A lap egy olyan készülő szabályozásról írt, amely az 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó üzemeket - gazdasági társaságokat vagy családi gazdaságokat -, arra kötelezné, hogy a törvény hatályba lépését követő öt éven belül az 1200 hektáron felüli részt kötelező lenne eladniuk, vagy a bérletéről lemondaniuk. Az érintettek azért maguk dönthetnék el, hogy mely területekről mondanának le. A lap szerint az intézkedés súlyosan érintené az agrárteljesítményhez, az exporthoz, illetve a GDP-hez legnagyobb mértékben hozzájáruló nagyobb üzemeket.

"Elkötelezettek vagyunk a családi gazdaságok, az agrár-középosztály megerősítése ügyében, és minden eszközzel azon vagyunk, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődjön, gyarapodjon" - hangoztatta a miniszter. Szerinte ez az elmúlt években jól látható volt, példaként hozta a sertéságazatot, illetve a dinnye- és az uborka-, továbbá a Négy Mancs-ügyet, valamint a húsipari feldolgozók érdekében tett intézkedéseket. Mint mondta, a szaktárca az elmúlt években mindig azért dolgozott, hogy a magyar mezőgazdaság eredményes legyen, az elért pozíciókat megőrizze és fejlődjön. "Senkit sem akarunk tönkretenni, mi a mezőgazdaságot nem bontani, hanem építeni szándékozunk és ebben a szellemben dolgozunk a jövőben is" - fogalmazott Fazekas Sándor.

A lap értesülése egyébként jókora követ dobott a parlament előtt lévő földforgalmi törvény tervezet épp csak csillapodó vitája által már alaposan felkavart magyar agrárium állóvizébe. A leginkább érintett gazdasági társaságokat képviselő Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) által kiadott közlemény többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy ha változtatás nélkül kerülne parlament elé, illetve a közlönybe a Magyar Nemzet által hivatkozott tervezet, akkor egyrészt alaptörvénybe ütközne, másrészt sértené a jogbiztonságot. Megismétlődhetne a kilencvenes évek eleji nagyjából 40 százalékos teljesítménycsökkenés, illetve az ezzel párhuzamosan jelentkező élelmiszerár emelkedés is. A MOSZ bízik abban, hogy a parlamenthez benyújtásra kerülő üzemgazdálkodási törvény-tervezetben a leírtak nem fognak szerepelni.

Raskó György agrárközgazdász szerint már e nélkül is folyamatosan csökken - a velünk csatlakozott országok közül egyedüliként - a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar teljesítménye a hét év alatt ide érkező 3540 milliárd forint uniós támogatás ellenére is. A hét év alatt a mezőgazdasági alapanyag-termelés teljesítménye 25, az élelmiszeripar 27 százalékkal mérséklődött a statisztikák szerint.