A részmegállapodás tervezete rögzíti, hogy a 6 pont részben teljesült, részben nem. Ez a részmegállapodás tehát rész-előrelépésnek tekinthető. A most felvételizők érdekében azonban haladéktalanul szükségesnek tartja a HaHa, hogy a minisztérium megtegye a szükséges lépéseket, hogy a felsőoktatásba jelentkezők felelősen tudják beadni jelentkezésüket. A részmegállapodás tervezete, bár előrelépés a korábbi helyzethez képest, nem biztosít ehhez megfelelő garanciákat - olvasható a szervezet közleményében.

1.) Az átfogó reform a felsőoktatásban az utóbbi időben számos meglepő fordulatot vett, de a szakmailag megalapozott döntések, a kiszámíthatóság és az érintettek - mint a szakszervezetek és a civil hálózatok - bevonása még várat magára.

2.) A jelenleg tervezett rendszer biztosíthatja a nem diszkriminált szakokon a 2011-es keretszámok elérését, azonban a 16 szak hátrányos megkülönböztetése továbbra is fennáll, ami mellett nem lehet szakmai érveket felhozni. A részmegállapodás szövege szerint a kormány törekedni fog arra, hogy a jelentkezők 10-20 százaléka tanulhasson államilag finanszírozott képzésben. Az egy bizonyos intervallum elérésére való törekvés sajnos nem tekinthető kötelezettségvállalásnak.

3.) A forráskivonások megállítására és kompenzációjára nincs biztosíték. A korábbi, brutális felsőoktatási forráskivonásokkal elfogadott 2013-as költségvetés miatt csak a költségvetési tartalékból biztosíthatóak az egyetemek működési költségei, valamint az államilag támogatott helyek finanszírozása, és ez nem teszi lehetővé a felelős tervezést se az egyetemek, se a kormány számára.

4.) A hallgatói szerződésben foglalt európai normákba ütköző, a kizárólag Fehéroroszországban létező röghöz kötés eltörlése nem tűr halasztást.

5.) Az egyetemi autonómia biztosítása a rektorválasztás korábbi rendszerének visszaállításával részben megvalósult, a kancellárok kinevezésének és működésének pontos meghatározása viszont még várat magára.

6.) A szegényebb családból származók egyenlő esélyeinek biztosítása szempontjából nem történt előrelépés. Sőt, a miniszter által kilátásba helyezett hátrányos helyzetűeket segítő pluszpontok megvonása és a hátrányos helyzetű tanulókat tanító iskolák továbbra is megoldatlan, kilátástalan helyzete visszalépésnek minősül. A társadalmi mobilitás és az esélyegyenlőség biztosítása a felsőoktatásban az átfogó köz- és felsőoktatási reform részét kell, hogy képezze.

Bár a miniszter többször is kinyilvánította hajlandóságát a párbeszédre, továbbra is az érintettek nagy részét mellőzve kíván tárgyalni. Sem az oktatás ügyét képviselő szakszervezetek, sem a civil hálózatok nem vehetnek részt a minisztériummal folytatott tárgyalásokon. A HÖOK vállalta a méltatlanul mellőzött érdekeltek és érintettek - a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, az Oktatói Hálózat, a frissen megalakult Középiskolai Hálózat és a Hallgatói Hálózat - véleményének eljuttatását a miniszteri tárgyalóasztalhoz. Ez példásan mutatja, hogy az oktatás ügyét képviselő szervezetek - a kormánnyal ellentétben - valóban törekednek a minden érdekelt és érintett együttműködésével megvalósuló átfogó reformra.

A Hallgatói Hálózat január 7-ei fórumán elfogadott ultimátum értelmében - melyhez az Oktatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat is csatlakozott - szükséges, hogy azonnali megoldás szülessen a 16 szak és a felsőoktatás finanszírozásának kérdésében, méghozzá számonkérhető garanciákkal. Amennyiben ezek a garanciák nem születnek meg február 8-áig, az országos tiltakozások folytatódni fognak. A részmegállapodás jelenlegi formájának ismeretében és a fentiek alapján azt kéri a HaHa Balog Zoltán minisztertől, és Nagy Dávidtól, a HÖOK elnökétől, hogy egy új, átdolgozott dokumentumot írjanak alá, mely figyelembe veszi a diákok 6 pontját, és az érintettek bevonásán alapszik.