Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Abban még mindig nem történt változás Magyarországon a válság ellenére sem, hogy az emberek csak úgy, saját késztetésből nem vásárolnak biztosításokat, azokat továbbra is el kell adni. Annyi ugyanakkor már változott, hogy sokkal kevesebbet kell beszélni a biztosítás szükségességéről, viszont sokkal tovább kell folyamatosan információval ellátni az ügyfeleket és az igényt felkelteni, hogy ebből szerződés is legyen − mondta Bartók János, az Aviva Életbiztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója a Mindennapi pénzügyeink konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén. Szerinte három dolog van, ami miatt az öngondoskodást előtérbe kell helyezni, ez a nyugdíj, az egészségügy és a családon belüli oktatás kérdésének a megoldása a gyermekes szülőknél.

Hatszázezer kötvény hiányzik

Ezt számokkal illusztrálva Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: az elmúlt két évben egy nagyjából stagnáló, 445 milliárd forint bevétel körüli életbiztosítási piacot látunk. Nominálértékben lehet, hogy stagnálást mutat a piac, de ez reálértékben egy 5 százalékos infláció mellett jelentős csökkenést jelent − fűzte hozzá Kozek András, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese. A biztosítási darabszámokat tekintve Magyarországon 13 éve minden évben szignifikánsan csökkenés látszik, vagyis egyre kevesebb az ügyfél, akihez el tudnak érni − mutatott rá Kozek.

A piacon az igény meglenne, de a probléma igazából az, hogy nincs fizetőképes kereslet − emelte ki Csonka István, a Groupama Garancia Biztosító Zrt. értékesítési és marketing-vezérigazgatója. A TNS Hoffmann kutatóintézet és a Groupama által elvégzett felmérésből kiderült, hogy a 16−69 éves korosztályban a válaszadók 80 százaléka gondolja úgy, hogy szükség van öngondoskodásra és nem számíthat senki másra, csak saját magára. Ennek viszont ellentmond egy másik kutatás, ami arra mutatott rá, hogy míg 2010-ben a válaszadók több mint 17 százaléka mondta azt, hogy szeretne életbiztosítást kötni és hosszú távú megtakarításban gondolkodni, addig 2012 első negyedévére ez 10 százalék alá csökkent. Egy másik kutatást idézve Csonka elmondta: 2010-ben még a lakosság 23 százaléka rendelkezett megtakarítással − ezen belül biztosításokkal is −, mára viszont 16 százalék alá csökkent ez az arány. Ezek a számok azt jelzik, hogy mintegy 600 ezer ügyfél tűnt el a biztosítási piacról − emelte ki a szakember.

Felélt megtakarítások

Pandurics szerint, ami makroszinten látható, az látszik ezen a piacon is: egyrészt azért nem látható növekedés a megtakarítási számokban, mert a lakosság a hitelpozíció leépítésére fordította a rendelkezésre álló pénzét − ha volt −, másrészt pedig kutatások is mutatják, hogy a lakosság 15 százaléka felélte meglévő megtakarításait. Vagy azért, mert hiteltörlesztésre költötte, vagy azért, mert bizonyos anyagi nehézségek miatt ezt be kellett forgatnia a mindennapi életbe. Igaz, ezzel szemben van egy olyan réteg is, amelynek a megtakarításra rendelkezésre álló jövedelme nőtt. Pandurics szerint a biztosítási piac erre próbál különböző megoldásokat kínálni. Diverzifikációban viszont nincs nagy változás, a biztonságra való törekvés vált inkább  jellemzővé.

Kozek a felmerülő igények és a valóság közötti szakadékot szemléltetve elmondta: a megtakarítási struktúrák azt mutatják, hogy a magyar lakosság inkább rövid távú megoldásokban gondolkodik, a hosszú távú célok egyre inkább kiszorulnak. Emögött az egyik ok a bizonytalanság mind egyéni, mind társadalmi szinten: nem látjuk, mit hoz a jövő, így döntéseket sem merünk hozni − mondta Kozek, a befektetési termékek válság hatására történt értékvesztését erre jó példaként említve. Emellett azonban a magyar belső gazdaság gondjait is említette: az itthoni helyzet sem a hosszú távú megtakarításokat segíti (egyebek mellett bizonytalanság a saját jövedelmünket, állásunkat, hozamokat illetően). Vagyis hiányzik az a háttér, ami a hosszú távú megtakarításokra ösztönözné az embereket. Ebben a helyzetben az állami szerepvállalás hiánya nagyon jelentős − vélekedett Kozek.

Kell az adókedvezmény

Ennek megváltoztatására a gondolkodásban is változást kellene elérni, amihez a szakember szerint az kellene, hogy ne csak a legegyszerűbb termékeket, hanem az egyén és a gazdaság szempontjából hosszú távon a legjobb megoldásokat ajánlják. Ezeket a meghosszabbított megtakarítási forrásokat azonban vissza kellene juttatni a pénzügyi rendszerbe, és nagyon fontos lenne, hogy ez ne csak az államhoz menjen, hanem beépüljön a pénzügyi rendszer más részébe is. Ebben szerinte a biztosítóknak nagyon fontos szerepe lenne. Csonka szerint az állami oldalról, ha nem lehet kényszeríteni, akkor motiválni kellene. Ismét elő kellene venni az adókedvezményeket − főleg a hosszú távú megtakarítások terén, hiszen az elmúlt években az adókedvezmények kivezetését, megszüntetését követően tolódtak el a biztosítási termékek a rövidebb távú irányba. A látható következmény akár intő jel is lehetne − tette hozzá.

Számolni tudunk − de nem a bankban

A magyar lakosság matematikai és pénzügyi ismeretei átlag felettiek, míg a pénzügyekkel kapcsolatos magatartása átlag alatti − derül ki az OECD INFE (Nemzetközi Hálózat a Pénzügyi Oktatásért) legfrissebb tanulmányából, amelyet négy kontinens 14 országában végeztek el. A felmérés arra is rámutatott, hogy a magyar lakosság elméleti szinten előrébb jár a pénzügyekben, mint a cselekedetekben: a magyarok 52 százalékának semmilyen megtakarítása nincs, 25 százalékának csak lakossági folyószámlán van pénze, a pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor csak 37 százalék végez összehasonlítást, egyharmaduk pedig minden előzetes tájékozódás nélkül vesz igénybe ilyen szolgáltatásokat. Jó hír viszont, hogy a magyar lakosság 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mindennapi kiadásaira nem venne fel hitelt. Ez azt is jelenti, hogy 15 százaléknak vélhetően szükséges hitel mindennapi megélhetési költségeinek fedezésére.

A megszólalók többsége a hosszú távú megtakarításokhoz való viszonyulásban a szemléletváltás megváltoztatása kapcsán az oktatást is fontosnak tartotta. Kozek szerint ebben egy közös fellépés, egy közös kultúra kialakítása fontos lenne, különben ebből a jelenlegi, jellemzően rövid távú gondolkodásból nem lesz kiút.