Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Mindehhez azonban számos beruházásra lenne szükség. Az agrártárcához több fejlesztési javaslat is érkezett, komoly szakmai befektető azonban egyelőre nem jelentkezett.

Bár az uniós cukorkvóta 2017-es megszűnésének köszönhetően jelentősen növelhetné hazánk a cukorgyártást, a jelenleg egyedül működő kaposvári cukorüzem nem valószínű, hogy ugrásszerűen növeli a termelést. A lap a Földművelésügyi Minisztériumtól (FM) úgy tudja, hogy a közelmúltban számos cukorgyár fejlesztési javaslata érkezett meg a tárcához. Látókörbe került például a hét éve bezárt szerencsi gyár újraindítása is.

Szakmai szereplők szerint azonban nincs reális esélye annak, hogy a hazai cukorgyártás visszakerüljön az évtizedekkel korábbi szintre, új üzemet nyitni pedig egyszerűen nem érné meg. A jelenlegi nagyon alacsony cukorárak mellett a hazai gyártók ugyanis nem tudnák felvenni a versenyt a külföldi termékekkel.

Az állami kézben lévő cukorgyárak többsége 1989 után külföldi tulajdonoshoz került. Az új gyárigazgatók azonban kevésbé voltak érdekeltek abban, hogy itthon hosszú távon virágzó termelőüzemeket alakítsanak ki. A 2004-es EU-csatlakozás előtt a hazai gyárak évi négyszázezer tonnányi cukrot állítottak elő, a 2006. július elsején életbe lépett uniós cukorreform részeként Magyarország az éves kvóta háromnegyedéről mondott le. A termelés csökkentésében az uniós támogatások a termelőket és a gyártókat is érdekeltté tették - írta a Magyar Nemzet.