Felduzzasztanák a Semmelweis Egyetemet, mi lesz az intézetekkel?

Bár a budapesti egészségügyi ellátás átszervezéséről még nincs kormánydöntés, a kabinet elé került a Semmelweis Egyetem 150 milliárdos fejlesztési terve is - értesült a Népszabadság.
Napi.hu, 2016. október 6. csütörtök, 15:11

A napokban került ki a parlament honlapjára egy új egészségügyi szolgáltató intézményről, az egyetemi kórházról szóló törvényjavaslat, tegnap pedig már tárgyalt is a kabinet egy olyan, az oktatási államtitkárság által menedzselt koncepciót, amely nyolc országos intézetet (lásd alább) már az egyetemi kórházak közé sorol. Ha a javaslatot elfogadja a kormány, akkor a most 2200 ágyas Semmelweis Egyetem 8000 ágyas gigaintézménnyé válhat - olvasható a lapban.

  • Országos Klinikai Idegtudományi,
  • az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás,
  • az Országos Onkológiai,
  • az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai,
  • az Országos Orvosi Rehabilitációs,
  • az Országos Kardiológiai,
  • az Országos Sportegészségügyi Intézet.

Az intézetesek tervezett "bekebelezése" miatt közös tiltakozó levelet írtak az országos intézetek főigazgatói. Az ügy pikantériája, hogy az aláírók között van Cserháti Péter is, a budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos, aki egyébként az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatójaként vált érintetté.

Pedig valamit lépni kell

A budapesti Semmelweis Egyetem napjainkra a leghátrányosabb helyzetű hazai orvostudományi egyetemmé vált, szakmai szerkezete csonka. Történetileg úgy alakult, hogy a Semmelweis Egyetem fejlesztéséből több évtizeden át kimaradtak azok a szakágak, amelyek az országos intézetekben koncentrálódtak. Így Budapesten az egyetemi oktatás, kutatás, gyógyítás integrált hármasából számos szakma, többek között a mellkassebészet, idegsebészet, komplex onkológia is hiányzik. Ez a szerkezet hosszú távon a rontja a Semmelweis Egyetem pozícióit, a külföldi hallgatókat bevonzó képességét, ezért a hosszú távú versenyképesség érdekében mindenképpen szükséges a változás.

Az országos intézetekkel való funkcionális, harmonikus együttműködés kereteinek kialakítására rengeteg idő állt rendelkezésre, a megegyezés azonban nem sikerült. Mindenesetre akár a Népszabadság cikkében vázolt koncepció, akár bármilyen más verzió valósul meg, alapvetően befolyásolja hosszabb távon a budapesti egészségügyi ellátást - jegyezték meg a hír kapcsán a lapunk által megkérdezett szakértők.

Budapest egészségügyi ellátása napjainkra a kórházi alapszakmákban jelentősen lemaradt a vidéki egyetemi megyék színvonalától, megyei összevetésben pedig több szakmában pedig még az országos átlagtól is. A Semmelweis Egyetem, mint legnagyobb hazai egészségügyi ellátó, még az országos intézetekkel együtt sem hozza azt a teljesítményt, ami megyei összehasonlításban az első öt közé pozicionálná az alapszakmákban a fővárosi fekvőbeteg-ellátást - derül ki egy friss felméréséből, ezért nagyon nem mindegy, hogy a győztes koncepció a felzárkózás, vagy a teljes kettészakadás irányába tolja a főváros egészségügyét.

Mit lehet választani?

A Semmelweis Egyetem szerkezetének kiteljesítéséhez az országos intézetek egyetemi integrációja, a párhuzamosságok felszámolása és hosszú távú stratégiai koncepció mentén megvalósuló fejlesztés - amire messze nem elég a hírek szerint erre szánt 150 milliárd forint - megteremtheti az alapot a budapesti kórházi ellátás felzárkózására és az egyetem versenyképessé tételére - vélték a szakértők.

Ha az egyetem saját maga fejlesztené ki a hiányzó szakmák kapacitásait, az bizonyosan felesleges párhuzamosságokat hozna létre, és iszonyúan sokba kerülne - melyre persze semmilyen gazdasági fedezet nincsen. Így az egyetem "önfejlesztése" gyakorlatilag megvalósíthatatlannak tűnik.

Ugyanakkor sehova nem vezet az a harmadik opció, hogy marad a jelenlegi állapot és semmi sem történik - ez belátható időn belül mindenképpen az egyetem, Budapest, sőt az ország kárára válik - vélik a szakértők.

HOZZÁSZÓLÁSOK