Fizetések: óriási változás jöhet a közigazgatásban

"Bérforradalom" lehet a központi közigazgatásban a jövő évtől: a kormány arra készül, hogy átáll a bértömeg gazdálkodásra. Ami azt jelenti, hogy adott részleg, egység vezetője döntheti el a rendelkezésére álló bérkeret elosztását a dolgozók között. Nagyobb különbségek jöhetnek - értesült az mfor.hu.
K. Kiss Gergely, 2018. július 26. csütörtök, 17:06

Az eddig titokban tartott tervekről Gulyás Gergely beszélt a portál érdeklődésére a legutóbbi Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány foglalkozik a köztisztviselők, minisztériumi dolgozók bérhelyzetének rendezésével, de szavaiból kiderült, hogy már nem pusztán béremelésről lenne szó.

Ebben a körben egyébként 10 éve nem történt béremelés, és az illetménytábla szerinti besorolás határozza meg a közszolga keresetét. Az ettől való eltérésre nem nagyon van mód, így például a teljesítményértékelésnek sem találták még meg a helyét a köztisztviselői bérek megállapítása során.

Gulyás közlése szerint várhatóan már 2019 januárban hatályba léphetne az új bérezési rendszer, az ehhez szükséges jogszabályokat még idén ősszel a parlament elé terjeszti a kormány. Saját elképzeléseként beszélt a bértömegre való átállásról, de mint hozzátette, ez a gondolat nem áll messze a kormány álláspontjától. A hatályos jogszabályok mintegy 30 százalékos eltérést engednek meg a kor és a végzettség alapján, de ennél nagyobb - ugyanakkor nem korlátlan - szabadságot kell szerinte biztosítani a bérkeretek felett rendelkező vezetőknek a jövőben.

Szigorúan példaként említette, s nem kormánydöntésként, hogy adott esetben 20 százalékkal is emelkedhetne a bértömeg bevezetésével a dolgozók jövedelmére fordítható összeg. Azzal indokolta az új rendszer bevezetését, hogy a megfelelő munkaerő alkalmazása miatt jelenleg "mindenki keresi a törvényi kiskapukat" a kormányzati körben, de ez nem jó megoldás.

A közigazgatásban dolgozók érdekeit képviselő szervezetek szerint sok a tisztázatlan pont az elképzelésben. Számos jogszabályt kellene módosítani az átállás miatt, ezek összefésülése nem kis feladat. Értesülések szerint olyan javaslat is megfogalmazódott, hogy csak azok a dolgozók maradnának a közszolgálati munkaköröket szabályozó törvények hatálya alatt, akik a legszorosabb értelemben véve végeznek közszolgálat hivatali munkát. Az úgynevezett kisegítő személyzet - technikai munkatársak - a Munka törvénykönyve alá kerülnének egy elképzelés szerint. Ezzel az lenne a probléma, hogy más-más kötelezettségek és jogok vonatkoznak az emberekre a két törvény alapján, vagyis akik átkerülnek a Munka törvénykönyve alá, szerzett jogokat veszthetnének el.

Az érdekképviseletek ezért inkább azt szeretnék, hogy a jelenleg is 38 650 forintos illetményalapot a mindenkori minimálbérhez kössék. Ebben az esetben nem kellene egy sor jogszabályt újrafogalmazni, gördülékenyebb lenne a béremelési folyamat - idézi az mfor.hu.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK