Folytatódik a koncentráció a takarmányiparban

A magyarországi keverőüzemekben összesen 3 millió 779 ezer tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2019-ben - közel ugyanannyit, mint az előző évben -, a koncentráció azonban folytatódott.
Tóth László Levente, 2020. szeptember 22. kedd, 10:39
Fotó: Napi.hu

Az öt legnagyobb magyarországi keveréktakarmány-gyártó vállalkozás az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 31,3 százalékát adta, azzal az 1 millió 183 ezer tonna táppal, amit a múlt évben gyártottak - derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adataiból. A "top 5" cég részesedése a teljes termelésből 2018-ban 31,2 százalék, 2017-ben 30,9 százalék volt, tehát - ha lassan is, de - egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a tortából.

Ez azért is figyelemre érdemes iparági szakértők szerint, mert a hazai állatállomány jelentős növekedésével jó ideje nem számolhatnak a takarmányosok, az állatbetegségek még csökken is ezek létszáma. Bővülésre tehát belföldön csak a piaci térnyerés, azaz új partnerek bevonása révén van lehetőségük. Persze, ha egyáltalán akarnak bővülni, mert egy stabil piaci szereplő számára ilyen helyzetben lehet, hogy éppen fontosabb megtartani a megbízható partnerállományát (és piaci arányát), mint a belföldi eladásait kockázatos szerződésekkel növelni.

Ennek tükrében érdekes adat az üzemegységekre (telephelyre) vetített is, az így előállított keveréktakarmányok mennyiségének 18,4 százalékát adta - ez mennyiségben 694,7 ezer tonnát jelentett - az öt legnagyobb takarmánygyártó termelőüzem 2019-ben. A Magyarországon gyártott, összesen 3 millió 779 ezer tonna haszonállat-keveréktakarmány 54,2 százalékát, 2 millió 47 ezer tonnát az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön gyártották 2019-ben. A teljes takarmánygyártás 16 százalékát Hajdú-Bihar megyében állították elő, ezt követi Csongrád 10, majd Bács-Kiskun megye 8,7 százalékkal. A NAIK AKI felmérése szerint a legtöbb (aktív) takarmánykeverő üzemegység - megyénként 27 telep - Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyében található, míg a legkevesebb takarmánykeveréssel foglalkozó üzem Nógrád és Veszprém megyében volt.

A gyártott keveréktakarmány 50,6 százalékát, 1 millió 913 ezer tonnát a baromfitakarmányok adták a múlt évben. A sertéstakarmányok mennyisége 1 millió 342 ezer tonna volt, ami 35,5 százalékot tett ki a teljes tavalyi termelésből, míg a szarvasmarha-takarmányok 10,1 százalékos aránya 380,4 ezer tonna volument jelentett. Az egyéb kérődzők takarmányai az összes termelés mindössze 1,1 százalékát adták. A haltáp és az egyéb (ló, nyúl, vad stb.) tápok együttes mennyiségének aránya pedig 2,7 százalékot tett ki, 101,1 ezer tonnával.

A haszonállatok számára előállított keveréktakarmányokhoz összesen 2 millió 315 ezer tonna gabonafélét, 568 ezer tonna fehérjenövényt és származékait, illetve 303,5 ezer tonna olajmagvat és származékát használtak fel a gyártók. A feldolgozóipari melléktermékek közül a DDGS 65,4 ezer tonna mennyiségben került a takarmánykeverékekbe. Malomipari melléktermékekből 142,5 ezer tonnát, söripari, illetve cukoripari melléktermékekből 31,2, illetve 26,2 ezer tonnát használtak fel. Zsírokból, olajokból 49,2 ezer tonnát, koncentrált fehérjehordozókból 8,5 ezer tonnát használtak fel, az ásványi eredetű anyagok mennyisége 97,7 ezer tonna volt, míg a takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmány kiegészítőkből (premixek, enzimek, szerves savak és egyéb kiegészítők) 98,3 ezer tonnát kevertek be az összes tápmennyiségbe az üzemek.

HOZZÁSZÓLÁSOK