Fontos döntés előtt Magyarország - kedden jön a meglepetés?

A jövő héten 6,25 százalékra süllyedhet a Magyar Nemzeti Bank irányadó kamata lapunk elemzői konszenzusa szerint. A kamatvágási várakozásokat azzal indokolják, hogy októberben nagymértékben tovább csökkent Magyarország kockázati megítélése − részben azonban olyan technikai ok miatt, amelynek kiesése novemberben szünetet hozhat a ciklusban. A további kamatdöntésekre az is hatással lehet, ha Magyarország nem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól a novemberi bizottsági prognózis alapján.
Gerőcs Tamás, 2012. október 26. péntek, 07:10
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (MT) folytatja a kamatvágási ciklust és jövő kedden újabb 25 bázisponttal mérsékli a jelenleg 6,5 százalékon álló irányadó rátát a Napi Gazdaság elemzői konszenzusa szerint. Év végére 6 százalékos, 2013  végére 5,25 százalékos irányadó rátát várnak a szakértők (a jövő évi prognózisokat az IMF-tárgyalások bizonytalan kimenetele miatt széles szórásban adták meg).

Egy hónapja a bizonytalanságot az jelentette, csökkent-e az MT vagy sem, most a kérdés inkább az, hogy milyen mértékben teszi ezt − mondták a lapunknak nyilatkozó szakértők. Bár a piacon megjelentek az 50 bázispontos lazításra vonatkozó spekulációk is, a tanács valószínűleg a lassabb tempót választja; ha nem változnak meg nagyon a körülmények, mindig negyed százalékkal viszi lejjebb az alapkamatot. A határidős jegyzések is ezt árazzák és ezt erősíti meg két külső tag korábbi nyilatkozata is − hívták fel a figyelmet a szakemberek.

Az infláció sem akadály

Az ország kockázati megítélése októberben jelentősen tovább csökkent − indokolta kamatvágási várakozását Gabler Gergely, az Equilor elemzője. A tízéves állampapír hozama két és fél éves mélypontjára, 6,5 százalék közelébe süllyedt, a magyar csőd elleni biztosítás felára (cds) szintén 2010 tavasza óta nem látott alacsony szintre esett. Így azok a tényezők még inkább fennállnak, melyek a külső tagokat eddig is vágásra ösztönözték, aminek a több éve nem látott magas szintű infláció sem szab majd gátat. A kötvényhozamok esése mögött azonban az is meghúzódik, hogy november elsejétől a megkötött cds-ügyletek mögé valós kötvényfedezet is szükséges, így az állampapírpiacon megnőtt a kereslet, a csőd elleni biztosítások terén pedig az eladói nyomás. Ez a hatás hamarosan kiárazódhat, ami korrekciót indíthat el az állampapírpiacon, ezért Gabler novemberben szünetet vár a kamatcsökkentési ciklusban. Decemberben azonban tovább süllyedhet a ráta, az ország kockázati megítélése ugyanis valószínűleg nem romlik számottevően a Fed, illetve az ECB kötvényprogramja által fűtött nemzetközi optimizmusban. Ami a jövőt illeti, Gabler jóval a konszenzus alatti pályát vár: 2013 végére 4,75 százalékos alapkamatot prognosztizál.

A makrogazdasági környezetben az elmúlt hónapban nem volt drasztikus változás, a legutolsó kamatdöntő ülés óta megjelent adatok és a bejelentett kormányzati intézkedések csak felerősítik a korábbi negatív tendenciákat − mutatott rá Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. Az összesen közel 800 milliárd forintra rúgó költségvetési kiigazítás tovább fékezi a növekedést, miközben fő exportpiacainkon is érezhető lassulás mutatkozik; igen aggasztó, hogy az eurózóna válsága, illetve a feltörekvő piacok (különösen Kína) lassulása már a német folyamatokra is rányomja bélyegét. A bankszektort sújtó intézkedések miatt a hitelezés terén 2013-ban sem várható élénkülés, így az sem nyújt támaszt a növekedésnek.

Túlzott kormányzati optimizmus

Ilyen körülmények között a kormány 0,9 százalékra módosított növekedési előrejelzését Trippon Mariann túl optimistának tartja, szerinte a 2013-as bővülés ennél sokkal lassabb lehet, ami indokolttá teszi a monetáris kondíciók lazítását. Az inflációs folyamatok azonban továbbra sem támasztják ezt alá − teszi hozzá a szakember. Szeptemberben 6,6 százalékra ugrott a pénzromlás éves üteme, a maginfláció és az adóhatások nélkül számított inflációs index is jócskán az MNB 3 százalékos célértéke felett állt. Bár az inlfáció szeptemberben minden bizonnyal éves csúcsra ért és fokozatos mérséklődése várható, Trippon már a kiigazító csomagok bejelentése előtt sem látott arra esélyt, hogy a monetáris politika számára releváns időhorizonton a pénzromlási ütem a célértékre süllyedjen; az új intézkedések pedig tovább emelték a várható inflációs pályát.

A "galambok" szerint azonban a magas infláció a monetáris politika hatáskörén kívüli tényezők következménye, miközben a gyenge gazdasági növekedés elsősorban ciklikus okokkal magyarázható. Ez ellentétes azoknak a tagoknak a véleményével, akik emögött strukturális okokat azonosítanak, vagyis érvelésük szerint a negatív kibocsátási rés dezinflációs hatása a "normálisnál" jóval mérsékeltebb lehet.

HOZZÁSZÓLÁSOK