Figyelmeztették Magyarországot a multik

Átláthatatlan kormányzati döntések, kiszámíthatatlan pártpolitikai jogalkotás, jogalkalmazás, aggasztó mértékű korrupció – ezek a magyar gazdaság és társadalom problémai, a külföldi cégeket tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács éves jelentése szerint, amely hangsúlyozottan apolitikus kívánt maradni. Ezzel együtt az üzleti szféra számára a legnagyobb kockázatot a kormány kiszámíthatatlan intézkedései jelentik.
Papp Zsolt, 2015. október 26. hétfő, 17:24
Fotó: Napi.hu

Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) a napokban hozta nyilvánosságra éves elemzését a magyar gazdaság helyzetéről, illetve az ajánlásait a magyar kormány számára. Az egyesület az idehaza megtelepedett nemzetközi cégeket tömöríti és rendszeresen publikálják jelentésüket. Az idei anyag, amely hangsúlyozottan semleges kíván maradni (párt)politikai szempontból, diplomatikus formában súlyos évek, sokszor évtizedek óta visszatérő bírálatokat, javaslatokat fogalmaz meg.

Udvariassági alapon a jelentés azzal indul, hogy a nemzetközi összehasonlításul szolgáló makroadatok alapján (GDP, infláció, foglalkoztatottság) a magyar gazdaság kétségtelen fejlődést mutat. Ennyi a dicséret, majd következnek a javaslatok 15 oldalon keresztül.

Rögtön első helyen kerül elő a kiszámíthatóság - pontosabban annak hiánya. Ide sorolják a jogi környezet stabilitását, annak követelményét, hogy a jogalkotás, a jogalkalmazás függetlenné, politikai irányoktól mentessé váljon. A különadók rövidtávon jelentős költségvetési többletbevételeket generálnak, a rezsicsökkentés élénkítheti a fogyasztást - ám mindezek nem fenntartható intézkedések.

Aggasztó a korrupció

Mi a HEBC?
A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) kezdeményezésére alakult 1998-ban. Az ERT több mint 50 európai iparvállalat legfelső vezetőjének fóruma. Összesített forgalmuk meghaladja az 1300 milliárd eurót, 6,8 millió munkahelyet biztosítva a régióban. Az HEBC tagja 13 ERT vállalat magyarországi legfelsővezetője: ABB, AkzoNobel, British Telecom, Ericsson, GDF Suez, Henkel, Magyar Telekom, Nestlé, OMV, Philips, SAP, Shell és Volvo Group Trucks.

Az átláthatóság szintén kulcskérdés - szögezi le a jelentés. Aláhúzták: ha az egész országot érintő, hosszútávra szóló döntések születnek, akkor annak részletei is legyenek nyilvánosak és legyen egyértelmű a stratégiai irány is. Az átláthatóság fontos eszköze lenne a korrupció megfékezésének.

"A korrupció mértéke Magyarországon évek óta aggodalomra ad okot. A kormányzati lépések, amelyek a korrupció csökkentést célozzák üdvözlendőek, de mesze nem elégségesek".

A HEBC szerint a fenntartható versenyképességhez egy kézzelfogható - 15-20 évre előretekintő - országstratégiára lenne szükség. Kulcskérdés, hogy Magyarország olcsó gyártókapacitású ország akar-e maradni, vagy részt vesz a negyedik ipari forradalom változásaiban, magas hozzáadott értékű termelő- és szolgáltatótevékenységgel. Ehhez az országnak az oktatási rendszerét, az innovációt a kutatásokat, kellene fejlesztenie, támogatnia.

Van stratégia, csak nem kézzelfogható

A kormánynak vannak stratégiai elképzelései, ám ezek nem kézzelfoghatóak és nem is nyilvánosak. Kockázatot hordoz, hogy a stratégia egyetlen konjunktúraérzékeny iparágra épül (ez egyértelmű utalás a kormány túlzott autóipari beruházásfüggőségére - a szerk.), a többi eleme ad hoc jellegű döntésektől függ és politikai érdekek által befolyásolt.

Az autóipari függőséget többször bírálták mások is, a Volkswagen-botrány kapcsán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is ennek a stratégiainak a felülvizsgálatát tartotta fontosnak - igaz, a kormány épp a héten döntött az Audi győri motorgyárának 6 milliárdos támogatásról.

Érdemes lenne konzultálni

Számos cég több háborút, válságot átélt az akár száz éves működése alatt, így nagyon komoly tudás halmozódott fel - már csak ezért is érdemes lenne a kormány számára a gazdaságot érintő kérdésekről konzultációt folytatnia.

Sok esetben a cégek sikerét jóval nagyobb mértékben befolyásolja a szabályozói környezet, mint a saját erőfeszítéseik. Ezért az üzleti szféra számára a legnagyobb kockázatot a kormány kiszámíthatatlan intézkedései jelentik. A magyarországi befektetésekkel kapcsolatos üzleti döntésekhez nem elégséges a piaci elemzések, az üzleti tanulmányok. "A befektetőknek fel kell készülniük arra is, hogy a kormány váratlan döntései hogyan befolyásolhatják a befektetésük jövőjét" - hangsúlyozza a jelentés.

Növekedett a foglakoztatás, de ...

A HEBC üdvözli a foglalkoztatás bővülését, ugyanakkor rögtön megjegyzik, hogy ez jelentős részben a magyarok külföldi munkavállalásának és a közszféra növekedésének, illetve az ide sorolható közmunkának az eredménye. A közszféra növekedése nem segíti a bürokrácia csökkenését, a közmunka hatékonysága pedig megkérdőjelezhető. A program elsősorban az alacsony képzettségűeket célozta, ám már a résztvevők nagy aránya közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A közmunka más módon is torzítja a munkaerőpiaci folyamatokat.

A magyar gazdaság fejlődése szempontjából célravezetőbb lenne, ha a GDP 0,8 százalékára rúgó közfoglalkoztatási forrásokat képzésekre illetve a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésre fordítanák. A kormány felismerte ugyan az elvándorlását problémáit, ám az ennek megfékezésre tett erőfeszítések közel sem elégségesek a probléma nagyságához képest. A magasabb gazdasági növekedés egyik motorja lehetne a nők nagyobb arányú bevonása a foglalkoztatásba, vagyis a munkaerőpiacra való visszatérésük elősegítése a gyerekvállalást követően. (Az Európai Bizottság is rendre hasonló kritikákat illetve ajánlásokat fogalmaz meg a magyar kormány közmunkaprogramjával illetve munkaerő-piaci intézkedéseivel kapcsolatban, amit a kabinet rendre visszautasít vagy figyelmen kívül hagy - a szerk.)

Az egyesület bírája a felsőoktatás támogatásának csökkentését is: jelenleg a teljes összeg nagyjából akkora, mint egy hasonló fejlettségű ország egyetlen egyetemének a költségvetése. A HEBC szerint a sokszor problémaként citált elégtelen idegennyelv-tudás is orvosolható lenne, ha megduplázódna a közoktatás költségvetése.

Csökken az államdósság, de ez a jövőt veszélyezteti

Sikerült stabilizálni az államháztartás gazdálkodását, az államadósság csökkenő pályára állt, ami üdvözlendő. A problémák megint az alkalmazott eszközökben, illetve azok hosszú távú következményeivel vannak - derül ki a jelentésből.

A rövid távú, rendkívüli adóbevételek, vagyis a különadók ára a fejlesztések elmaradása. Az ország tőkevonzó képességének megítélésekor érdemes távolabb tekinteni a hivatalos tájékoztatásokon, amik a megvalósult beruházásokra vonatkoznak. A jelentés készítői ugyanis helyzetüknél fogva tisztában vannak az elmaradt befektetések számával és okaival is. Az anyavállatok első számú elutasító indoka a kiszámíthatóság hiánya. A különadókat - a korábbi kormányzati ígéretek ellenére - nem szüntették meg, sőt újak jöttek helyettük. A HEBC szerint a hitelességet növelné, ha a társadalom követhetné, hogy az így beszedett adók mire fordítódnak és ezeknek milyen társadalmi hasznuk van.

A parlament idén már júniusban elfogadta a 2016-os költségvetést - ezzel kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy amikor kiszámíthatóságot kérik számon a kormányon, akkor nem elsősorban a költségvetés korai benyújtására gondolnak, ugyanis ez nem teszi jelentősen kiszámíthatóbbá sem az üzleti sem a pénzügyi környezetet. Az elhamarkodott, nem kellően átgondolt (kormányzati) intézkedések, döntések végrehajtására a közigazgatás nincs felkészülve, ezért a megvalósítás során felmerülő problémákra nehézkesen születnek meg a válaszok.

Nem a monopóliumokra kellene gyúrni

A jelentést készítő cégek, cégvezetők szerint az állami adminisztráció nem elég felkészült arra, hogy a kormány jó gazdája legyen a gyarapodó állami cégbirodalomnak. A versenykörnyezet egyébként is egészségesebb lenne, mint az állami monopóliumok kialakulása.

Az egyre erősödő állami szerepvállalás azonban nem csak a versenyszférában van jelen, hanem aggályos módon az egyének szintjén is, ezért az államnak minden eszközzel ösztönöznie kellene az öngondoskodást.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Kerwin72, 2015.11.11 22:55

@antimigrans: 500mrd ide,vagy oda,attól még lerohadóban van az egészségügy.Orvos,nővér,egyre kevesebb.Pl:Sebészeket képeznek át onkológusnak,holott ők is kevesen vannak.Szemészeti,belgyógyászati szakrendelés jó esetben egész napos "program",rosszabb esetben új időpontot adnak.A kórházi osztályokon tapasztalható állapotokat pedig, inkább ne részletezzük.Szóval lehet,hogy beletettek 5év alatt 500mrd-ot az egészségügybe,de ettől még tény,hogy rohad.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kanri, 2015.11.11 19:09

@antimigrans: ..inkább kurvázz ,ha öreg az asszony

Neked meg marad a kecske.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Cefre_Lajos_a_celeb, 2015.11.11 18:55

Tehát a "multik" az tulajdonképpen egy meteorológiai szolgálat, ami figyelmeztetni szokott? Nem tudtam...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bischof, 2015.11.11 18:50

@Zodiakus: A multiknak nem érdeke az egészséi állapot helyzete. A prifit és ehhez olcsó (ingyen) munkaerő, emberi "tőke".
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bischof, 2015.11.11 18:41

Nem szabad a konstruktív kritikát nem elfogadni, mérlegelni! Azonban tény, hogy az egyetlen kartell Európában Magyarországon működik, még szervezete is van. Ennyit tennék hozzá a tisztességes "verseny" szükségességéhez. A kartellezést több országban büntetik, noha informálisan működnek. Az, hogy még szövetségük is legyen, netán bejegyzett szervezetük, az már elgondolkodtató lenne. Bár az is igaz, hogy az erősebb kutya...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html