi meglepő abban, hogy az Orbán-kormány a végsőkig kitartott kezdeti, a megszorítások fokozása helyett a növekedés ösztönzésére építő kommunikációja mellett, ahogy abban sem, hogy végül belátta, nincs lehetősége a fiskális
ösztönzésre, nem csak a magyar gazdaság állapotából fakadóan, hanem a nemzetközi környezet adta korlátozások miatt is - vélte Kubilay Oztürk, a HSBC térségi gazdaságokért felelős elemzője.

Nincs garancia a hiánycélra

A feltörekvő piacokon otthonosan mozgó bank szakértője a kormány működésének első száz napja során meghozott döntések fényében nem lát garanciát arra, hogy teljesíthető lesz a 2010-re vállalt deficitcél. Mint a Napi Gazdaság kérdésére elmondta, az eddig bejelentett gazdasági intézkedések hatása legkorábban az év végén, a jövő év elején lesz egyértelműen érzékelhető és értékelhető.

Az elemző szerint a költségvetési szempontból kiemelten fontos - ám mindeddig nem eléggé részletezett, így a jövő évi büdzsé sarokkövének nehezen megtehető -adó-csökkentési tervek hatása még később, akár csak évek múltán lesz egyértelmű. Úgy véli, az Orbán-kormánynak egy szigorú fiskális tervvel kellene előállnia, amelyet az EU, adott esetben még az IMF is jóváhagy. Ez ugyanis enyhítene a piaci nyomáson, és lehetőséget adna a jegybanknak arra, hogy újra kamatcsökkentésbe kezdjen.

A HSBC szerint amennyiben a kormány egy a piacok által is elfogadhatónak tartott költségvetést tálal a választások után, azaz nem a fiskális oldali enyhítést választja a gazdaság élénkítésére, úgy lehetőséget teremthet az MNB-nek, hogy a jelenlegi 5,25 százalékos irányadó rátát akár 4,5 százalékra mérsékelje. Ez a lazítás nemcsak a forinthitelek iránti érdeklődést élénkítené, de a hazai deviza stabilitásához is
hozzájárulna, egyúttal kellő felhajtóerővel szolgálna a gazdaság számára.

Az IMF nélkül is menne

A kormány IMF-politikájával kapcsolatban Kubilay Oztürk kifejtette: a Valutaalappal kötött kiegészítő megállapodás csak segítene a magyar gazdaságon. A kormány szerinte szabados kommunikációját, melynek során az ország sorsát görög tragédiában (Kósa) és horrorfilmben (Varga) egyaránt elmesélte, ugyanis megfelelőképpen ellensúlyozná egy a Valutaalappal kötött, a lengyel konstrukcióhoz hasonló készenléti megállapodás. A HSBC szakembere azonban hangsúlyozta: a kormány e nélkül is képes megerősíteni a piacok szimpátiáját, ehhez "mindössze" egy hiteles gazdasági programra és az MNB-vel való együttműködésre van szükség.


Az Orbán-kabinet szerint ugyan a hazai gazdaságpolitika felnőttkorának kezdetét jelzi az, hogy a kormány nem támaszkodik a nemzetközi szervezetekre, a Standard & Poor's térségi elemzője változatlanul úgy véli, Magyarország számára kulcsfontosságú az októberben lejáró IMF-megállapodás meghosszabbítása. A nemzetközi hitelminősítő régiós országokért felelős szakértője a Napi Gazdaság kérdésére elmondta, a magyar kormánynak egy újabb hitelszerződés megkötésén kellene munkálkodnia, ellenkező esetben könnyen azzal szembesülhet, hogy az ország költségvetésének piaci finanszírozása drágul, annak forrásai nehezebben elérhetővé válnak.

Trevor Cullinan szerint ez a pénzügyi szektor szereplőire kivetett különadóval tetézve nyomot hagyhat a bankok mérlegén, egyúttal a gazdaság kilátásain is. A 2010-re előirányzott 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél megvalósíthatósága érdekében bevezetett bankadó már csak azért is szálka az S&P szemében, mert az a szakértők álláspontja szerint nemhogy a kormány által a következő két évre tervbe vett évi 200 milliárd forintos bevételt nem hozza meg, de növeli a büdzsé túlfeszítettségét is.

A hitelminősítő értékelése szerint a különadó egyrészt nehezebbé teszi a bankok tőkéhez jutását, hátráltatva egyúttal a hitelezés élénkülését is, másrészt annak káros hatásai - a forint frankkal szembeni látványos gyengülésével - a költségvetés mérlegét is megbonthatják.

Észrevehetetlen forradalom

Bár a miniszterelnök többször hangsúlyozta, kormánya működésének megkezdésével valami forradalmian új kezdődik, az S&P-nél nem vették észre a kétharmados győzelem adta cezúrát - Orbánék tevékenységét egyértelműen a Bajnai-kormány válságkezelő
intézkedéseinek és ígéreteinek tükrében ítélik meg. A kormány tervei között a már régóta tervbe vett közalkalmazotti bércsökkentést, és az ezzel párhuzamosan a közszférában elindított áramvonalasítást emelték ki pozitív fejleményként. Cullinan szerint a fenntartható növekedés beindításában kedvező fejlemény lehet a munkára rakódó adóterhek mérséklése is, ám a kormány szja-csökkentésre vonatkozó terveinek megvalósítása az S&P szakértői szerint egyelőre nem tisztázottak, épp ezért annak várható pozitív hatásait nem lehet megítélni.


A költségvetés piaci finanszírozási lehetőségeinek beszűküléséről szóló figyelmeztetést pedig azért is érdemes komolyan venni, mert Magyarország teljesítőképessége épp  felülvizsgálat alatt áll a hitelminősítőnél. A forintban denominált államkötvények BBB mínuszos besorolása a befektetésre még alkalmasnak ítélt kategória küszöbén billeg, jelenleg negatív besorolással, azaz amennyiben az S&P nem talál a magyar fiskális politikában számára kedvező fejleményeket, tovább ronthat az ország megítélésén, drágábbá és nehezebben elérhetővé téve a piaci forrásokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megalodon, 2010.09.09 21:17

Érdekes, hogy pont ugyanezeket irogatom le a kommentekben jó pár hónapja... 8 általános elég volt hozzá...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html