Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa csütörtökön sajtótájékoztatóján Szombathelyen arról beszélt, hogy tavaly a 15-64 éves nők 52,1 százaléka dolgozott Magyarországon, és ilyen magas éves foglalkoztatási rátát 1992 óta nem mért a KSH.
Női dominancia az alapfokú oktatásban
Az Eurostat által kiadott statisztikái szerint 2011-ben a tanári állások azok, ahol a nők domináltak 2011-ben - ez különösen igaz volt az alapfokú oktatásra az EU minden tagállamában: itt a nők arány 85 százalék volt. Magyarországon az alapfokú oktatásban 96 százalékos a női tanárok aránya, hasonlóan Olaszországhoz és Litvániához. Ennél csak a Cseh Köztársaságban és Szlovéniában magasabb a nők aránya, ők 97 százalékkal vezetik a listát. E területen a legalacsonyabb aránnyal, 69 százalékkal Dánia rendelkezik, de a sor végén található Luxembourg (2010-es adatok alapján 74 százalék) és Spanyolrszág (75 százalék) is.A felsőoktatásban viszont már fordul az arány az EU 27-ben, 2011-ben az egyetemi oktatóknak 40 százaléka volt nő. Itt a legmagasabb aránnyal Lettország (59 százalék), Litvánia (55 százalék) és Finnország (50 százalék) rendelkezik, míg a legkisebbel Málta (30 százalék), Csehország, Franciaország és Olaszország (36 százalék). Magyarországon ez az arány 38 százalék.
A Hay Group Magyarország által készített felmérésből azonban koránt sem ilyen rózsás kép bontakozik ki. A nemzetközi menedzsment tanácsadó cég tanulmányában különböző aspektusokból hasonlította össze a férfi és női munkavállalók helyzetét. A felmérésből az derül ki többek között, hogy a Magyarországon foglalkoztatott munkavállalóknak csak alig 42 százaléka nő ráadásul ez a két évvel ezelőtti helyzethez képest rosszabb arányt mutat, hiszen akkor még 48 százalék volt a női foglalkoztatottak aránya - derül ki a Hay Group tanácsadó cég elemzéséből.
A válság a nőket jobban sújtotta
A Hay Group szerint a válság és az elbocsátások jóval erőteljesebben érintették a nőket, mint a férfiakat. A számok pedig még drámaibb képet mutatnak, ha munkaköri kategóriákra bontjuk az elemzést. A felsővezetők között jelentős mértékben csökkent a nők aránya: míg 2011-ben a vezetők 19,1 százaléka volt nő, idén már csak 18,3 százalékuk az. Két évvel ezelőtthöz képest minden kategóriában kisebb a nők aránya, így abban a szakértői körben is, ahol korábban több nő dolgozott, mint férfi.
A menedzseri pozíciókat tekintve Magyarország nem áll rosszul az EU-n belül az Eurostat adatai szerint. Az EU 27 tagállamát tekintve 2011-ben a menedzserek harmada volt nő. Bár minden tagállamra igaz, hogy több a férfi menedzser, mint a női, de Magyarország azok között az országok között van, ahol a legmagasabb a női menedzserek aránya: nálunk ez az arány 41 százalék, aminél Lettországban van csak magasabb, 45 százalékos arány. E téren a legrosszabb mutatókkal Ciprus (15 százalék), Görögország (23 százalék) és Málta (24 százalék) rendelkezik.
Üvegplafon-mutató nőnapra: Új-Zéland a legjobb hely az egyenlő bánásmód szempontjából
A Nemzetközi Nőnap alkalmából az Economist kiadta az úgynevezett "üvegplafon indexét", ami azt mutatja, hogy a nőknek hol van a legnagyobb esélyük az egyenlő bánásmódra. Az index az OECD adataira támaszkodik leginkább, és 26 országra vonatkozóan öt mutatót hasonlít össze: a felsőoktatásban résztvevő férfiak és nők számát, a nők munkaerő-piaci részvételét, a nemek közötti bérszakadékot, a nők arányát a vezető munkakörökben, és a nettó gyermekgondozási költségeket az átlagbérekhez viszonyítva. Az Economist szerint minden mutató alapján Új-Zéland teljesít a legjobban, Finnország az oktatásban, Svédország a nők munkaerő-piaci részvételében teljesít a legjobban, Spanyolországban a legkisebb, 6 százalékos, a bérszakadék. A vizsgált 26 ország között az összmutatók alapján Magyarország a középmezőnyben található.Azonos munkakör, eltérő bérezés
A Hay Group felméréséből kiderül: hiába dolgoznak azonos munkakörben, a nők átlagosan a férfiak bérének csupán 94,4 százalékát keresik. Az Európai Bizottság nemrégiben, az "egyenlő díjazás európai napja" alkalmából kiadott statisztikái azt mutatták, hogy az Európai Unióban a nemek közötti bérszakadék 16,2 százalék, vagyis a férfiak átlagos órabére ennyivel haladja meg a nőkét, ami azt jelenti, hogy a nők Európában 59 napot dolgoznak ingyen évente. Az átlagos órabérekre vonatkozó nemek közötti bérszakadék Magyarországon 17,6 százalék. (Erről bővebben itt olvashat.)
Javul a helyzet a bónuszokat illetően
A bónuszok, vagyis a teljesítmény alapú kifizetések tekintetében még lehangolóbb a kép a Hay Group kutatása szerint: a nők átlagosan a férfiak bónuszának csupán a 83,5 százalékát kapják kézhez. Ez a helyzet a felsővezetők körében még rosszabb: itt az arány csupán 78,5 százalék. A Hay Group ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a bónusszal kapcsolatos idei értékek mindezzel együtt radikális javulást mutatnak a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, hiszen akkor volt olyan csoport, ahol a nők a férfiak bónuszának csak a felét kapták meg.
Enyhén képmutató célprémiumok
Célprémiumok vizsgálatakor a Hay Group szerint a kép enyhén képmutató bérpolitikáról árulkodik. A célprémium az az elméleti, előre rögzített bónusz, amit egy munkavállaló akkor kap meg, ha a számára kitűzött célokat száz százalékosan teljesíti (vagyis sem túlteljesítés, sem alulteljesítés nem történik). A legtöbb munkavállalói kategóriában - leszámítva a felsővezetőket - a nők célprémium-aránya szinte mindenütt körülbelül 10 százalékkal magasabb, mint a ténylegesen kifizetett bónusz esetében - jegyzi meg a Ha Group. Ez a szakemberek szerint csak úgy lehet, ha a nők - mivel a nekik elméletben járó bónusz alig marad el a férfiakétól - azért kapnak végül kézhez jóval kevesebb jutalmat, mert tendenciaszerűen rosszabbul teljesítenek, mint az erősebbik nem képviselői.
Ez azonban a szakértők szerint már csak a nagy számok statisztikai törvénye miatt sem lehet így, ezért valószínűleg azzal a helyzettel állunk szemben, hogy a nők kevesebb esetben kapják meg a számukra előírt teljes bónuszt, mint a férfiak.
A leglátványosabb juttatás, a vállalati gépkocsi terén sem jobb a helyzetük a nőknek: a szakértői pozíciókban szinte kétszer akkora az esélye egy férfinak arra, hogy céges autót kapjon, mint egy nőnek, és még középvezetői szinten is jelentős, 10 százaléknyi különbség figyelhető meg - állítja a Hay Group elemzése.