A tranzakciós illeték januári bevezetésével - majd szeptemberi megemelésével - alaposan átrendezte a bankkártya- és készpénzpiacot a kormány. A ingyenes bankszámlák eltűntek az elmúlt hónapokban, a bankolási költségek egy év alatt 30 százalékkal emelkedtek miközben az infláció két százalék alá csökkent. Az MNB a szeptemberi Jelentés a fizetési rendszerről című tanulmányában még adatok híján nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje a tranzakciós illeték bevezetése miatt bekövetkezett új bankolási szokások trendjét - a nagyobb bankok addig nem jelezték a fogyasztói szokások megváltozását a jelentés szerint. Ennek némileg ellenmond a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság azon közlése, miszerint a nyugdíjasok az eddigi bankszámlás utalás helyett egyre többen kérik újra készpénzben az öregségi ellátásukat - ugyanis így megúsznak minden illetéket.

Ugyanakkor a kormány és a Fidesz frakció januártól újabb változásokat javasol - mintegy hátralépve az idén januári döntésektől. A kormánypárt szerint ugyanis fogyasztói jog a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel, ezért ilyen értelmű törvényjavaslat kerülhet a jövő hét elejéig a parlament elé. A tervek szerint az egyhavi díjmentes keret 150 ezer forint lenne - mondván ez az átlagjövedelem. Az eddigi nyilatkozatok szerint ez nem csupán a tranzakciós illeték elengedését jelentené, hanem a tényleges költségeiket sem érvényesíthetnék a bankok, amely így újabb veszteségforrás lenne - ha nem kompenzálják a havidíjak emelésével.

A bankkártyáknál is működik a rezsibumeráng

A javaslat - könnyen belátható módon - újra a készpénzforgalom növekedését hozza maga után, amely visszaszorításáért elvileg a kormány és a jegybank is küzd. Ennek szellemében terheli jelenleg magasabb tranzakciós illeték a készpénzes műveleteket, mint az elektronikus bankolást vagy az átutalásokat. A most készülő javaslat azonban szembe megy mind a jegybank célkitűzéseivel, mind a józan ésszel. Nem kell ecsetelni az elektronikus bankolás, bankkártyás előnyeit - a technológia olcsóbb, könnyebben ellenőrizhető, csökkenti a szürkegazdaságot és növeli az adóbevételeket.

A tranzakciós díjak bevezetése előtt teljesen elfogadott volt az ingyenes vásárlás - pontosabban annak költségeit nem a bankkártya tulajdonosa, hanem a kereskedő fizette, míg készpénzes felvétel bankoktól függően vagy ingyenes volt, vagy költség terhelte. A mostani javaslat ezt az arányt teljesen felborítja, hisz a társadalmilag drágább készpénzfelvétel lenne ingyenes, és az olcsóbb technológiai költségű bankártyaügylet a drágább.

Ráadásul itt is bekövetkezhet - mint a kormányzati rezsicsökkentésnél is bekövetkezett -  bumerángeffektus, hisz a havi, kártyánként 150 ezer forintos készpénzfelvétel többszöröse - két-háromszorosa - egy bankkártya havi készpénzforgalmának. Az MNB adatai szerint a mintegy 8,9 millió hazai kibocsátású bankkártyán 2013 első felében, havonta átlagosan 53 200 forintnyi készpénzfelvételt bonyolítottak, vagyis 150 ezer frontos határral a Fidesz javaslata azokat is a készpénz felé terelné, aki ezt nem igénylik. Így a jövőben újra gyakoribbá válhat a postai sorban állás, hisz az ingyenesen felvett készpénzzel a sárgacsekkes befizetés szintén ingyenes.

Évi százmilliárdos költség

Az MNB 2009-ben készült tanulmánya szerint nemzetgazdasági szinten a magas készpénzforgalom 103 milliárd forintos éves többletköltséget jelentett a gazdasági szereplőknek - a feketegazdasági tranzakciókon túl, amelynek költségeit nem becsülték meg -, és a mostani szeptemberi jelentés is erre a összegre és tanulmányra hivatkozik.

Magyarországon mind a mai napig rendkívül alacsony az elektronikus fizetés, a bankkártyahasználat, az MNB becslése szerint az évente 10-15 százalékkal bővülő bankkártya-forgalom ellenére is még 20 év kelhet arra, hogy utolérjük az uniós átlagot. A bankkártyákkal tavaly 245 millió vásárlást bonyolítottak 1752 milliárd forint értékben, ami tranzakciókat tekintve 13,1 százalékos, a értéküket nézve pedig 11,9 százalékos bővülés az előző évhez képest. A 1752 milliárdos vásárlással áll szemben 6049 milliárd forint értékékű készpénzfelvétel. Az MNB becslése szerint egyszeri, 6-8 milliárd forintos ráfordítással közel minden kiskereskedelmi boltot, illetve vendéglátóegységet fel lehetne szerelni POS-terminálokkal.

A MNB szeptemberi tanulmánya azt is feszegeti, hogy a kiskereskedelemben korlátozni kellene a készpénzes fizetést, felső határt húzva a tranzakcióknak. Ezt Európában általában 1000-3000 euró között állapítják meg, vagyis 300-900 ezer forintot jelentene.