Felmérés cáfolja a kormány propagandáját

Tovább csökkent a dolgozó nők aránya a magyar munkaerőpiacon és továbbra is kevesebb pénzt visznek haza, a felsővezetőknek alig 18 százaléka nő Magyarországon, a bónuszuk pedig átlagban majdnem a negyedével marad el a férfiakétól – derül ki a Hay Group női munkavállalókra vonatkozó 2013-as felméréséből.
Szabó Zsuzsanna, 2013. március 9. szombat, 09:05
Fotó: Napi.hu

Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa csütörtökön sajtótájékoztatóján Szombathelyen arról beszélt, hogy tavaly a 15-64 éves nők 52,1 százaléka dolgozott Magyarországon, és ilyen magas éves foglalkoztatási rátát 1992 óta nem mért a KSH.

Az adatok a Hay Group Magyarország 492 cégre kiterjedő kutatásán alapulnak, amely a legnagyobb kört érintő javadalmazási felmérés Magyarországon. A felméréshez használt adatbázis 300 ezer hazai munkavállaló adatait tartalmazza.

A Hay Group Magyarország által készített felmérésből azonban koránt sem ilyen rózsás kép bontakozik ki. A nemzetközi menedzsment tanácsadó cég tanulmányában különböző aspektusokból hasonlította össze a férfi és női munkavállalók helyzetét. A felmérésből az derül ki többek között, hogy a Magyarországon foglalkoztatott munkavállalóknak csak alig 42 százaléka nő ráadásul ez a két évvel ezelőtti helyzethez képest rosszabb arányt mutat, hiszen akkor még 48 százalék volt a női foglalkoztatottak aránya - derül ki a Hay Group tanácsadó cég elemzéséből.

A válság a nőket jobban sújtotta

A Hay Group szerint a válság és az elbocsátások jóval erőteljesebben érintették a nőket, mint a férfiakat. A számok pedig még drámaibb képet mutatnak, ha munkaköri kategóriákra bontjuk az elemzést. A felsővezetők között jelentős mértékben csökkent a nők aránya: míg 2011-ben a vezetők 19,1 százaléka volt nő, idén már csak 18,3 százalékuk az. Két évvel ezelőtthöz képest minden kategóriában kisebb a nők aránya, így abban a szakértői körben is, ahol korábban több nő dolgozott, mint férfi.

A menedzseri pozíciókat tekintve Magyarország nem áll rosszul az EU-n belül az Eurostat adatai szerint. Az EU 27 tagállamát tekintve 2011-ben a menedzserek harmada volt nő. Bár minden tagállamra igaz, hogy több a férfi menedzser, mint a női, de Magyarország azok között az országok között van, ahol a legmagasabb a női menedzserek aránya: nálunk ez az arány 41 százalék, aminél Lettországban van csak magasabb, 45 százalékos arány. E téren a legrosszabb mutatókkal Ciprus (15 százalék), Görögország (23 százalék) és Málta (24 százalék) rendelkezik.

A férfiak és a nők aránya az egyes munkakörökben 2013-ban (A nagyobb képért kattintson!)
Forrás:Hay Group
Napi grafikonok

 

 

Női dominancia az alapfokú oktatásban
Az Eurostat által kiadott statisztikái szerint 2011-ben a tanári állások azok, ahol a nők domináltak 2011-ben - ez különösen igaz volt az alapfokú oktatásra az EU minden tagállamában: itt a nők arány 85 százalék volt. Magyarországon az alapfokú oktatásban  96 százalékos a női tanárok aránya, hasonlóan Olaszországhoz és Litvániához. Ennél csak a Cseh Köztársaságban és Szlovéniában magasabb a nők aránya, ők 97 százalékkal vezetik a listát. E területen a legalacsonyabb aránnyal, 69 százalékkal Dánia rendelkezik, de a sor végén található Luxembourg (2010-es adatok alapján 74 százalék) és Spanyolrszág (75 százalék) is.
A felsőoktatásban viszont már fordul az arány az EU 27-ben, 2011-ben az egyetemi oktatóknak 40 százaléka volt nő. Itt a legmagasabb aránnyal Lettország (59 százalék), Litvánia (55 százalék) és Finnország (50 százalék) rendelkezik, míg a legkisebbel Málta (30 százalék), Csehország, Franciaország és Olaszország (36 százalék). Magyarországon ez az arány 38 százalék.

Azonos munkakör, eltérő bérezés

A Hay Group felméréséből kiderül: hiába dolgoznak azonos munkakörben, a nők átlagosan a férfiak bérének csupán 94,4 százalékát keresik. Az Európai Bizottság nemrégiben, az "egyenlő díjazás európai napja" alkalmából kiadott statisztikái azt mutatták, hogy az Európai Unióban a nemek közötti bérszakadék 16,2 százalék, vagyis a férfiak átlagos órabére ennyivel haladja meg a nőkét, ami azt jelenti, hogy a nők Európában 59 napot dolgoznak ingyen évente. Az átlagos órabérekre vonatkozó nemek közötti bérszakadék Magyarországon 17,6 százalék. (Erről bővebben itt olvashat.)

 

 

 

A női fizetések átlagos aránya az egyes csoportokban (férfiak fizetése = 100 százalék) Forrás: Hay Group
A nagyobb képért kattintson!
Napi grafikonok

 

Javul a helyzet a bónuszokat illetően

A bónuszok, vagyis a teljesítmény alapú kifizetések tekintetében még lehangolóbb a kép a Hay Group kutatása szerint: a nők átlagosan a férfiak bónuszának csupán a 83,5 százalékát kapják kézhez. Ez a helyzet a felsővezetők körében még rosszabb: itt az arány csupán 78,5 százalék. A Hay Group ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a bónusszal kapcsolatos idei értékek mindezzel együtt radikális javulást mutatnak a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, hiszen akkor volt olyan csoport, ahol a nők a férfiak bónuszának csak a felét kapták meg.


A ténylegesen kifizetett bónuszok aránya munkaköri csoportokként (férfiak bónusza = 100 százalék) Forrás: Hay Group
A nagyobb képért kattintson!
Napi grafikonok

 

Enyhén képmutató célprémiumok

Célprémiumok vizsgálatakor a Hay Group szerint a kép enyhén képmutató bérpolitikáról árulkodik. A célprémium az az elméleti, előre rögzített bónusz, amit egy munkavállaló akkor kap meg, ha a számára kitűzött célokat száz százalékosan teljesíti (vagyis sem túlteljesítés, sem alulteljesítés nem történik). A legtöbb munkavállalói kategóriában - leszámítva a felsővezetőket - a nők célprémium-aránya szinte mindenütt körülbelül 10 százalékkal magasabb, mint a ténylegesen kifizetett bónusz esetében - jegyzi meg a Ha Group. Ez a szakemberek szerint csak úgy lehet, ha a nők - mivel a nekik elméletben járó bónusz alig marad el a férfiakétól - azért kapnak végül kézhez jóval kevesebb jutalmat, mert tendenciaszerűen rosszabbul teljesítenek, mint az erősebbik nem képviselői.

Ez azonban a szakértők szerint már csak a nagy számok statisztikai törvénye miatt sem lehet így, ezért valószínűleg azzal a helyzettel állunk szemben, hogy a nők kevesebb esetben kapják meg a számukra előírt teljes bónuszt, mint a férfiak.

 

A célprémium arányai munkaköri csoportonként (férfiak célprémiuma = 100 százalék) Forrás: Hay Group
A nagyobb képért kattintson!
Napi Gazdaság

 

A leglátványosabb juttatás,  a vállalati gépkocsi terén sem jobb a helyzetük a nőknek: a szakértői pozíciókban szinte kétszer akkora az esélye egy férfinak arra, hogy céges autót kapjon, mint egy nőnek, és még középvezetői szinten is jelentős, 10 százaléknyi különbség figyelhető meg - állítja a Hay Group elemzése.


A vállalati gépkocsik jogosultságának aránya a női és a férfi munkavállalóknál a különböző munkaköri csoportokban. Forrás: Hay Group
A nagyobb képért kattintson!
Napi grafikonok

 

 

Üvegplafon-mutató nőnapra: Új-Zéland a legjobb hely az egyenlő bánásmód szempontjából
A Nemzetközi Nőnap alkalmából az Economist kiadta az úgynevezett "üvegplafon indexét", ami azt mutatja, hogy a nőknek hol van a legnagyobb esélyük az egyenlő bánásmódra. Az index az OECD adataira támaszkodik leginkább, és 26 országra vonatkozóan öt mutatót hasonlít össze: a felsőoktatásban résztvevő férfiak és nők számát, a nők munkaerő-piaci részvételét, a nemek közötti bérszakadékot, a nők arányát a vezető munkakörökben, és a nettó gyermekgondozási költségeket az átlagbérekhez viszonyítva. Az Economist szerint minden mutató alapján Új-Zéland teljesít a legjobban, Finnország az oktatásban, Svédország a nők munkaerő-piaci részvételében teljesít a legjobban, Spanyolországban a legkisebb, 6 százalékos, a bérszakadék. A vizsgált 26 ország között az összmutatók alapján Magyarország a középmezőnyben található.

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

BoBoB, 2013.03.10 19:07

@rigolya: Kérdés nincs, csak válasz:
- Először is, itt a nemek közötti bérszakadék problémájáról van szó és nem a nyugdíjazásról. Az elérhető bér mértékétől függ ugyanis később a nyugdíj mértéke (mily meglepő), a nők viszont sokkal inkább ki vannak téve az időskori szegénység kockázatának pontosan emiatt, mint a férfiak (ezt ellenőrizheti is tanulmányokban, statisztikákban). Ennek a problémának pedig semmi köze nincs a 40 éves szolgálati idős nyugdíjhoz, illetve ahhoz, hogy van-e olyan, hogy 1 FÉRFI nevel egyedül 1-2-3 gyereket - minden bizonnyal van ilyen NŐ is (talán több is)... az utóbbival kapcsolatos számháború, attól tartok, szintén a nők felé billentené a mérleg nyelvét...(Félreértés ne essék, nem bagatellizálni akarom annak a komolyságát, hogy egyedülálló szülő nevel több gyereket, de ez nemtől függetlenül nehéz!)
- Másodszor, a nőkre vonatkozó 40 éves szolgálati idős nyugdíj egy kapkodó, átgondolatlan, elhamarkodott és hibás populista döntés volt, ezt pedig talán a kedves döntéshozóinkon kellene számon kérni és nem a NŐKET hibáztatni érte.
-Harmadszor, ezt a nyugdíjszabályt 2011-ben léptették életbe, előtte is volt már ilyen és más kedvezményezettje is volt - pl. fegyveres erők, közszolgák stb. -, köztük FÉRFIAK is, akiktől törvényellenesen visszamenőleges hatállyal vonták meg ezt a szerzett jogot - ezt szintén talán a döntéshozókon kellene számonkérni.
- Negyedszer, az, hogy a 40 éves szolgálati viszony adta lehetőséggel ki tud élni, és ki az, aki olyan marha jól jár ezzel, lehet számolgatni - mennyi megszakítás nélküli (lehetőleg nem minimálbérre) BEJELENTETT, BIZTOSÍTOTTI jogviszonyt kell felmutatni, és mennyi is az öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg és valójában hány évvel korábban tud elmenni nyugdíjba, illetve mennyi nyugdíj is jön ki ezzel... biztosan írigylésre méltó.
Emellett meg talán azt is érdemes megjegyezni, hogy vélhetően nagyon sokan dolgoznának inkább a nyugdíj helyett, ha lenne rá lehetőség - szintén NEMTŐL függetlenül! - csak hát Magyarországon ezt nem igazán támogatja a rendszer. Nem véletlen, hogy akinek lehetősége nyílik rá él az ilyen lehetőségekkel (...aztán meg retteghet, hogy mikor veszik el tőle visszamenőlegesen ezt a - most még törvényesen - szerzett jogot). Ezért meg talán megint csak a törvényhozókat kellene hibáztatni, nem pedig azokat, akik élnek egy adott lehetőséggel.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarTosPista, 2013.03.10 12:12

@rigolya: Hol van rigolya2 templomban?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.03.10 11:57

@BoBoB: Van olyan, hogy 1 FÉRFI nevel egyedül 1-2-3 gyereket? VAN!
Rájuk vonatkozik a 40 éves szolgálati idős nyugdíj? NEM!

Kérdés???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.03.10 11:55

@troll: Munkanélkülinek CSAK a REGISZTRÁLT munkanélküli számít! Aki kiment, az nincs regisztrálva, ergo: inaktív lakosság!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

szazsu, 2013.03.10 11:41

@troll: nem munkanélkülinek számítanak, hanem a foglalkoztatottnak, vagyis a ksh-s foglalkoztatási rátát javítja (a közmunkásokkal együtt, ami munkaerő-piaci kutatások szepontjából nem tekinthető igazi foglalkoztatásnak). Az egyre nagyobb mértékű kivandorlás miatt pedig ez a tényező most már lassan nem hagyható figyelmen kívül.

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kiderult_mi_all_a_jo_magyar_adat_hattereben.545677.html
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html