Feljelentés a földművelésügyi tárca háttérintézményénél

A kaszinók NAV-hoz történő bekötése, a brókerbotrány, a dízelügy magyarországi hatása, a gyorsított földértékesítések ismét témát adtak a képviselőknek a parlament mai plenáris ülésén. A Fidesz-frakció úgy döntött, felkéri a kormányt, hogy minden létező eszközt megvizsgálva lépjen fel a migránsok elosztásáról szóló európai uniós kötelező kvótarendszer ellen.
MTI, 2015. október 5. hétfő, 19:22
Fotó: Napi.hu

A parlament mai ülésén az azonnali kérdések során Ikotity István LMP-s képviselő arra volt kíváncsi, hogy mikor kötik be a kaszinókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). A politikus hangsúlyozta, hogy a "sarki fűszerestől kezdve, a masszázsszalonokon át a konditermekig", mindenkit bekötnek a NAV-hoz, ez alól csak a játéktermek maradnak ki, amelyeket csupán szúrópróbaszerűen vizsgál az adóhatóság.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt felelte, hogy egy pénzügyminiszteri rendelet taglalja a játékkaszinók bevételinek bizonylatolását és az adatszolgáltatást is. Hangsúlyozta, hogy a szervezőnek a játékbevételekről folyamatosan elszámolást kell készítenie, minden egyes játékos által befizetett összegről bizonylatot kell adni és a következő hónap ötödikéig az adóhatóság felé tételes és részletes adatszolgáltatást kell végezni.

Nem volt kartellgyanú az M4-nél?

Tóth Csaba (MSZP) azt bírálta, hogy az M4-es autópálya építését kartellgyanú miatt állította le a Miniszterelnökség, ám a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt állapította meg: nem állnak fenn a versenyfelügyeleti eljárás feltételei. Arra kérdezett rá: a Miniszterelnökség mire alapozta a kartellgyanút?

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára tévedésnek nevezte, hogy kartellgyanúra hivatkozva állították volna le az építkezést. A GVH-hoz pedig mérlegelés lehetősége nélkül kellett fordulniuk, mivel az unió részben erre hivatkozva nem fogadta be az építkezést nagyberuházásként.

LMP: meddig öntik a közpénzt a közmédiába?

Ikotity István (LMP) a közmédia állami támogatásának csökkentését kezdeményezte, kifogásolva, hogy a kormány a 47 milliárd forintos hitelátvállalás mellett döntött. Arra kérdezett rá: miért nem sikerült felelősen gazdálkodni a közmédiánál?

Tállai András cáfolta, hogy pazarlóan gazdálkodott volna a közmédia. Az államtitkár ismertetése szerint a hitel egy része a 2011 előtti működés során halmozódott fel, míg a másik része a korábbi kedvezőtlen bérleti konstrukció kiváltását célzó székházvásárlás miatt keletkezett. Szólt az intézmény átalakításáról, amely hatékonyabbá tette a közmédia működését, emellett a digitális átállás és az új csatornák elindítása is költséggel járt.

LMP: kiterjesztik a családi pótlékot?

Szél Bernadett (LMP) egy levelet idézve számolt be arról, hogy a nagycsaládosoknak gondot jelent, hogy a 18. életévet betöltő, de továbbtanuló gyerekek után nem jár családi pótlék. Szerinte a kormány úgy tesz, mintha ezen gyermekeknél a kiadások varázsütésre megszűnnének. Azt kérdezte, tervezik-e a kedvezmények kiterjesztését.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára a kormány céljaként jelölte meg a gyermeket nevelő, dolgozó szülők támogatását és azt nevezte igazságosnak, ha a többgyermekes családok nagyobb kedvezményben részesülnek. Értékelése szerint a rendszernek vannak korlátai, az az általános és középiskolás gyermekeket preferálja, de érdemes megfontolni a kiterjesztésre vonatkozó felvetést.

MSZP: a földművelésügyi miniszter vállalja a felelősséget!

Heringes Anita (MSZP) azt mondta: az elmúlt öt évben számos visszaélésre derült fény a földművelésügyi tárcánál, amiért a miniszternek szerinte vállalnia kell a felelősséget. Szólt a többi közt a parlagfű-mentesítési források elköltéséről, az előzetes letartóztatásban lévő Kiss Szilárd alkalmazásról, valamint arról, hogy a tárca háttérintézménye, a TIG Nonprofit Kft. 1,6 milliárd forintot bízott a Hungária Értékpapír Zrt.-re. Azt kérdezte: rendben van-e, hogy a tárcavezető minderről mit sem tud?

Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára visszautasította, hogy a miniszter "mit se tudna" a hatáskörébe tartozó ügyekről. Hangsúlyozta: a szabályosan átcsoportosított parlagfű-mentesítési pénzeket a tárca már visszapótolta, Kiss Szilárd büntetőügye pedig nem függ össze a tárcánál korábban végzett munkájával.

Kijelentette: a miniszter a TIG teljes vezetését leváltotta, felügyelőbizottságát visszahívta, és feljelentést tett különösen nagy hátrányt okozó bűntett miatt. A választ a szocialista Szakács László értékelte és nem fogadta el azt, majd a Ház 106 igen szavazattal, 36 nem ellenében szavazta meg.

LMP: hány hazai munkahely szűnik meg a dízelbotrány miatt?

Schmuck Erzsébet (LMP), emlékeztetve a dízelbotrányban érintett Audival korábban kötött partnerségi megállapodásra, azt kérdezte: mit tesz a kormány a hazai munkahelyek megőrzése érdekében. Bírálta azt a politikát, amelynek következtében az ipari termelés 22 százalékát adja a válságérzékeny autógyártás, és emlékeztetett arra is, hogy az Audi 48 milliárd forintnyi támogatást kapott Magyarországon. Azt kérdezte: ezért cserébe garanciát vállaltak-e a foglalkoztatásra.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a kormány minden lehetséges támogatást megad a munkahelyek megőrzéséhez. Ismertetése szerint az Audi az export 9,3 százalékát adja.

Az államtitkár szándéknyilatkozatnak nevezte a stratégiai partnerségi megállapodásokat - mondta. A partner a vállalkozás bővítését vállalja ebben, valamint azt, hogy innovációt hoz az országba, és szoros kapcsolatot alakít a hazai beszállítókkal.
A politikus a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés megszavazta, 110 igen szavazattal, 32 nem ellenében.

LMP: az állami földrablás merénylet a következő generációkkal szemben

Schiffer András (LMP) az állami földek eladását kifogásolta, azt földrablásnak nevezte és merényletnek minősítette a következő generációkkal szemben. Szerinte a 380 ezer hektár eladásával négy bűnt követ el a kormány: elősegíti a birtokkoncentrációt, szegénységben tartja a vidékieket, utat nyit a külföldi spekulánsoknak és lemond arról, hogy a Kárpát-medence biológiai sokféleségét megőrizze.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára politikai lózungoknak értékelte a képviselő szavait. Elmondta, a földeket törvényi feltételek mellett nyilvános árverésen értékesítik, abból az államnak a jövő év derekára lehet bevétele. A bevételt az állami vagyon fejlesztésére fordítják - jelezte. Közölte azt is, hogy az eladott földeken 20 éves elidegenítési és terhelési tilalom lesz, az államot pedig elővásárlási jog illeti meg.

Fidesz: a kormány mindent tegyen meg a kvóták bevezetése ellen!

Kósa Lajos (Fidesz) elmondta, a Fidesz-frakció úgy döntött, felkéri a magyar kormányt, hogy minden létező eszközt megvizsgálva lépjen fel a migránsok elosztásáról szóló európai uniós kötelező kvótarendszer ellen. Értékelése szerint ennek a bevezetése azt jelenti, hogy elvonnak Magyarországtól egy olyan, az önrendelkezését érintő jogot, amelyhez nem volt joga az Európai Unió Tanácsának.

Hangsúlyozta, minden államnak saját magának kell meghatároznia, kik az állampolgárai, milyen feltételekkel enged be területére valakit, kik azok az emberek, akiket befogad. Elfogadhatatlannak nevezte a kötelező kvótáról szóló döntést, amely szerinte oly mértékben elvonja az ország szuverenitását, amelyre a magyar törvényhozás senkit nem hatalmazott fel. Kósa Lajos azt kérte, a kormány vizsgálja meg a rendelkezésére álló lehetőségeket, egészen annak lehetőségéig, hogy a luxemburgi Európai Bírósághoz fordul.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában azzal magyarázta, hogy nincs közös európai megoldás a migránshelyzethez, mert szerinte nincs konszenzus a jelenség természetéről és méretéről. A miniszter azt mondta, modernkori tömeges népvándorlásról van szó, amelynek az utánpótlása kimeríthetetlen.

A kötelező kvótákról szóló uniós vitát károsnak értékelte, mert az időt vitt el a valós megoldástól. A döntés végrehajtásáról azt mondta, nehezen képzelhető el, hogy a végrehajthatatlan szót ne hozza ide. Szijjártó Péter szerint amíg az EU nem állapodik meg arról, hogy a határai feletti ellenőrzést hogyan szerzi vissza, addig minden kvótáról szóló vita értelmetlen.

HOZZÁSZÓLÁSOK