Fontos ügyben nyert a NAV a bíróságon

A kisvállalkozások számára fenntartott alanyi áfamentesség visszamenőleges hatállyal történő választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal - mondta ki friss ítéletében az Európai Bíróság.
Domokos László, 2018. május 17. csütörtök, 11:14

Az ominózus ügyben egy magánszemély két internetes aukciós portálon online kereskedést folytatott, amelynek keretében főként műszaki cikkeket értékesített. E tevékenységét az adóhatóságnak nem jelentette be, és az elért árbevétele és nyeresége után adót sem fizetett.

A magánszemély később a NAV látókörébe került, amely több mulasztást is feltárt, melyek közül az áfa szempontjából kettő bír jelentőséggel. A NAV mulasztási bírságot szabott ki azért, mert a kereskedő úgy végzett áfaköteles tevékenységet, hogy azt előzőleg elmulasztotta bejelenteni az adóhatóságnál. Emellett az adóhatóság a kérdéses ügyeltekhez kapcsolódó áfa megfizetésének elmulasztása miatt adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott. Az utóbbi szankciók jogszerűségét azonban a kereskedő vitatja, azt állítva, hogy az ügyletei olyan csekély összegűek voltak, hogy jogosult volt a kisvállalkozások számára a magyar jog által fenntartott alanyi áfamentesség választására.

A NAV szerint azonban az adózónak erre csak az adóköteles tevékenysége megkezdésekor van lehetősége, ez utólag és visszamenőleges hatállyal már nem lehetséges.

A kereskedő és a NAV jogvitájában eljáró nyíregyházi bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól (EB), hogy a hozzáadottérték-adóra vonatkozó uniós irányelv alapján a NAV kizárhatja-e a kisvállalkozások számára fenntartott alanyi adómentesség utólagos és visszamenőleges hatállyal történő választásának a lehetőségét.

A bíróság mai ítéletében úgy találta, hogy az irányelvvel nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az adóalanyokat akkor is kötelezi a gazdasági tevékenységük megkezdésének bejelentésére, amennyiben az e tevékenységből származó bevételük nem haladja meg a kisvállalkozások tekintetében előírt mentességre jogosító felső értékhatárt. Az irányelvvel nem ellentétes az sem, ha a bejelentési kötelezettség adóalany általi elmulasztását közigazgatási bírsággal szankcionálják, feltéve hogy e bírság arányos.

A mentesség alkalmazása pedig egy, a tagállamok számára az adóztatási rendszerük kialakítása céljából az irányelv által rendelkezésre bocsátott fakultatív lehetőség, amelynek pontos terjedelmét és tartalmát a tagállamok jogosultak meghatározni.

Így összességében a magyar jogalkotó döntése a tagállamok számára fenntartott mérlegelési mozgástérbe tartozik. Az EB szerint e mérlegelési jogkörének gyakorlása során a magyar jogalkotó tiszteletben tartotta az arányosság, az adósemlegesség, valamint a jogbiztonság elveit.

HOZZÁSZÓLÁSOK