Az új Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), ami a most benyújtott törvényjavaslat ismét a vidékfejlesztési tárca felügyeletére bíz, legkorábban a törvény hatályba lépését követően hatvan nappal állhat föl - válaszolta a Napi érdeklődésére Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón. Figyelembe véve tehát a törvény átfutási idejét, még ha a rendkívüli ülésszakban át is megy, és két hónap múlva hatályba lép, legkorábban is csak novemberre várható, hogy valóban működni kezd az NFA.

Addigra remélhetőleg elkészül a miniszter által ígért teljes vagyonkataszter is; Fazekas szerint jelenleg az állami tulajdonban lévő kétmillió hektárból mintegy egymillió hektárnyi lehet a termőföld és a művelés alól kivont terület. Az NFA ugyan kiválik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-ből, de a tervek szerint annak jogutódjaként működne, így a korábbi szerződéseket nem kellene módosítani - jelentette be a miniszter.

Érdeklődésünkre elmondta, hogy a kormány nem tervezi az MNV Zrt. megszüntetését, mivel az még annak ellenére is komoly vagyont kezel, hogy a kabinet pár hete több állami vállalatot is a Magyar Fejlesztési Bank felügyelete alá helyzetett.


A szaktárca áttekintené addig a Natura 2000-es területek mellett a hasznosítás jelenlegi formáit, a haszonbérleti szerződéseket és díjakat, valamint a díjbeszedés módját is. Jelenleg ugyanis 5-10 milliárd forint bevétele van a földalapnak a haszonbérletből, amit a kormány elképzelései szerint egy fokozatosan építkező állami földalap vásárlásaihoz föl lehetne használni.

A törvényjavaslat az új állami birtokpolitika központjába a fiatal - 2-3 gyerek fölnevelését vállaló - gazdálkodók, agrárvállalkozók támogatását és a spekulációs célú földvásárlások megakadályozását állítja. A tervezet szerint minden eladásra szánt termőföldet elsőként az államnak, vagyis az állam nevében eljáró földalapnak kellene elsőként fölajánlani, amely legfeljebb a helyben kialakult legmagasabb árat fizetné érte, ha a vásárlás mellett dönt.

Nem célunk minden terület megvásárlása, de bizonyos esetekben indokolt lehet az állami beavatkozás, a zsebszerződéseket például soha nem fogjuk elismerni, bárki kötötte is azokat - hangsúlyozta Fazekas. Kérdésre válaszolva közölte, hogy nem tekinti külföldinek a határon túli magyarokat, és a magyar állampolgárságról szóló törvény legutóbbi, júniusban kihirdetett módosítását követően csak üdvözölni tudja, ha magyar földet vesznek.