Az új eljárásban csak a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld kimérése lehetséges, így kivett ingatlant nem lehet a 2020-as törvény szerinti eljárásban megosztani.

Nem kerülhet kimérésre az az ingatlan sem, amely:

Kapcsolódó

  • kivett alrészletet tartalmaz (ide nem értve a kivett út, kivett árok, kivett csatorna alrészleteket)
  • az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel
  • a település zártkertjében fekszik és a földrészlet teljes területe - a tényleges használata alapján - nem minősül mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúnak
  • a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést már benyújtották a földhivatalhoz
  • a tulajdoni lapján a "folyamatban lévő megosztás" ténye van feljegyezve
  • a tulajdoni lapján széljegy van feltüntetve
  • valamely tulajdoni hányadára vonatkozóan tulajdonátruházás hatósági jóváhagyása iránti eljárás van folyamatban
  • az OKTM eljárásban már megtörtént a sorsolás, vagy az egyezség már befogadásra került.

A Magosz szerint fontos, hogy ezekben az esetekben is van lehetőség az osztatlan tulajdon hagyományos, Ptk. szerinti megosztására, de már szükséges az összes tulajdonostárs hozzájárulása.

Az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának és az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó törvény januárban lépett hatályba. A földprivatizáció során kialakult, közel harminc éve komoly hátrányt jelentő bizonytalan tulajdonosi viszonyok közel 2,4 millió hektár termőterületet érintenek és 3,5 millió tulajdonosuknak okoznak a mai napig bosszúságot.

A januártól megindítható közigazgatási eljárás során a tulajdonostársak megegyezésével, az állami kisajátítással és a tulajdonosi bekebelezéssel szüntethető meg a közös tulajdon.

Alapesetben az osztatlan közös tulajdon megosztását a tulajdonostársak egyezsége szerint kell végrehajtani. Ám nem ritka, hogy a megosztással nem alakítható ki a törvényben meghatározott legalább két, a területi minimumnak megfelelő földrészlet. A közös tulajdon megszűnésével nemcsak egybefüggő, de művelésre is alkalmas területek jöjjenek létre.

Az eljárás során annak a tulajdonosnak kell kezdeményeznie az osztatlan tulajdon megszüntetését, aki magához venné a tulajdonostársak földrészletét - írja a lap.

Az írásban megtett nyilatkozatnak a szándék mellett tartalmaznia kell az értékbecslés során megállapított ellenértéket. A kisajátítandó földrészletet használó tulajdonos készíttethet saját értékbecslést is. Az értesítésnek tartalmaznia kell emellett azt is, hogy az értesített tulajdonostárs harminc napon belül határozza meg, milyen feltételekkel válik meg tulajdonrészétől. Ha például ház áll a területen, akkor arról is nyilatkoznia kell.

Komoly gondot jelent ugyanakkor a birtokviszony rendezésénél az adott terület tulajdonosainak kiléte és adott esetben irreálisan magas számuk, amely akár egy hektáron a több száz főt is elérheti. A tulajdonjog ellenértéke viszont azt a tulajdonostársat is megilleti, aki nem is tud a tulajdonában lévő földdarabról. Az ismeretlen, felkutathatatlan tulajdonosokra eső ellenérték összege bírósági letétbe kerül. A jogosultnak 15 éve van arra, hogy igényelje az összeget, ezt követően az az államra száll, amely csak földvásárlásra használhatja a pénzt.