Utoljára érdemi tárgyalás a tavaly novemberi EU-csúcson volt − erősítette meg kérdésünkre a Külügyminisztérium −, amelyen a tagállamoknak egyezségre kellett volna jutniuk e kérdésben, ám ez nem sikerült. A következő fordulót több uniós diplomata a február 7−8-i EU-csúcsra várja, főleg miután Berlin is februári egyeztetést szorgalmaz. Az Európai Tanács elnöke azonban még nem jelezte, melyik ülésen tűzné napirendre a témát. Van Rompuy az EuObserver szerint egy múlt szerdai dublini beszédében kívánatosnak nevezett egy februári megegyezést, ám azt is jelezte, hogy az erről szóló tanácskozás inkább valamikor tavasszal lehet. A február eleji csúcs programjának bejelentése a hét második felére várható.

Ha nem sikerül időben egyezségre jutni, akkor a 2013-as költségvetéssel kell indulni 2014-ben, aminek a szegényebb tagállamok lehetnek a legnagyobb vesztesei, miután forrásaik jelentős része a hétéves költségvetési keretre támaszkodik. Emellett egy újabb kudarc újabb válságot is eredményezhet, hiszen a tervezésben káoszt okozna és az eurózóna stabilizálására tett erőfeszítésektől is erőforrásokat vonna el. A Reuters szerint uniós tisztviselők biztosra veszik, hogy a február eleji találkozón sikerül megegyezni a következő többéves pénzügyi keretet illetően, ám Van Rompuy ezt az időpontot csak akkor fogja megerősíteni, ha Berlin, London és Párizs is egyértelmű jelét adja megállapodási hajlandóságának.

A 2014−2020-as időszakra eredetileg az Európai Bizottság egy 1033 milliárd eurós javaslatot tett az asztalra, amely szerinte a középutas kompromisszumot képviselte. A tagállamok ezt nem így látták, mindenki talált valami kivetnivalót. (Mint ismeretes, Magyarország szempontjából a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kohéziós alapokból juttatandó források mintegy 30 százalékkal csökkennének a bizottsági javaslat alapján, ami körülbelül 7,5 milliárd eurós mínuszt jelentene a jelenlegi kerethez képest.) A novemberi csúcson Van Rompuy egy 972 milliárd eurós költségvetési javaslattal is próbálkozott, amit a tagállamok szintén elfogadhatatlannak tartottak. A nettó befizetők nagyobb vágást akartak, a Kohézió barátai országcsoport − köztük Magyarországgal − pedig a strukturális alapokból juttatandó források javasolt keretének megemelését akarta elérni.

A tárgyalások összeomlása után Van Rompuy hangsúlyozta, hogy a korábbiaknál mérsékeltebb költségvetést kell kidolgozni, de azt is kiemelte, hogy a költségvetésnek a növekedést kell segítenie és a munkahelyteremtésre, az innovációra és a kutatásra kell összpontosítania. Egy a Reutersnek nyilatkozó, névtelenséget kérő uniós tisztviselő biztosra vette, hogy a költségvetést csak további csökkentés árán lehet elfogadni; a hírügynökség szerint valószínűtlen, hogy az agrár- és a regionális alapok forrásait tovább kurtítsák az esetleges februári csúcstalálkozón − sőt, az agrárbüdzsé inkább bővülhet a jelenlegi kompromisszumhoz képest. Érzékeny pont lehet még a britek 3,5 milliárd eurós éves uniós költségvetési visszatérítése is.