Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Miközben az államháztartási hiány terén Magyarország messze rosszabbul teljesít, mint a 12 új uniós állam átlaga, addig a gazdasági növekedés terén is jelentősen nyílt az olló 2003-tól - derült ki Varga Mihály, a Fidesz alelnökének előadásából. A volt pénzügyminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén hozzátette: az idén már a német gazdaság is jobban teljesít, mint a magyar, azaz felzárkózás helyett leszakadást élünk meg. Bár az infláció terén nagy eltérés nem volt a 12 ország átlaga és hazánk között, itthon nagy hektikusság mutatkozott - fogalmazott. A politikus kijelentette: Magyarországon nincs két gazdaság, ha rosszul teljesít az állam, a gazdaságpolitika, olyan magas kamatprémiumot kell fizetnie a magánszektornak, ami hatékonyságveszteséghez, azaz kevesebb munkahelyhez, kevesebb beruházáshoz vezet. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy míg 2002-ben még a 2007-es eurózóna-csatlakozás volt a cél - Szlovéniával együtt -, addig délnyugati szomszédunknak sikerült a belépés, idehaza pedig még mindig nincs hivatalos céldátum. Várhatóan az elemzői konszenzusnak megfelelően 2014 lehet az időpont - tette hozzá.

A Fidesz alelnöke négy pontban foglalta össze, hogy az ellenzéki párt szerint mit is kellene tennie a kormánynak. Az első és legfontosabb lépésnek Varga Mihály a gazdaságpolitikai hitelesség visszállítását nevezte, de szükség van a fiskális konszolidációra, versenyképesség-javító intézkedésekre, valamint az euróbevezetés céldátumának kitűzésére is. A volt pénzügyminiszter az első pont kapcsán elismerte: a hitelesség tekintetében elindult egy jó folyamat, de még messze vagyunk a tökéletes helyzettől. A versenyképesség-javító intézkedésekről szólva Varga úgy fogalmazott, hogy bár radikális adócsökkentésnek nincs tere, a célzott mérséklésnek van, ami a középvállalkozói szférát, illetve az élőmunkaterheket érinthetné. Hozzátette: gazdaságfejlesztés nélkül 4-5 százalékos fejlődési sávba nem tud visszatérni a magyar gazdaság. Nem új Széchenyi-tervre van szükség, hanem a középvállalati középvállalkozói réteget kell megcélozni úgy, hogy többletberuházásra és munkahelyteremtésre nyíljon lehetőségük. Varga a tennivalók kapcsán jelezte, azokhoz társadalmi támogatásra, konszenzusra is szükség van.

A Fidesz alelnöke három elemből álló fiskális terápiát ajánlott: a kiadási plafont, a helyi önkormányzatok helyzetének rendezését, valamint a költségvetési fegyelem független szervezettel való megerősítését. Az eredmény- és pénzforgalmi szemléletben egyaránt meghatározott kiadási plafon az elsődleges egyenleg pozitívvá válása mellett a kiadások nominális növekedésének korlátozását jelenti, ami a helyi önkormányzatokat kivéve az államháztartás egészére vonatkozna, Magyarország eurózóna-csatlakozásáig. Varga Mihály megjegyezte: rossznak tartja az idén nyáron felbukkanó, a költségvetési szigor felpuhulását jelző folyamatokat.

A helyi önkormányzatok terén szükség volna a működési és felhalmozási kiadások különválasztására. A politikus hozzátette: a PM helyében megpróbálkozna olyan szabályozással, ami a felhalmozási kiadások irányába terelné az önkormányzati hitelfelvételeket. Hozzátette: mindemellett szükség van az önkormányzati feladatok számbavételére, a feladatokhoz igazított finanszírozás megteremtésére, ennek kapcsán az szja és iparűzési adó viszonyának rendezésére.

A költségvetési fegyelem felett őrködő testület kapcsán megjegyezte: bár a Fidesz háromfős költségvetési tanácsot javasolt, ami a nyilvánosságon keresztül tudott volna nyomást gyakorolni a kormányra, és az sem biztos, hogy az amerikai modell működőképes lesz, nem ördögtől való javaslat a költségvetési hivatal kormánypártoktól származó ötlete. Hangsúlyozta: ugyan a hivatal felállítása hosszú időt vehet igénybe, nem akarják gátolni a hitelességet és a konszolidációt célzó lépéseket.