A Napi Gazdaság szerdai, Napi Kereskedelem c. mellékletének írása

- Hol tart a gazdaság stabilizációja, illetve az elmúlt időszak intézkedései - ágazati adók, nyugdíjalapok lehívása - mire lesznek elegendőek?
- A magyar gazdaság helyzete annyiban különbözik a válság által érintett többi országétól, hogy nálunk a nemzetközi válság egy erősen legyengült gazdaságot ért. A magyar gazdaságot már a krízist megelőző két évben is lényegében stagnálás jellemezte. A válság közvetlen hatásainak elmúltával a legtöbb ország gazdasága viszonylag hamar növekedésnek indult, ami a magyarra is kedvező hatással volt. Számítani lehetett tehát arra, hogy 2010-ben már, ha szerény mértékben is, de beindul a növekedés.

A Kopint-Tárki 2009 nyara óta 1 százalék feletti növekedést jelzett 2010-re, akkor ezzel a prognózissal még egyedül voltunk. Ma már az Európai Bizottság jelentése is 1,1 százalékos bővülést jelez. Idén valamivel egységesebbek a prognózisok, a piaci konszenzus 2,5 százalék. Mi most is optimistábbak vagyunk, 3 százalék körüli növekedést várunk. Úgy véljük, a kedvező nemzetközi környezetben a növekedés a gazdaságok normális állapota, és különösen így van ez a felzárkózó országok esetében, még inkább a magyar gazdaságban, amely 4 éven keresztül stagnált vagy csökkent. Egyfajta "helyreállítási periódus" kezdődhet meg. A kapacitásokat fel kell újítani, bővíteni, a több éven keresztül csökkenő jövedelmek és fogyasztás után a háztartások kereslete is nőhet. Az export pedig továbbra is jó kilátások elé néz.


- A különadók bevezetése nem jelent növekedési kockázatot?
- A magam részéről nem vagyok olyan erős kritikusa a különadóknak, mint sok más elemző, mivel véleményem szerint a fiskális szempontok még jó ideig egyértelműen prioritást élveznek. Azt sem gondolom, hogy az adókkal érintett cégek elhagynák Magyarországot. Azzal azonban mindenképpen számolni kell, hogy ezekben az ágazatokban csökkennek a beruházások, mivel az ehhez szükséges pénzügyi eszközöket az állam elvonja. Éppen ezért visszavettük az idei beruházási előrejelzésünket, a növekedésin azonban nem változtattunk, mert a korábban vártnál kissé nagyobb fogyasztásbővülésre számítunk.

A különadókkal kapcsolatban inkább a kommunikációs problémák miatt aggódunk. Valamennyi érintett cégtől azt a véleményt halljuk, hogy a kormány nem küldött egyértelmű üzenetet arra vonatkozóan, mik a középtávú tervei az extra adókkal. Egyfajta lebegtetés zajlik, ami akadályozza ezeknek a vállalatoknak a hosszú távú tervezését. Holott ezek a cégek 4-5 évre előre terveznek, ezért szeretnék tudni, milyen gazdaságpolitikai feltételekre számíthatnak 2-3 év múlva.

Általában is úgy látjuk, hogy a kormány kommunikációs stílusa komoly veszélyeket rejt magában. Nem célszerű egész Európával harcban és vitában állni. A szükséges fiskális konszolidációt is csak a partnerekkel együttműködve lehet végrehajtani. Ha az új reformtervek valóban alkalmasak az államháztartási hiány tartós csökkentésére, egy fenntarthatóan alacsony deficitpályára csak úgy tudunk állni, ha a pénzügyi befektetők által elvárt kamatszint már rövid távon csökken. Ebben pedig, akár tetszik, akár nem, az is számít, mit gondolnak a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóságáról, mennyire bíznak a bejelentett intézkedések végrehajtásában, amelyeknek a hatása jó esetben is csak évek múltán lesz markánsan érezhető. A kamatokat azonban addig is fizetni kell, de nem mindegy, hogy mennyit.


- A kereskedelmi szektort is sújtó ágazati adók legalább elérték céljukat? Milyen hatásokkal kell számolni?
- A kereskedelmi szektor annyiban különbözik a többi, különadóval sújtott ágazattól, hogy itt - a különböző típusú piaci szereplők nagy száma miatt - sokkal erősebb a verseny. Ezért az áremelés lehetősége is jóval kisebb, mint más ágazatokban. Valószínű, hogy a beruházási aktivitás ebben az ágazatban jelentősen mérséklődni fog. Hogy mennyire és mennyi ideig, az nagyban függ attól, hogy a kormány milyen hamar teszi világossá, mi a szándéka a különadók lejárta után.