Fogy a levegő az orosz-magyar megállapodás körül - Brüsszel nekiront az Orbán-kormánynak

Az Európai Unió több hatósága is kifogásokat emelhet a paksi bővítéssel szemben, ami akár a projekt leállítását eredményezheti. Budapest azzal vádolja Brüsszelt, hogy rejtve be kíván avatkozni a magyar energiapolitikába, amivel korlátozhatja Magyarország szuverenitását.
Napi.hu, 2015. február 23. hétfő, 10:29
Fotó: Reuters

Fogy a levegő a paksi atomerőmű bővítéséről kötött orosz-magyar szerződés körül. A megállapodás alapján Budapest egy állami tulajdonú orosz vállalatnak adott jogot a 12 milliárd euró értékű megaberuházás végrehajtására. Az Európai Unió szabályozó hatóságainak ezzel kapcsolatos vizsgálatai döntési szakaszukba értek, és könnyen elképzelhető, hogy végül blokkolni fogják a projektet - írta a Financial Times.

A paksi bővítés megvétózása vagy a vele kapcsolatos szabályszegések miatt kirótt jókora pénzbüntetés komoly csapást mérhet Orbán Viktorra, aki az Oroszországgal kialakított mély politikai és gazdasági kapcsolatok egyik legfontosabb elemeként kezeli a beruházást. A magyar miniszterelnök ezt a stratégiát követi annak ellenére, hogy Moszkva ütközőpályán van Brüsszellel az ukrán válság miatt. Az üzlet ellenzői szerint a Paks 2 súlyos pénzügyi kockázatot hordoz magában és elmélyíti Magyarország orosz energiafüggőségét.

Vizsgálódnak

Illés: nagyon rossz ötlet
Illés Zoltán az előző Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára úgy véli, hogy a Paks 2-höz felkínált orosz technológia nem felel meg az uniós előírásoknak - derül ki a politikus Magyar Nemzetnek adott interjújából. A beruházás az előkészítéssel együtt több mint tíz évig is elhúzódhat, amely alatt több kormányváltás is lesz, ezért szerinte lehet, hogy Paks 2 nem épül meg. A projekt költsége a szükséges biztosításokkal együtt 6-7 milliárd euróval magasabb lehet, mint a 12 milliárdos beruházási költség, miközben a megtermelt áramot nem lehet eladni Nyugat-Európában, mert ahhoz drága lesz, Délkelet-Európában pedig nincs fizetőképes kereslet.

Az úgy előzménye, hogy a magyar kormány szerződést kötött két 1200 megawatt kapacitású reaktorblokk építésére az orosz állami tulajdonban lévő Roszatom egyik leányvállalatával. A megállapodás részleteit nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva titkosították, ami gyanút kelt Orbán hazai bírálóiban és Brüsszelben is.

Az Európai Bizottság ugyan nem emelt kifogást a paksi bővítésről egy évvel ezelőtt kötött kétoldalú kormányközi szerződéssel szemben, ám a beruházással kapcsolatos megbízások odaítélése komoly trösztellenes aggályokat vetett fel. Ennek nyomán jelenleg két uniós testület vizsgálódik az ügyben: az egyik az nukleáris energia felhasználását ellenőrző Euratom, a másik maga a bizottság, amely versenyhatóságként kutakodik.

Lehet alkudozni

Az Euratom technikai és pénzügyi okokra hivatkozva egyelőre nem engedélyezi az eurómű üzemanyag-ellátását. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések folynak - tudta meg az FT az ügyhöz közel álló forrásból. Az EU-ban nukleáris fűtőanyagok szállításával kapcsolatos összes megállapodáshoz meg kell szerezni az Euratom engedélyét.

A versenyhatósági vizsgálatban részben az állami támogatások kérdését feszegetik, részben arra keresik a választ, hogy jogilag szabályszerű volt-e tender nélkül odaítélni a megbízást a Roszatomnak és leányvállalatainak. Ugyanakkor a trösztellenes vizsgálat még a kezdeti szakaszában tart, ami lehetővé teszi, hogy Budapest még a formális eljárás megkezdése előtt megegyezzen Brüsszellel.

Ne szóljanak bele!

A paksi bővítéssel kapcsolatos csatározás része annak a háborúnak, amelyet az EU és Oroszország vezetői vívnak Európa energiaellátásával kapcsolatban. Uniós nézőpontból Orbán barátságtalan lépést tett azzal, hogy versenyeztetés nélkül állapodott meg az oroszokkal. Ezzel megerősítette a félelmeket azzal kapcsolatban, hogy Budapest szoros kapcsolatokat akar kiépíteni Moszkvával és arra készül, hogy ellenáll a Kremllel szembeni szankciók szigorításának.

A magyar miniszterelnök a múlt héten megerősítette, hogy kész szembe szállni Brüsszellel az energiaellátás ügyében. Egy háttérbeszélgetésen világossá tette, hogy az energiapolitikát a nemzeti szuverenitás keretei közé tartozó ügynek tekinti, amellyel kapcsolatban egyre élesedő konfliktusokra számít az EU-ban.

Ezt az álláspontot megerősítette a budapesti kormány szóvivője az FT cikke szerint. A kormányszóvivő arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság rejtve próbál beavatkozni a magyar nemzeti energiapolitikába. Bármilyen brüsszeli próbálkozás az egységes belső energiapiac kialakítására sérti az EU-tagállamok nemzeti szuverenitását.

Beszólnak a Gazpromnak
Hamarosan abba a szakaszába érhet a Gazprom elleni uniós vizsgálat, amikor tájékoztatják az orosz gázimportőrt arról, milyen kifogásokat emel az EU a cég magatartásával szemben - írja a Bruxinfo. Ezzel lehetővé válik, hogy a vállalat elővezesse védekezését. Ha a folyamat nem jár sikerrel, akkor további eljárások következnek, amelyek végén akár éves forgalmának 10 százalékát elérő pénzbüntetést szabhatnak ki a cégre. A Gazprom elleni legfajsúlyosabb európai vád az, hogy visszaélve piaci erőfölényével évtizedeken át az olajárhoz között áron adta a gázt itteni ügyfeleinek, amivel súlyos anyagi kárt okozott nekik. Igaz ugyan, hogy a 2012-ben elindított trösztellenes vizsgálat kezdete óta változtattak az árképzésen, ám az ügy így is komoly anyagi veszteséget okozhat az orosz gázmonopóliumnak.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Telemachus_Rhade, 2015.02.25 13:58

@kartacs:

Teljesen normális, hogy kifogásolom azt amit kapnak csak azért, mert külföldön születtek, és ott élnek, de pl itthon 90%-os kedvezményt kapnak a tömegközlekedésre, illetve alsóbbrendűvé teszik a magyarországi magyarokat, mert 2 parlament összetételét eldönthetik, viszont nem fizetnek adót mind a két országba...

Csak viszik a pénzünket... Jó, hogy kifogásolom...

Kapják meg az autonómiát az engem nem igazán izgat, jelenleg az a fontos, hogy a magyar kormány végre úgy működjön ahogy annak működnie kéne... Mellőzve a lopás és egyéb dolgokat...

Ja és jártam Erdélyben többször is... :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kartacs, 2015.02.25 13:45

@Telemachus_Rhade:

Maga nem igazán járt pl.Erdélyben,mert akkor nem írna ilyet.Erdély nem akar Magyarországhoz csatolódni,hanem önállóságot szeretne.
Függetlenséget Romániától,önálló Erdélyt.Maga nem is gondolja,hogy ennek a formációnak milyen sok román követője is van.
Nekik nem magyar állampolgárságra van szükségük,hanem szabad önálló Erdélyre.Ha megkapnák az autonómiát,nem volna szükségük magyarságuk megéléséhez magyar állampolgárgágra,és a maga által kifogásolt "kedvezményekre"
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Telemachus_Rhade, 2015.02.25 13:35

@kartacs:

Hát a határon túl élő magyarok ugyan úgy magyarok az én szememben, de szavazati jogot nem adnék nekik, vagyis pontosabban már kaptak, szóval megvonnám tőlük, illetve semmilyen egyéb kedvezményt se adnék nekik, hanem egyenlőség elvén ugyan az járna nekik, mint a magyarországi magyaroknak...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kartacs, 2015.02.25 13:11

@Telemachus_Rhade:

Amiről most szó van,az a külső magyarság státusa.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Telemachus_Rhade, 2015.02.25 13:09

@kartacs:

Hát jelenleg idegen érdekeket szolgálja az aktuális kormány :(
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html