A lapunknak nyilatkozó elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a mostani kamatvágásokkal az MNB egyre inkább eltávolodik az árstabilitás őrzésének mandátumától, vagyis kvázi feladja a törvényben előírt inflációs célkövető rendszert. Ezzel kapcsolatban tisztábban láthatunk a délután háromkor kezdődő, a mai, további enyhítést hozó kamatdöntést követő sajtótájékoztatón, ahol Simor András jegybankelnök bemutatja a legújabb inflációs jelentés előzetesét (csütörtökön publikálják a részletes jelentést).

A szakértők szerint jövőre ráadásul ennél is szignifikánsabb változás állhat be a monetáris politikában, miután márciusban illetve júliusban a három belső tag mandátuma lejár. Gabler Gergely, az Equilor szakértője például úgy látta, hogy a megüresedő helyre valószínűleg "galamb" lelkű monetáris döntéshozók kerülhetnek, és azzal valamennyi elemző egyetértett, hogy a tanácson belüli mostani megosztottság meg fog szűnni. Gabler azt sem tartja kizártnak, hogy az MNB egy ECB-hez hasonló államkötvény vásárlási programot indítson az elkövetkező egy-másfél évben.

Kedvező a mostani környezet, de...

Az inflációs célkövető rendszer explicit feladására ugyanakkor mégsem kell számítani, mivel az minden bizonnyal kiválthatja Brüsszel rosszallását. A mostani kamatcsökkentés indokolhatósága talán azért problémásabb az augusztusi lépéshez képest, mert a jegybank a most publikálásra kerülő Inflációs Jelentése szerint feltehetően egyre messzebb kerül az inflációs cél elérésétől. - emelte ki elemzésében Bebesy Dániel, A Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere is.

Bebesy szerint a nemzetközi hangulat, az ECB és FED likviditásbővítő intézkedéseinek köszönhetően jelentősen javult, ismét megugrott az étvágy a kockázatosabb eszközök iránt. A külsős tagok a kedvező globális környezetet kihasználva feltehetően ezúttal is a gyenge növekedési kilátások miatt döntöttek az alapkamat csökkentéséről - véli az elemző.

A piac kíváncsian várja, hogy a külsős tagok hogyan tudják konzisztenssé tenni az inflációs célkitűzés keretein belül a céltól távolodó inflációs prognózissal egyidejű kamatvágást.

A stratégia sikeres lehet, de vannak kockázatok

A magyar jegybank működéséhez keretet adó inflációs célkövető rendszerrel több probléma van, amely a válság során különösen reflektorfénybe került - hangsúlyozza az elemző. Számos feltörekvő piaci ország jegybankja nem alkalmazza mereven a rendszert és egyre fontosabb szerepet kapnak a növekedési kilátások. A mai lépéssel Bebesy szerint a magyar jegybank is ebbe az irányba mozdult, a stratégia lehet sikeres, azonban feltétlenül meg vannak a kockázatai hisz a piac elbizonytalanodik a döntéshozatali mechanizmusban.

A piacok már beárazták a következő kamatcsökkentést, a határidős kamatlábak pedig három hónapon belül további 25 bázispontos, kilenc hónapon belül pedig összesen 75 bázispontos kamatcsökkentést áraznak - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Míg az enyhülő pénzpiaci kondíciók, csökkenő hozamok és kockázati felárak, erősebb szinten stabilizálódó forintárfolyam, valamint a reálgazdasági mutatók alátámaszthatják az alapkamat csökkentését, az enyhülő, de még mindig jelenlevő stabilitási kockázatok, valamint az erősödő inflációs kockázatok a kivárást indokolhatták volna - véli a szakember, aki ezért egyelőre nem számít a kamatcsökkentés folytatására, amire az IMF tárgyalások lezárását követően kerülhet sor.

Az eddigi kamatcsökkentésekre leginkább a globálisan enyhülő monetáris kondíciók, a nagy jegybankok újabb mennyiségi lazításai adhattak lehetőséget, ami a hazai pénzpiaci hozamokra is igen erőteljes hatással van. Ezzel szemben az MNB a hamarosan megjelenő Inflációs jelentésében feltehetően romlottak az inflációs prognózisok, így a kamatcsökkentés nem feltétlenül konzisztens a jelentéssel - mondja Suppan.

Abban az esetben, ha sikerül a megállapodás az IMF-fel, az év végéig további 25 bázispontos kamatcsökkentés lehetséges, amire a negyedik negyedévben kerülhet sor, így az év végére 6,25 százalékra csökkenhet az alapkamat. Ezt a jövő év első felében további 50 bázispontos kamatcsökkentés követheti, így a jövő év végén 5,75 százalék lehet az alapráta.