Fegyveres támadás indulhat a vízért - Magyarország is érintett

Apokaliptikus jövőt vázol Magyarország és a gazdaság számára a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezete. Az energiaszállítási rendszerek, közüzemi szolgáltatások kockázatai nőnek. A várhatóan sűrűbben előforduló, intenzívebb és hosszabb aszályos időszakok, illetve a gyakoribbá váló egyéb időjárási szélsőségek következtében a jövőben veszélybe kerülhet az élelmiszerellátás és az ivóvízbázisok is.
Napi.hu, 2013. november 6. szerda, 07:17
Fotó: Napi.hu

Súlyos, esetenként katasztrofális gazdasági hatásokkal számol a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia közigazgatási egyeztetésen lévő tervezete a következő évtizedekben (a szakpolitikai vitaanyag véleményezési határideje november 8.). A kormany.hu-n olvasható dokumentum a jelenlegi helyzet értékelése mellett a 2014-2025-ös évekre fogalmaz meg nem túlságosan konkrét cselekvési irányokat, kitekintéssel 2050-ig, illetve 2070-ig. A közel 200 oldalas anyag tartalmazza a Hazai Dekarbonizációs Útitervet, a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiát, illetve a "Partnerség az éghajlatért" Szemléletformálási Tervet is.

A stratégia igyekszik rendszerben szemlélni és szemléltetni az éghajlatváltozás problémáját, ám a dokumentum egészére jellemző, hogy az apokaliptikus jövőkép vázolása mellett - "Fel kell készülni a természeti erőforrások, különösen az ivóvíz és termőföld feletti uralom érdekében indított direkt, vagy indirekt gazdasági, politikai, vagy akár fegyveres támadás megelőzésére és elhárítására." - meglehetősen kevés konkrét cselekvési irányt jelöl ki, helyette gyakoriak a túlzottan általános megállapítások: "A költségvetés hosszú távú egyensúlyát, valamint a korosztályi számlák kiegyenlítését figyelembe szükséges venni a szabályalapú nyugdíjrendszer kialakításakor is. Az utóbbinak biztosítania kell a járulékbefizetések és nyugdíjkifizetések hosszú távú egyensúlyát."

A várhatóan sűrűbben előforduló, intenzívebb és hosszabb aszályos időszakok, illetve a gyakoribbá váló egyéb időjárási szélsőségek következtében a jövőben veszélybe kerülhet az élelmiszerellátás és az ivóvízbázisok is. Az élelmiszeripar mellett egyéb erőforrás-igényes ipari ágazatok, mint az energiaipar, a vegyipar, vagy az építőanyag-ipar is jelentős kockázatokkal számolhat. Az épített környezet, a közlekedési infrastruktúra extrém terhelés alá kerülhetnek, mindezekből fakadóan pedig az egészségügy is új és egyre nagyobb kihívásokkal szembesülhet - prognosztizálja a stratégia.

Épületek

A korábbi cikkünkben ismertetett, az élővilágra és az egészségre várható hatások után érdekes lehet, hogy a stratégia készítői szerint mi vár az ingatlanokra, lakóházakra néhány évtizeden belül. Közvetlen, fizikai veszélyforrást jelent az épületállományra nézve a szélviharok gyakoriságának és intenzitásának várható növekedése , amely elsősorban az épületek külső határoló szerkezeteit érinti, így a homlokzaton és a tetőn lévő szerkezeteket - olvasható például a NÉS-ben. A tartószerkezeti méretezés mellett a homlokzatokon a szerelt burkolatok és a nyílászárók, árnyékolók tekintetében kell problémákra számítani, a tetőn pedig elsősorban a tetőfedő elemek és a vízszigetelő lemezek, illetve tetősíkból kiálló elemek (villámvédelmi berendezések, kémények, antennák) károsodására kell elsősorban felkészülni. A széllökések károsíthatják az utcai berendezéseket (jelzőlámpa, villanyoszlop, telefonfülke) és a növényzetet egyaránt, akár jelentős károkat okozva ezzel az épületen is. A hirtelen fellépő esőzések bizonyos területeken földcsuszamlásokat okozhatnak, valószínűsíthető, hogy a duzzadó agyagtalaj okozta épületkárok is növekedni fognak. E jelenségek súlyos károkat okozhatnak az épületállományban, amelyeknek elkerüléséhez a legfontosabb a megfelelő csapadékvíz kezelés kialakítása és az építési előírások felülvizsgálata, szigorítása és következetes betartatása.

A hőség elleni védekezés szempontjából kiemelten fontos az aktív (légkondicionálás, szellőztető rendszerek) és passzív (árnyékolás, tájolás) alkalmazkodási lehetőségek megfelelő használata, valamint a hő elleni védelem figyelembe vétele az építésügyi szabályozás, valamint az épületek tervezése és kivitelezése során. A légkondicionálók a hűtés céljából az épületekből elvont hőt a környezetbe engedik ki, ami azt eredményezi, hogy a magas beépítettségű területeken tovább fokozódik a hősziget hatás. A homlokzatokon elhelyezett egyedi hűtő berendezések növelik a szomszédos lakások, helyiségek hőterhelését is, ezáltal - egyfajta láncreakcióként - további berendezések felszereléséhez, a hőterhelés további fokozódásához és - az energiafogyasztás jelentős növekedése révén - az üvegházgáz-kibocsátás növekedéséhez vezetnek. A légkondicionáló berendezéseket körültekintően, a lehető legkisebb mértékben kell alkalmazni, továbbá célszerű a berendezést a tetőn elhelyezni. A zöldfelületek arányának növelése és a burkolt felületek nagyságának csökkentése is hozzájárul az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez.

 

A már elkerülhetetlennek látszó növekvő kockázatokra való felkészülés mellett a dokumentum foglalkozik az emberi tevékenységből eredő további klímaváltozás lehetséges minimalizálásával, így az ingatlanok energiahatékonyságának javításával is. Az épületenergetikai követelmény-előírások következetes alkalmazására és az épületenergetikai előírások fokozatos szigorítására, azok betartásának ellenőrzésére van szükség a stratégia szerint. Ezen követelményeknek nem elegendő az épület burkolatára és szigetelésére koncentrálniuk, hanem figyelembe kell venniük az építészeti megoldásokat, valamint az épületgépészet és fűtési rendszer egymásra ható jellemzőit, továbbá a megújuló energiaforrások integrálásának lehetőségét is. Technológiai szempontból az épületszektor 2050-es (vagy akár előbbi) teljes dekarbonizációja is lehetséges, a megvalósulás a finanszírozási lehetőségeken, valamint a szemlélet alakulásán múlik.

Állami pénzalap az energiahatékonysági pályázatokra?

A dokumentum szerint a magyar épületállomány teljes megújítása érdekében a 2020-as évektől nagyrészt olyan pénzügyi konstrukciók kidolgozása és széleskörű alkalmazása szükséges, amelyek piaci alapon teszik lehetővé az épületenergetikai felújításokat. Kérdés, miért kell a 2020-as évekig várni ezzel, miközben a felújítások többrétű gazdasági haszonnal járnak, az ingatlanállomány pedig már most is kritikus állapotban van.

Magyarországon alapvetően két forrásból biztosított a klímavédelmi fejlesztések állami támogatása. Egyrészt a nemzetközi kvótaértékesítésből származó bevételek biztosítják a főként lakossági és lakóközösségi energiahatékonysági, épületenergetikai, energiatakarékossági beruházások ösztönzését, másrészt az EU költségvetéséből a hazai operatív programokon keresztül jut el forrás a közösségi (állami, önkormányzati, egyházi és civil) és vállalkozói kezdeményezések támogatására.

A ZBR folytatásaként 2013 után új pénzügyi megoldások kerülhetnek előtérbe, melyek részeként - komoly hatásvizsgálatok elvégzése után - meg lehet fontolni egy elkülönített állami pénzalap felállítását, amely a jövőben a ZBR-t is magába foglalhatja. Az alapból finanszírozható főbb tevékenységi területek (összhangban a vonatkozó irányelvvel): a magán- és középületek, a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek energiahatékonyságának javítása; a megújuló energiák minél szélesebb körű alkalmazásának ösztönzése. Szintén a tervek között szerepel egy innovatív finanszírozási megoldás, egy hitelgarancia alap felállítása, amelynek segítségével a pályázók az önrész megfizetéséhez az állam által garantált hitelt vehetnének igénybe.

Veszélybe kerül az energiaellátás

A NÉS szerint az egyik legsúlyosabban érintett ágazat az energetikai ipar lesz. Először is, a módosuló energiaigények az erőművek számára nagy kihívást fognak jelenteni. Télen a fűtési energia szükséglet (elsősorban földgázfogyasztás) mérséklődésére, nyáron pedig a hűtési villamos energiaszükséglet jelentős növekedésére számíthatunk. Egyes becslések szerint 26 Celsius-fok felett minden egyes fok hőmérsékletemelkedés száz megawattnyi fogyasztásnövekedést eredményez. A gyakoribbá váló forró napok fokozzák a villamos energia csúcsterheléseket, ez pedig váratlan és nagy kiterjedésű áramkimaradásokat okozhat.

Az erőművi hő- és villamos energiatermelés hűtővíz ellátása is megváltozik. A rendelkezésre álló hűtővíz (vagy hűtőlevegő) hőmérséklete jelentős technológiai hatással bír, gázturbinás erőművek esetében, ha 5 Celsius-fokkal nő a külső levegő hőmérséklete, körülbelül 15 százalékkal csökken az erőmű teljesítménye. A folyók megváltozó vízhozama szintén problémákat okozhat a rendelkezésre álló hűtővíz mennyiségén keresztül, akár az is előfordulhat, hogy erőműveket kell leállítani a turbinákat hűtő víz hiánya miatt. A szilárd energiahordozók közúti és vasúti szállítását szintén befolyásolhatják klimatikus faktorok, melyek ellátás-biztonsági kockázatot jelenthetnek.

 


Az energiaszállítási rendszerek, közüzemi szolgáltatások kockázatai is nőnek. A heves széllökésekkel járó viharok gyarapodása veszélyezteti a légvezetékeket, áramátalakító berendezéseket, illetve a talaj felázása következtében instabillá válhatnak a tartószerkezetek. Télen a zúzmara, a vizes hóteher és az ónos eső ráfagyása jelent növekvő terhelést a légvezetékeken. Az erdős területeken a gyakoribbá váló erdőtüzek, az ártereken pedig az elöntések jelentenek új kockázatot a vezetékeknek. Emellett a tényleges fizikai behatások mellett az átviteli hálózatok kapacitása is visszaesik a hőmérséklet emelkedésével. Az éghajlatváltozás érinti majd a megújuló energiahordozók rendelkezésre állását is.

Az éghajlati alkalmazkodás energetikai infrastruktúrával kapcsolatos részletes feladatait többek között a Nemzeti Energiastratégiában és annak végrehajtási keretrendszerében, valamint a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában célszerű részletesen meghatározni a NÉS szerint - ez utóbbit egyébként szintén a napokban, november 6-án mutatják be. A cselekvési irányokat szintén az általánosságok szintjén határozza meg a dokumentum: "Az éghajlati kockázatok integrálása az erőmű- és energetikai infrastruktúra-tervezésbe; Információgyűjtés és hatásértékelés; Az energetikai infrastruktúra felülvizsgálata és felújítása; Az időjárás-függő megújuló energiahordozók rendelkezésre állásának, készleteinek és fenntartható hasznosításának felülvizsgálata; Az intézkedések felülvizsgálata, a jogszabályi kritériumok további módosítása; Az éghajlatváltozás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása az energiapolitikába."

A dokumentum szerint a villamosenergia-termelés, -elosztás és -felhasználás dekarbonizációjával kapcsolatos részletes feladatokat a Nemzeti Energiastratégia végrehajtási keretrendszerében, különösen a cselekvési tervekben célszerű részletesen meghatározni. A megújuló energiaforrások arányának növelése érdekében szükséges Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének felülvizsgálata és végrehajtásához a szükséges szabályozási és pénzügyi eszközök biztosítása - tessik hozzá. Örvendetes módon a dokumentum megfogalmazza, célszerű az externális költségek és életciklus szemlélet bevonása a tényleges gazdasági, társadalmi és környezeti károk és előnyök meghatározása érdekében. Externális költségek alatt értendők például a fosszilis energiahordozók eltüzelésével fölszabaduló szennyező anyagok okozta daganatos betegségek felmérhető költségei és felmérhetetlen kárai.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

hat106, 2013.11.06 14:59

Kína mesterségesen a világ esőkészletének jelentős részét "lecsapolja" magának.
Mikor a nehézfémek okozta daganatok statisztikáját kiugróan magasan vezetik elgondolkodhatnak rajta megérte-e?...
...és amerika is mikor a talaj alatti ivóvíz bázisát a palagáz kitermeléssel visszafordíthatatlanul tönkre tette...
Majd a GMO hamburgerhez megisszák a tisztított vizeletüket.
Szó szerint...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2013.11.06 14:12

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rw, 2013.11.06 12:57

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2013.11.06 10:05

@waszabi: Sok megoldás van, a háború nem az.

Amit nem értek: miért használjuk az ívóvizet a WC-k öblítéséhez?

A szürkevíz alkalmazása jelentős megtakarítást jelentene.

Nem különösebben nagy beruházás ( még támogatható is akár ) egy külön rendszer kiépítése.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

waszabi, 2013.11.06 09:42

Víztározókat kell kialakítani, meg öntöző csatorna hálózatot. Az árvízi időszakokban frankón fel lehet tölteni a víztározókat, nem kéne annyit költeni a gátakra, a száraz időszakban pedig volna bőven víz. Egyelőre akármilyen fejlett a technológia, az árvízet nem tudják pénzért adni az országok egymásnak. Ezek a beruházások egyrészt munkahelyeket teremtenének, másrészt megtérülnének.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html