A második Orbán-adminisztráció számos vitatható döntést hozott hároméves kormányzása során, amelyek egy része nem csak pártpolitikai alapon volt támadható. Az Alaptörvény negyedik módosítása azonban az eddigiekhez képest is merőben új minőséget jelent. Ezzel gyakorlatilag teljesen megszűnik a kontroll a parlament mindenkori kétharmados többségének akarata felett. Nemcsak a jelenlegi Fidesz-KDNP dominálta parlamentről van tehát szó, hanem a jövőben bármely politikai erő számára szabaddá válhat az út, hogy mindenféle ellensúly nélkül irányítsa Magyarországot - figyelmeztet közleményében a Political Capital (PC) elemzőintézet.

Közjogi értelemben ráadásul mindez teljesen jogszerűen történhet, hiszen az elmúlt három évben gyakorolt kormányzati jogfelfogás szerint a jogszerűség pusztán formai kérdés. Ez a megközelítés jelent meg a köztársasági elnök nyilatkozatában is, Áder János ugyanis úgy fogalmazott: "Demokratának lenni annyit tesz, mint minden körülmények között ragaszkodni a jogállamiság formáihoz és kereteihez". Eszerint tehát csak formák és keretek léteznek, a demokráciával és a jogállammal szemben semmiféle tartalmi követelmény nem támasztható. A törvénynek csak a betűjét kell betartani, a szellemét nem - írta a PC.

Bármi beleírható az Alaptörvénybe, nincs gát, ami megakadályozná a Fidesz-KDNP-t

Ez azt is jelenti, hogy a módosítás hatályba lépése után bármilyen rendelkezés beemelhető az Alaptörvénybe. Ha a kétharmados többség például elrendeli, hogy Magyarország hivatalos nyelve holnaptól a svéd lesz, akkor ez intézményes úton nem akadályozható meg. A konkrét ötlet abszurd ugyan, a módosítás következtében előálló alkotmányos helyzet viszont még inkább az. A kormánypárti politikusok nem tudnak érdemben reagálni az ehhez hasonló felvetésekre, legfeljebb arra hivatkoznak, hogy ugyan mi motiválna bárkit, hogy ilyen értelmetlen lépésre szánja el magát. A kérdés viszont nem az, hogy a mindenkori kétharmad tesz-e, hanem az, hogy tehet-e ilyesmit. A válasz pedig az, hogy a negyedik alaptörvény-módosítás ezt lehetővé teszi. Ennek első bizonyítéka, hogy ugyanez a módosító csomag tartalmilag alaptörvény-ellenes intézkedéseket helyez el az Alaptörvényben, amelyek így már formailag valóban nem lehetnek alaptörvény-ellenesek, tartalmilag viszont azok maradnak - mi ez, ha nem jogi abszurd?

Teljesen felszámolták a jogbiztonságot, az állampolgárok kiszolgáltatottak a hatalom gyakorlóival szemben

A jogállamiság többet jelent az éppen aktuális (és a kormányoldal által szövegezett) jogszabályok betartásánál. Magában foglalja a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot is, amelyet az Alaptörvény negyedik módosítása teljességgel felszámol.
A hatalommegosztás érvényesülésére nem azért kell vigyázni, mert önmagáért való érték volna, hanem mert ez a hatalommal való visszaélés intézményesített gátja. Ha egy kétharmados többséggel rendelkező politikai erő mozgásterének nincs határa, akkor az állampolgárok kiszolgáltatottakká válnak a hatalom gyakorlóival szemben, márpedig a kontroll nélküli hatalom nem józan belátásra és nem mértéktartásra ösztönöz - írta a PC.

A Századvég szerint tetszik a többségnek a módosítás

A Századvég Alapítvány közvélemény-kutatása szerint a lakosság döntő többsége egyetért az alaptörvény módosításainak - a Századvég által felsorolt - főbb pontjaival. A hétfő és szerda között, ezer felnőtt telefonos megkeresésével végzett reprezentatív felmérés eredményeiről az alapítvány közleményben tájékoztatta az MTI-t. Ismertetésük szerint a legkedvezőbb fogadtatásra az "Alkotmánybíróság működési nyilvánosságának növelése" talált; a válaszadók 86 százaléka értett egyet a módosítással.

A megkérdezettek döntő többsége, 83 százaléka támogatja azt a rendelkezést, mely kimondja, hogy házasság férfi és nő között köthető. 79 százalékuk ért egyet azzal, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság és/vagy a szülő-gyerek kapcsolat.

A megkérdezettek kétharmada (67 százaléka) támogatja, hogy - "a közegészségügy, a közrend és közbiztonság, valamint a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan" - jogellenessé nyilvánítható az életvitelszerű közterületi tartózkodás.

A Századvég szerint kedvező fogadtatásra talált az a módosítás is, mely szerint a kommunista diktatúra vezetőinek nyugdíját csökkenteni lehet; a megkérdezettek 64 százaléka értett ezzel egyet. A válaszadók 63 százaléka támogatja a hallgatói szerződés elvi alapját, vagyis azt, hogy államilag támogatott képzésen diplomát szerzőknek a diploma megszerzése után meghatározott ideig Magyarországon kell munkát vállalniuk.

A megkérdezettek csaknem fele (49 százaléka) egyetért azzal, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) felelős a magyarországi kommunista diktatúráért, és a vezetőik által elkövetett bűncselekmények nem évülhetnek el. Ugyanennyien helyeslik azt az alaptörvény-módosítást, mely szerint politikai reklám csak a közszolgálati médiaszolgáltatók által sugározható, a kereskedelmi adókon nem. Azt, hogy politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltatók kizárólag ellenérték nélkül, egyenlő feltételek mellett sugározhatnak ennél jóval többen helyeslik, a megkérdezettek 64 százaléka.

A Századvég szerint átlagosan mindössze 6 százalék körüli volt azok aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésekre. Az alapítvány ugyanakkor azt is jelezte, hogy a módosítás néhány pontja olyan mértékben szakjogi jellegű, hogy az közvélemény-kutatásra nem alkalmas, ezért a kérdéssort úgy állították össze, hogy abban "a nagyobb közérdeklődésre számot tartó, az állampolgárok szélesebb körét közvetlenül érintő megállapításokra" kérdeztek rá.