Több kelet-közép-európai ország − főként Lengyelország, Románia és Ukrajna, illetve kisebb mértékben Magyarország, Litvánia és Bulgária − is palagáz-kitermelővé válhat a következő évtizedben, mivel hagyományos gázkészleteik kimerülőben vannak, növekszik energiaigényük és csökkenteni kívánják Oroszországtól való jelentős energiafüggőségüket − állapítja meg a KPMG Central and Eastern European Shale Gas Outlook című regionális tanulmánya.

 

Évtizedekig elég lehet a készlet

Kelet-Közép-Európában körülbelül 4,13 ezer milliárd köbméter palagáz található az elemzés szerint, ez a mennyiség − a 2010-es gázfogyasztási adatok alapján − évtizedekig kielégíthetné a régió gázigényét. A US Energy Information Administration összesen 538 milliárd köbméterre becsülte a román−bolgár−magyar palagázkészleteket, itthon a legígéretesebb terület ebből a szempontból a Makói-árok, ahol korábban a Mol Nyrt., jelenleg pedig a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. (a Falcon Oil and Gas Ltd. leányvállalata) kutatja a nem hagyományos gázkészleteket. Szabó György, az utóbbi cég vezetője nemrégiben arról nyilatkozott, hogy a 995 négyzetkilométeres területen lefúrt 16 kúttal sikerült igazolni, hogy a mélyben mintegy 2500 méter vastag "gáztelített" réteg található. A TXM a szerb Gazprom-érdekeltség E&P Naftna Industrija Srbije j.s.c.-vel együttműködve kutat a területen.

 

Kerüli a témát az energiastratégia

A palagázra jelenleg nem vonatkozik külön szabályozás Magyarországon, az nem része a nemzeti energiastratégiának sem − teszik hozzá a KPMG elemzői, akik ugyanakkor úgy látják, a 3,3 ezer milliárd köbméterre becsült magyarországi nem hagyományos gázkészletekkel (amelybe a palagázon kívül jórészt egyéb megjelenési formák tartoznak), illetve az energiaellátás orosz gáztól függetlenítésére vonatkozó kormányzati szándékkal a nem konvencionális készletek komoly alternatívát jelenthetnek a jövőben.

 

Mélyebben vannak a készletek, mint Amerikában

Kelet-Közép-Európában mások az adottságok, mint az Egyesült Államokban, az ásványvagyon kitermelési joga az államé, nem a földterület tulajdonosáé, ezért már a projekt kezdetétől fogva eltérőek a körülmények és az érintettek − fogalmazott Steve Butler, a magyarországi KPMG energetikai tanácsadó csoportjának igazgatója, a kiadvány társszerzője. A palagáznál magasak a kezdeti feltárási és a később jelentkező fejlesztési költségek, ráadásul az itteni palagázkészletek átlagosan másfélszer mélyebben helyezkednek el a föld felszíne alatt, mint Észak-Amerikában.

 

Lengyelország a legerősebb

A régióban Lengyelország számít éllovasnak a nem hagyományos gázkészletek kutatásában, az ország rendelkezik a térség egyik legnagyobb készletével, ami a becslések szerint összesen 1,92 ezer milliárd köbméter lehet, az elméletileg kitermelhető mennyiség pedig maximum 0,77 ezer milliárd köbméter.