Félreérti a kormány magyar sörháborút

Túlmutat az Igazi Csíki Sör és a Heineken vitáján a sörpiaci háború. Az állam újrarajzolná a szektort a kisüzemeknek adott adókedvezménnyel, maguk a szereplők viszont másfajta támogatást kérnek. Túl olcsó a sör, kevés pályázat érhető el a szektornak, és nem becsüljük meg a magyar termékeket.
Szabó Dániel, 2017. április 18. kedd, 07:12
Fotó: Napi.hu

Amikor egy vendéglátóhelyen sört rendel, a legvalószínűbb, hogy valamelyik nagy sörmárka emblémázott poharában viszik ki azt az ön asztalához. Ebben az egy korsóban pedig benne van a hazai kisüzemek és a nagy gyártók háborújának minden eleme: kizárólagos szerződések, az ár lehorgonyzása, a minőség kérdése. A kisüzemek és a nagy magyarországi gyártók konfliktusa ugyanis nem az Igazi Csíki Sör és a Heineken közti névhasználati vitájáról szól. Mégis úgy tűnik, az állam emiatt találta meg magának ezt a darázsfészket.

Magyarországon a sörtermelés alig változott az elmúlt években: 2014-ben a négy vezető sörgyártó összesen 6,2 millió hektolitert állított elő. Tavaly ez a szám 6,7 millió hektoliter volt. A sörfogyasztás is évek óta 6-6,1 millió hektoliter volt Magyarországon. A termelés növekedése mintegy 40 százalékban az exportbővülésének köszönhető.

A növekedés másik motorja a prémium sörök iránti növekvő kereslet. Tavaly mintegy 100 ezer hektoliterrel, közel tíz százalékkal több fogyott a prémium és a szuper prémium kategóriájú sörökből. Eközben öt év alatt megháromszorozódott a kézműves sörök piaci részesedése - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövedéki adó statisztikái alapján.

Már a GVH-nak is szemet szúrt

A főzdék több éve beszélnek arról, hogy behatárolják őket a multinacionális tulajdonban lévő gyárak, így a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt. és a Pécsi Sörfőzde Zrt. Ezek a cégek olyan szerződéseket kötnek a vendéglátóipari helyekkel, amelyek kötbérrel büntetik a kocsmákat, éttermeket, ha nem adnak el eleget a söreikből, így azok a kézműves termékeket már nem merik árusítani.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már 2011-ben és 2015-ben is felfigyelt a problémára és beavatkozott a hazai sörpiacba. A szervezet megállapította, hogy a Heineken, a Borsodi, a Dreher és a Pécsi Sörfőzde kizárólagos szerződésekkel a maga számára tartotta a vendéglátóhelyek sörforgalmának összességében 43,5-44,3 százalékát. Ezen túl az öt legnagyobb piaci szereplő (kiegészülve a Carlsberggel) 82-95 százalékát adta a horeca (étterem, kocsma, kisvendéglő, szálloda) piac teljes értékesítésének a vizsgált időszakban. Így sem az import, sem a kisüzemi sörfőzdék nem tudtak piacot nyerni.

A GVH felé a társaságok vállalták, hogy két lépcsőben, 2017 végéig összesen közel 20 százalékkal csökkentik az így értékesített sör mennyiségét. Az együttes lekötések által elzárt piacrész mérete összességében 43-44 százalékáról mintegy 30 százalékra eshetne vissza.

A négy nagyüzemet tömörítő Magyarországi Sörgyártók Szövetségének elnöke, Schillinger Attila ezekről elmondta, hogy jelenleg is folyamatban van a határozat végrehajtása, ezt tagjaik teljesítik. A sörösök számára az üdvözítő cél azonban mégiscsak az lehet, hogy visszanyerjék 1990 óta elvesztett piacaikat és egy dinamikusan fejlődő piacon teremtsenek helyet méretre tekintet nélkül mindenkinek

Eredmény nincs, baj van

A kisüzemi sörfőzdék viszont most újra feljelentést tettek a papíron még ki sem futott GVH döntés miatt: szerintük a piac oligopol vállalkozásai nem tettek annak eleget. Azt egyelőre csak sejteni lehet, hogy valójában mi történt a piacon.

A kormány mégsem itt nyúlna a piac szabályozásába: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter március közepén arról beszélt, hogy az eddigi 8 ezer hektoliter helyett 200 ezer hektoliterig adnának 50 százalékos jövedéki-adómentességet a főzdéknek. Bár a tárcavezető azt ígérte, megvizsgálják, milyen megoldások vannak még arra, hogy helyzetbe hozzák a kisüzemeket, a mostani limit kitolása igazi látszatmegoldásnak tűnik - több okból is.

A jövedéki adóról szóló törvény legutóbbi módosítása épp április 1-jétől hatályos, és már ez is 20 ezer hektoliterre emelte a limitet. A hazai sörfőzdék kapacitása eddig sem érte el a 8 ezres küszöböt, a Lázár által közölt 200 ezer hektoliter egyetlen cégnek kedvezhet, az Igazi Csíki Sör gyártójának, amely 2016 végén napi 400 hektoliteres (évi 150 ezer hektoliter) gyártási kapacitásról számolt be. Azonban a cégnek nincs magyarországi üzeme, ami miatt ezzel a kedvezménnyel papíron nem élhetnének.

Nem az adókedvezményen múlik

"Ez az uniós norma, szinte mindenhol 200 ezer hektoliterig tart az adókedvezmény. Nem a mennyiség a fontos, hanem azt gondolom, hogy ez egy jelzés: az állam magyar söröket akar látni a piacon" - mondta lapunknak Gyenge Zsolt, a több mint 40 tagot tömörítő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke. A Fóti Sörfőzde vezetőjeként elmondta, hogy az ő helyzetén ez nem sokat változtat, évente 3-4 ezer hektoliter sört főz.

Szerinte a kisüzemi főzdék helyzetbe hozásának kulcsa az lenne, ha a GVH érdemben betartatná a nagy gyártók vállalását. Ezért is tettek újabb bejelentést a szervezetnél. A versenyhivatal pedig arra kérte őket, hogy részletesen írják le az észrevételeiket, problémáikat.

Az elnök úgy látja, már az is komoly segítség lenne a kézműves manufaktúráknak, ha a vonzáskörzetükben megállapodhatnának a vendéglátókkal. Saját példájával élve elmondta, hogy Fóton 40 helyből mindössze kettőben lehet kapni a helyi üzem termékeit, de országosan jellemző, hogy a kötbéres szerződések miatt nincs lehetősége a tulajdonosoknak a kisüzemi sörök árusítására.

Olyan megoldást is elképzelhetőnek tart, hogy vendégcsapokon mérnék a kézműves italokat. Gyenge Zsolt lapunknak azt mondta, nem a riválisok befenyítésével akarnak érvényesülni, versenyezni akarnak, ehhez akarnak egyenlő feltételeket.

Több megoldásban gondolkodnak

"Főzzenek sörkülönlegességeket. Így versenyezzünk, ezzel járnának a legjobban a fogyasztók is" - mondta el a KSE elnöke, aki szerint a hazai sörpiac járna jól azzal, ha a kisebbek is levegőhöz jutnának.

Piaci alapon gondolkodnak, így örülnek az Igazi Csíki Sör ajánlatának: az erdélyi sörgyár ugyanis felajánlotta a disztribúciós hálózatát a KSE tagjainak. Így több helyre juthatnának el a hazai kézműves sörök, többen ismerhetik meg azokat.

Azt is támogatnák, ha hasonló üzem-, illetve vállalkozásfejlesztési pályázatok lennének elérhetők a söriparban, mint amilyenek több éve segítik a hazai borászatokat. A pincészetek között tavaly 40 milliárd forintot osztott szét az állam. Gyenge Zsolt szerint ennek is köszönhető, hogy a magyar borokra nőtt a kereslet külföldön is.

"Ahhoz, hogy egy modern, 100-200 ezer hektoliteres évi kapacitású gyárat létrehozzunk 1-2 milliárd forint befektetésre van szükség" - magyarázta meg, mekkora tőkebevonást igényelne a kisüzemi sörpiac. Amíg a forrásokhoz nem jutnak hozzá a pályázatokból, külföldön próbálnak terjeszkedni, például Bukaresten és Hágában.

Sok a közös pont

A nagy gyártók és a kisüzemek ezzel együtt több dologban is egyetértenek: a többnyire a német-osztrák láncoknál kapható dömpingáras sörök ellen mind fellépnének. A 100 forint körül árusított termékek ugyanis a piac jelentős részét vihetik el kedvezőtlen irányba. Apró fordulat, hogy tavaly - hosszú idő után - először csökkent az olcsó sörök forgalma: 3,6 százalék volt a visszaesés.

Gyenge Zsolt szerint az lenne az egyik megoldás, ha kukoricából készült termékeket nem lehetne sörnek nevezni. Nem így látja a nagy sörgyártókat tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke. Schillinger Attila szerint a piac nem igazolja vissza, hogy ilyen módon kellene megkülönböztetni a termékeket, a gyártási folyamatuk is szinte ugyanaz.

Az viszont komoly probléma, hogy pontosan a piaci viszonyok miatt 2002 óta nyomott ára van a sörnek, az inflációtól megtisztítva átlagosan 205 forintba kerül fél liter sör. Miközben 42 százalék az adótartalma. Schillinger szerint érdemben az javítana a piacon, ha sikerülne közép-hosszú távon 35-37 százalékra levinni az adót, és a hazai sörgyártókat helyzetbe hozni.

Az adócsökkentésben a manufaktúrák és a gyártók is egyetértenek: március közepén az SKE és a Sörszövetség közös levélben fordult a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, arra kérve Varga Mihályt, hogy a kormány terjessze ki a egyes vendéglátószolgáltatások kedvezményes áfáját a csapolt sörökre.

Gazdaságilag az államnak is megérné, ha növekedne a sörpiac. Nemcsak azért, mert az iparág adó- és járulékbefizetései meghaladták a 72,5 milliárd forintot, míg jövedéki adó címén 42 milliárd forintot fizettek be a gyártók a költségvetésbe, ami 4,5 százalékos növekedés 2015-höz képest. Schillinger elmondta: a sörgyártás közvetlenül 1700, közvetve 24 ezer embert foglalkoztat, a bővülés további munkahelyeket hozhatna létre.

A magyar sör legyen a nyertes

A Sörszövetség elnöke is bízik abban, hogy pályázatok megnyitásával bővülhet a hazai piac. Az Európai Unió központi agrártermék promóciós alapja 2015 óra nyílt meg a sör tekintetében is. A közel 200 millió eurós alapból is bevonnának forrásokat az Európai Sörgyártók Szövetségén keresztül.

Schillinger úgy látja, ahhoz hogy a magyar sör erősebb exporttermék legyen, először itthon kell helyén értékelni, hiszen ma már nyugodtan büszkék lehetünk a söreinkre. Szerinte ez egy olyan terület, ahol a nagy gyárak és a kisüzemek összefoghatnak. Bővíthetik a kereteket, megtalálhatják a közös pontokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ablakzsiraf, 2017.04.19 10:31

@foldnyuzo: én meg téged, hogy a pszichológia általad új kiaknázatlan területeket fedezhet fel az emberi kreténizmus terén. De az elfajult családi szocializációd is megérhet egy kutatási témát a szociológusoknak, ahogy a táplálkozási szokásaid is elsőre egy gasztroenterológusnak, aztán később korrigálva a hibát egy zoológusnak...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

foldnyuzo, 2017.04.19 10:24

@ablakzsiraf:
Nem tudom mi a bajod én csak az ízlésedet dícsértem meg a kiváló immunrendszeredet!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ablakzsiraf, 2017.04.19 10:19

@foldnyuzo: mondom hogy nem érdekel milyen szart eszel iszol, senki nem kiváncsi az undormányodra. Azt hiszem miattad szükséges lesz bevezetni a negatív IQ mérést.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

foldnyuzo, 2017.04.18 21:17

@ablakzsiraf:
Neked a trutyi is jó takony a sörben, szar a kolbászban, bacik a tejben ez a kézműves ... Idd és edd. Én elég gusztustalannak találtam akikor a Józsi koszos rongyos pufajkában főzte a hurkát, nekem ennyi örökre elég volt. Ja és mint helyi specialitást árulta szombaton a piacon, akkor már fehér kötény volt előtte.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ablakzsiraf, 2017.04.18 15:01

@foldnyuzo: te ostoba jobbágy csőcselék, senkit nem érdekel te mit eszel-iszol, saját végtermékeidet-e vagy mást, így teljesen felesleges reklámoznod nekem azt a borzadályt amiben létezel.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html