Az MNB monetáris politikájának mellékhatásairól, illetve a kormány költségvetési lazításáról készített friss elemzést Mai Doan, a BofA-ML szakembere. Szerinte a jegybank önfinanszírozási programjának, illetve az alacsony kamatnak következtében erősebbé vált a kapcsolat a bankok és a háztartások, illetve az állam között. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok magyar állampapírokat vesznek ahelyett, hogy hiteleznének, a háztartások pedig egyre nagyobb szerepet vállalnak az állam finanszírozásából - olvasható a portálon.

Az MNB a közelmúltban többször utalt arra, hogy szerinte a kormányon a sor, hogy további intézkedéseket hozzon a növekedés ösztönzésére - idézi fel az elemző. Kiemeli, hogy ezzel a megállapítással ők is egyetértenek, de más módszereket javasolnak, mint a jegybank. Az MNB vezetése ugyanis azt tanácsolta, hogy további extra mozgásteret biztosítsanak a büdzsében, vagyis gyakorlatilag lazítsanak a hiánycélok emelésével. Ez látszik is a kormány törekvésén, hiszen a tavalyi 1,8 százalék után idén a GDP 2,3 százalékára tervezik a hiányt, jövőre pedig 2,4 százalék a cél. Eközben Mai Doan szerint a legfontosabb továbbra is az kellene, hogy legyen, hogy folytatódjon a fegyelmezett költségvetési politika a továbbra is magas adósság miatt, ráadásul a gazdaság kedvező ciklikus pozíciója most nagy lehetőséget kínálna.

Az elemző kiemeli, hogy ugyan a kormány deficitcélja továbbra is elmarad a 3 százalékos kulcsfontosságú szinttől, ugyanakkor szerinte a ciklikusan kiigazított egyenleg a GDP több mint egy százalékának megfelelő bizonytalanságot hordoz az idei évben az Európai Bizottság előrejelzése szerint. Úgy pedig már korántsem olyan megnyugtató a helyzet. Ráadásul a korábbi enyhe elsődleges többlet is gyorsan eltűnik a büdzsé lazításának köszönhetően, ez pedig veszélyezteti az adósság további csökkentését.