Akár 20 százalékot is megtakaríthatnak az egyetemisták

Budapesten már a járvány első heteiben elkezdtek csökkenni az albérletárak, de még mindig jóval magasabbak a lakhatási költségek a fővárosban, mint vidéken. A felvételi ponthatárok kihirdetése után pedig szokás szerint megindulhat a drágulás, amely már most elkezdődött. Sok jövendőbeli egyetemista kerülhet nehéz helyzetbe szülei csökkenő bevételei, valamint a lassan visszarendeződő albérletpiac miatt. Jobban megérheti most vidéki felsőoktatási intézménybe menni akár az ország másik felébe is, mint Budapestet választani. Példaként Szegedet hasonlítottuk össze a fővárossal a lakhatási és megélhetési költségek tekintetében.
Szabó Dániel, 2020. június 17. szerda, 08:00
Fotó: MTVA/Bizományosi - - MTI.

Teljesen új helyzetet teremtett a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatásai az egyetemi oktatásban és a felvételizők életében is. Túl azon, hogy a felsőoktatási intézményeket a külföldi cserediákok és az ebből fakadó fertőzésveszély miatt azonnal bezárták, sok diák került most nehéz helyzetbe. Az érettségi utáni tanulmányok és az azzal párhuzamosan megkezdett önálló élet eleve jelentősen megterhelik mind a hallgatók, mind a családjaik pénztárcáját, most viszont a munkahely-elvesztések, vagy fizetéscsökkenések korában a helyzet még rosszabb.

Ennek apropóján összehasonlítottuk, hogy milyen megélhetési költségekkel néznek szemben a fővárosban és a hasonlóan kiépült infrastruktúrával rendelkező egyetemváros Szeged költségeit, amelyből látható, hogy sokaknak most anyagilag jó döntés lehet az ottani tudományegyetem felé lépniük, akár a felvételi sorrend megváltoztatásával is. Lemondások nélkül folytathatják egyetemi tanulmányaikat egy élhető városban, amely fejlettségében szinte teljesen egy szinten van Budapesttel.

Milliós költségeknél százezres megtakarítások

Egy pár évvel ezelőtti kutatás szerint az egyetemista diákok éves költségei meghaladták a 3,5 millió forintot. Ebből a legnagyobb tételt a lakbér (1,2 millió forint), az élelmiszer (több mint 900 ezer forint), a szórakozás (625 ezer forint), valamint a tandíj (600 ezer forint) jelentették. De még BKV-bérletre és országon belüli utazásra is összesen 100 ezer forint ment el.

A járvány elsők között ugyan az albérletpiacokat találta meg, de az átlagos négyzetméter- és szobaárak így is magasak maradtak, valamint az első sokk után hamar megindult a visszarendeződés. A kiadó lakások meghirdetett átlagos bérleti díja Budapesten idén májusban 162 ezer forint volt, ami 9 százalékos emelkedést jelent az áprilisi adatokhoz viszonyítva, és ezzel gyakorlatilag a márciusi szintre állt vissza a piac kínálati oldala. Ehhez képest Szegeden ennek a kétszerese volt az árcsökkenés, és eleve könnyebb volt megengedni az itteni lakáskölcsönzést. "Egy 150 ezer forintos albérlet jelenleg nagyjából 120 ezer forintba kerül. A panellakások 70-80 ezer forint körül mozogtak a járványt megelőzően, most 50-60 körül mennek. Körülbelül 20 százalékos csökkenés jellemezte az albérletárakat" - nyilatkozta Rea Zoltán, az Ingatlan Café irodavezetője a helyi sajtónak június elején.

Ugyanígy a Szegedi Tudományegyetem kollégiumaiban is kevesebb pénzért találhatnak helyet a diákok: 9320 forinttól már vannak szobák, míg Budapesten - egyeteme válogatja -, de átlagosan 12 forint felett vannak a legalacsonyabb díjak.

A már említett felmérés szerint a hallgatók évente közel 1 millió forintot költenek átlagosan élelmiszerre. A vendéglátóhelyeket vizsgálva - az SZTE felmérése szerint - egy 2 fogás ebéd menü átlagosan 1500 forintba kerül a csongrád-csanádi megyeszékhelyen, miközben ennél közel 30 százalékkal többet kell fizetni Budapesten (átlagosan 2000-2200 forintot) ugyanezért a tételért. Ahogy egy korsó sör (450 kontra 700 forint) vagy egy teljes pizza (1300 vs. 2000 forint) is költséghatékonyabb Szegeden.

Egyetlen pont van, ahol Budapest jobban jön ki az összehasonlításból: a felsőoktatásban tanulók városon belüli tömegközlekedési bérlete csak 3450 forint, miközben a megyeszékhelyen ez 4000 forintba kerül. Utóbbi tételből egyébként a diákok faraghatnak is, mert egyrészt a város jóval kisebb, kevésbé forgalmasabb, mint a főváros, így akár gyalog vagy biciklivel is könnyebb közlekedni, másrészt a Szegedi Tudományegyetemnél pályázható bérlettámogatás a havi kiadás feléig, amelyre kevés budapesti egyetemnél van lehetőség.

Ugyanígy a főváros nagysága miatt kevés olyan hely van, ahol egy-egy egyetem diákjai kedvezményt kapnak, míg a déli megyeszékhelyen az SZTE beágyazottsága miatt sok helyen külön árengedmények várják a diákokat.

Pénzügyileg igen, de a minőségben nem kompromisszum

A vidéki egyetemet választó diákoknak attól sem kell tartaniuk, hogy rosszabb minőségű oktatást kapnak. Az idén a világ 200 legjobb egyeteme közé került a Szegedi Tudományegyetem a Times Higher Education legújabb rangsorán, mely többek között az oktatási intézmények társadalmi felelősségvállalását, gazdasági lehetőségeit vették figyelembe. A 2020-as összesített listán a 101-200. helyre rangsorolták a Szegedi Tudományegyetemet, ami azt jelenti, hogy a felső 13 százalékba tartozik az intézmény.

A Center for World University Rankings értékelése szerint az itteni iskola a harmadik legjobb magyar intézmény, a 2000 felsőoktatási képzési hely közül a 667. legkiválóbb. Ezzel az eredménnyel előzi például a Budapesti Műszaki Egyetemet (898. helyezett), vagy a Pécsi Tudományegyetemet (1052. a listán).

A cikk megjelenését az SZTE segítette.

HOZZÁSZÓLÁSOK