A Financial Times vezércikke szerint Magyarország a tűzzel játszik, mivel a médiatörvény értékelésük szerint egyértelműen alkalmas az alapvető szabadságjogok csorbítására, és az ezzel okozott botrány ráadásul az EU esélyeit is rontja az eurózóna válságának sikeres kezelésében.

A brit üzleti lap szerint mindenképpen helytelen, ha a politikusok kezében megvannak az eszközök, hogy korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadáságát, még akkor is, ha ezzel nem élnek, hiszen az öncenzúra légköréhez ez is elég.

A Wall Street Journal is főleg a médiatörvénnyel foglalkozik az "Orbán hataloméhsége" című szerkesztőségi vezércikkében. Az amerikai lap szerint a szabad piacra, és nem a kormányzati szabályozásra kell bízni a média témaválasztásait.

A WSJ arra is felhívja a figyelemet vezércikkében, hogy kormányba iktatása óta Orbán folyamatosan aláássa a kormánytól független intézményeket.

Az amerikai üzleti lap szerint ezért meglepő, hogy éppen az EU és az IMF által az eladósodottság megállítása érdekében támogatott adóemelések idején hajtott végre a magyar kormány adócsökkentést, kiállva ezzel az "egyéni szabadság mellett" – miközben más esetekben egyáltalán nincs elkötelezve ezek iránt.

Orbán Viktor FT-nek eljuttatott levelében az írja, hogy a médiatörvény kritikusai nem ismerik sem a médiatörvény szövegét, sem az európai törvénykezést, és a magyar elnökséget a kritikák nem fogják eltéríteni a gazdasági reformoktól.

A magyar miniszterelnök a kormány szintén sokat vitatott gazdasági intézkedéseit is megvédi az FT hasábjain; állítása szerint az adóreformra, a nyugdíjrendszer radikális reformjára és a szektoradókra az államadósság és a deficit csökkentése miatt volt szükség.

Orbán ígérete szerint az áprilisban elfogadandó alkotmányban szigorú szabályok lesznek a közkiadásokra és a pénzügyi fegyelemre nézve, a nyugdíjrendszer, az egészségügy és az oktatás átalakításával kapcsolatos "konzultációk" pedig idén befejeződnek.