Feketeleves vár a munkavállalókra - leírhatják Magyarországot a nagy cégek

A bérkompenzáció, az adójóváírás kivezetése, a bérminimum és a minimálbér megemelése súlyos gondokat okozhat kis- és nagyvállalatoknál egyaránt. A szakszervezetek és elemzők további elbocsátásokra, és a fekete- illetve a szürkegazdaság növekedésére figyelmeztetnek. Bár a nagyvállalati szektortól ezzel kapcsolatos kritikák eddig nem nagyon érkeztek, a jelek szerint ez a viszonylagos nyugalom csak átmeneti. A fordulópont ősszel jöhet.
Szabó Zsuzsanna, 2012. március 1. csütörtök, 11:28
Fotó: Napi.hu

A bérkompenzációhoz és a bérek elvárt emeléséhez látszólag már majdnem minden megvan. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Czomba Sándor, szerdán bejelentette, hogy a kormány döntött a bérkompenzáció pályázati feltételeiről és az ezzel kapcsolatos törvénymódosításokat várhatóan még márciusban elfogadja a parlament. Czomba emellett közölte: számításaik szerint az erre elkülönített 21 milliárd forintos keretösszeg nagyságrendileg 450 ezer munkavállaló foglalkoztatásához járulhat hozzá.

A bérkompenzáció, az adójóváírás kivezetése, a bérminimum és a minimálbér megemelése viszont úgy tűnik, szinte mindenhol komoly gondokat jelent - még kormányzati segítséggel is. Félő ugyanis, hogy sok cég nem lesz képes kitermelni a megemelt bérköltségeket, ami pedig további elbocsátásokhoz vezethet - figyelmeztetett a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) miután a Hankook bejelentette, hogy a fizikai dolgozók bérét 6, a szellemiekét 5 százalékkal emelték és 20 ezer forinttal növelték a cafeteriakeretet a bérkompenzáció fejében.

Alig fogják érezni
A Hankook Tire Magyarországnál kemény tárgyalássorozat eredményeként az a megállapodás született, hogy 1800 dolgozó 8,5 - 10 százalék közötti bérkompenzációt kap. A fizikai dolgozók 6, a szellemi foglalkozásúak pedig 5 százalékos béremelést is kapnak januártól visszamenőleg. A caffeteria-keretet nettó 140-ről 160 ezerre emelkedik.
Székely Tamás, a VDSZ elnöke a Hankook béremeléssel kapcsolatban megjegyezte: még azok a dolgozók is alig érzik majd az emelést, akiknek a bérkompenzációval és a béremeléssel együtt összesen 16 százalékkal lett több a pénzük. A kompenzáció ugyanis csak arra elég, hogy az adójóváírás megszüntetése miatt ne csökkenjen a fizetés, a béremelés mértékét pedig az infláció miatt alig fogják érezni.

Emellett a kedden közölt munkanélküliségi adatok kapcsán elemzők arra is figyelmeztettek, hogy a lassuló gazdasági növekedés miatt a foglalkoztatás növekedése a korábban vártnál lassabb, míg a munkanélküliség kissé magasabb lehet, a munkaerőpiacon pedig további nehézséget okozhat a minimálbérek jelentős mértékű emelése, ami növelheti az elbocsátásokat, illetve a szürke- és feketegazdaság felé terelhet egyes gazdasági szereplőket.

A nagyobb elbocsátások hatása később érződik
Az év elején bejelentett nagyobb elbocsátások (Malév, Nokia, közszféra, Budapest Airport) hatása a következő hónapokban éreztetheti majd a hatását. Az év elején a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékig emelkedhet, majd a nyári hónapokban 10,5-10,6 százalékra süllyedhet. A tavalyi 10,9 százalékos éves átlag után a Takarékbank elemzői idén 10,8 százalékos munkanélküliségi rátára számítanak.

A VDSZ - amely országos felmérést készít a bérkompenzáció végrehajtásáról és amelynek eredményét várhatóan áprilisban teszi közzé - jelezte, hogy a béremeléssel kapcsolatos elvárásokat eddig elsősorban exportra termelő, illetve külföldi tulajdonban lévő nagyobb vállalkozások teljesítették.

Nem lesz elég a keret

Amit senki sem spórolhat meg
A minimálbért 19, míg a szakmunkás-bérminimumot 15 százalékkal kell emelni. Ez összesen csaknem 800 ezer munkavállalót érint, ezen túl további 400-500 ezren keresnek 216 ezer forint alatt a HVG egy januári cikke szerint.

A bérkompenzációra elkülönített 21 milliárd foint viszont Suhajda Attila, a nagyvállalatokat tömörítő Foglalkoztatók Munkajogi Fórumának (FMF) elnöke szerint nem lesz elég, hiszen becslések szerint a fizikai munkát végzők 90-95 százalékát, míg a szellemi foglalkoztatottak körében 30 százalékot érintene az 50 főnél több főt foglalkoztató vállalatok esetében.

A legnagyobb kérdés persze az - még a nagyvállalatok körében is -, hogy ezt hogyan lehet kigazdálkodni - főleg úgy, hogy erre az évre a tervezés szinte lehetetlen, ugyanis sok múlt évben meghozott tövénynek még mindig nincsenek meg a végrehajtási utasításai - mutatott rá a szakember.

A konszolidáció éve?

A kormány szerint a 2012. év a konszolidáció éve lesz. Suhajda szerint azonban ez egyelőre nem úgy néz ki. Az üzleti szektor a bizonytalanságok miatt ugyanis még most is olyan, mint egy felbolydult méhkas.

Az átlagkereset emelésének céljával egyet lehet érteni, de a bérköltségek növekedése nem veszélyeztetheti egy vállalat eredményességét, mert az végül vissza fog ütni a foglakoztatásra - vélekedett a szakember. A legnagyobb probléma ezzel az, hogy a szabályozások még mindig változnak és így nem lehet egyebek mellett foglalkoztatási költségeket sem tervezni erre az évre - tette hozá.

A kormánynak az a célja, hogy növelje az ország versenyképességét, a bérekhez kapcsolódó szabályozásokban azonban ez nem látszik megvalósulni. Az egyik alapvető probléma ugyanis az volt Magyarország esetében, hogy magasak a bérekre rakódó terhek. A 16 százalékos szja üdvözlendő, ám az egyéb intézkedések nyomán összességében a bérekre rakódó terhek nem mérséklődtek - mondta Suhajda, aki ennek kapcsán azt is megjegyezte, hogy a drasztikus minimálbér emeléseket mindig megsínylette valamelyi gazdasági ágazat.

Pozitívumok vannak, de...

A változtatásokban vannak jó irányú törekvések is, de ezek hatását a kormánynak úgy tűnik sikerült egyéb intézkedésekkel "ellensúlyozni".

Suhajda pozitív változásként értékelte a minimálbér ágazatonkénti és földrajzi elhelyezkedés szerinti eltérésének lehetőségét, illetve az új Munka Törvénykönyvének azon változásait, amelyek több teret engednek a munkaadó és munkavállaló közötti megállapodásoknak. Ezzel párhuzamosan viszont negatívumként említette azt a kormányzati intézkedést, amelynek keretében elég jelentősen megnyírbálták a szociális hálót, és az OECD-országokban példa nélkül állóan három hónapra lerövidítették az álláskeresési járadék folyósítását.

Ez most, amikor a gazdaság stagnáló állapotban van nem túl szerencsés döntés, hiszen nemcsak az elbocsátások száma ugrik meg ilyenkor, de meghosszabbodik az álláskeresési idő is. (A KSH legutóbbi közlése szerint a munkanélküliség átlagos időtartama 17,5 hónap.)

A bizonytalanság mindent felülírhat

A bizonytalanság azonban minden pozitívumot felülírhat. Ez már valamennyire meg is jelent a vállalatok foglalkoztatási hajlandóságában. A Manpower 2012 első negyedévére vonatkozó magyarországi munkaerő-piaci felméréséből (amely 750 munkaadóból álló reprezentatív felmérést takar) borzasztóan sötét kép rajzolódott ki. Ebből ugyanis az derült ki, hogy a munkaerőfelvételi kilátások mind negyedéves, mind éves összehasonlításban 15 százalékponttal romlottak. A megkérdezetteknek mindössze 8 százaléka tervez felvételt, 22 százaléka elbocsátást, és 65 százalék nem vár változást.

Ennél gyászosabb képet csak Görögország mutatott az egész EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afika) régióban, de a legdrasztikusabb romlást mind negyedéves, mind éves összehasonlításban Magyarország tudhatta magáénak. Suhajda szerint ezekben az adatokban nagy mértékben szerepet játszott a magyarországi jogszabályváltozások miatt okozott bizonytalanság.

A GKI legfrissebb konjukntúra felmérése a foglalkoztatási szándékban ezzel szemben ugyan némi javulást mutat - az építőipart leszámítva mindenhol erősödött a foglalkoztatási szándék - de még mindig mindenhol több a létszámcsökkentést tervező vállalkozás, mint a bővítést tervező.

Kissé javít a képen a friss magyar beszerzési menedzser index munkaerőpiaci komponense. E szerint februárban a feldolgozóiparban halványan nőtt a foglalkoztatottság, a november-decemberi csökkenést követően.

Ősszel jöhet a feketeleves

A nagyvállalati körben nagyobb mozgolódás eddig még ugyan nem nagyon volt, de ez is csak azért, mert a forint rekordgyenge volt, illetve azért, mert egy nagyvállalatnak a helyzet lereagálása tekintetében van egy bizonyos tehetetlensége - mondta Suhajda. Az FMF elnöke tapasztalataik alapján ugyan azt mondta, hogy a kormányzati szakemberek részéről általában nyitottság mutatkozik e helyzet javítása érdekében, a probléma általában a javaslatok jogszabályba ültetésénél jelentkezett eddig - "itt sikadnak el dolgok".

Az FMF elnöke úgy látja, hogy a nagyok jelenleg inkább kivárnak: egyelőre csak azok fektetnek be Magyarországon, amelyek már itt vannak, újak pedig nem nagyon jönnek. Ez a várakozó álláspont betudható még annak, hogy a kormányzattal nem szűnt meg teljesen a kommunikáció. Ez a türelem azonban nem tart a végtelenségig. Suhajda szerint ősszel jöhet el a fordulópont, amennyiben továbbra sem történik változás és marad ez a szintű bizonytalanság ebben az ország számára fontos foglalkoztatói szegmensben, amely a magyar GDP döntő hányadát adja. Ekkor derülhet ki, hogy Magyarországot valóban leírták-e a nagyvállalatok befektetési szempontból vagy sem.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Ordog666, 2012.03.02 10:51

@JohnMcClane: Viccelődésnél ajánlatos valamilyen formában jelezni, mert különben zombik szó szerint értelmezik.
Meg is nézheted magad, ha jobbról, balról rákezdenek. Ilyeneket le se írjál, hogy extraprofit!
A profit az egy fujos fogalom az extraprofit az meg: fuj-fuj-fuj.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

JohnMcClane, 2012.03.01 23:59

A nagyvállalatoknál a "gond".... Egy a magyar 100 GDP listaközepén helyet foglaló nagyvállalatnál a költség grafikonon a bérköltségek gyakorlatilag nem látszanak. 1%-ot sem érik el... Mekkora gondot okoz mindez... el sem tom képzelni.. :) Persze azzal egyet értek, hogy leírnak minket mert 0,5% jobb lenne az extraprofit miatt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laspezia, 2012.03.01 18:14

@laspezia:
2011:

Aut 35000 euró
Hun:9-10e euró
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laspezia, 2012.03.01 17:51

@jeddi:
Jó lenne!
2009-es adat: Aut 45686 USD/fő Hun:12900 USD/fő.
Ez 28 %-a az osztráknak!Kissé messze van a 60 %-hoz!
De keresek frissebbet!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ordog666, 2012.03.01 16:56

@szabadosi: Nagy mértékben, kérdéses hogy melyiket?. Az ÁFÁ.-t azt nem lehet. Társasági adót nem szabad növelni. Személyi jövedelemadó nem változhat, kőbe van vésve. Több pénzszivattyút is be fog kapcsolni! Mit gondolsz, miből lehet kifizetni ezt a rengeteg bérkompenzációt?
Megindul a fellendülés, vagy jön a nagy kasza.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html