Fordulat a benzinkutakon - sok pénzünk bánta

Tavaly véget ért az üzemanyagok árának évek óta tartó csökkenése, a drágulás pedig a forgalom további emelkedésével párosult. Milliárdokkal fizettünk többet ezért.
Szász Péter, 2018. február 2. péntek, 15:16

A korábbi évekhez képest visszafogottabb ütemben nőtt az üzemanyag-forgalom a hazai kutakon. Benzinből 2,9, gázolajból 3,2 százalékkal adtak el többet, mint 2016-ban. Előbbi esetében ez 1,8, utóbbinál 3,2 milliárd litert jelentett - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) statisztikájából.

A benzinfogyasztás bővülése korábban 4 százalék körül ingadozott, a gázolajnál viszont 2014-ben és 2015-ben 10 százalék körül mozgott, de tavaly előtt is meghaladta az 5-öt.

Beszédesebb, ha a tavalyi fogyasztást az 5 évvel korábbihoz viszonyítjuk. 2012-höz képest a benzin forgalma 15,6, a gázolajé 37,4 százalékkal emelkedett. Előbbi szinte kizárólag a személyautózás igényeit szolgálta ki, utóbbinál ott van a fuvarozás és a mezőgazdaság is.

Üzemanyag-forgalmi adatokat nem csak a NAV, hanem a Magyar Ásványolaj Szövetség is közöl, utóbbi azonban csak a tagvállalataitól (a nagy kútláncok) érkező számokat adja közre, az önálló - úgynevezett fehér - kutak fogyasztása ebben nincs benne. A fehér kutak fontos szerepet töltenek be a kisebb településeken például ott, ahol a közelben nincs vetélytársuk. A két adatforrás közti különbség jelentős: 450 millió liter a benzin esetében és 1,08 milliárd a gázolajnál.

Emlékszünk még a 300 alatti üzemanyagárra?

2012 az árak szempontjából is érdekes volt. Soha nem kellett még annyit fizetni az üzemanyagért, mint  abban az évben: a benzin átlagára 426, a gázolajé 435 forint volt a KSH adatsora szerint. Ma már nehéz elhinni, hogy 2010-ben még 336, illetve 320 forintot kellett fizetni az benzinért és a gázolajért, 2009-ben pedig 278 és 267 forint volt az átlagár.

Az elmúlt évek mélypontját 2016 jelentette 332 és 331 forinttal. Ez pattant vissza 2017-ben 355-re és 359-re.

A fogyasztás és az átlagár szorzatából meg lehet becsülni, hogy mennyi pénz is landolt a hazai kutakon az egyes években. Ez tényleg csak becslés, hiszen nem tudjuk, hogy a fogyasztás miként oszlott meg az olcsóbb és a drágább, például autópályán lévő kutak között. Emellett a KSH csak a normál dízel és 95-ös árát közli, a prémiumét nem, míg a fogyasztási adatokban ezek is benne vannak.

A fentiek alapján benzinre közel 640 milliárd, gázolajra 1150 milliárd forint mehetett tavaly. A benzinnél ez 58 milliárdos, a gázolajnál 122 milliárdos többletet jelent 2016-hoz képest.

Ha a már korábban is többször említett 2012-őt nézzük, akkor kiderült, hogy a benzin esetében úgy csökkentek a kiadások 24 milliárddal (3,7 százalékkal), hogy a fogyasztás majdnem 16-tal emelkedett. A gázolajnál a kifizetés 135 milliárddal (13,4 százalék) emelkedett, amely azért a több mint 37 százalékos forgalomemelkedés ismeretében nem rossz arány.

A január nem indult valami fényesen

2018 úgy indul, hogy a Brent olaj ára 3 éves rekordmagasságban hordónként 70 dollár környékén forog. A benzinért 366, a gázolajért 371 forintot kell fizetni.

Ha nem üt be valamilyen geopolitikai katasztrófa (szaúdi-iráni konfliktus, venezuelai helyzet) akkor szinte biztosan kijelenthető, hogy az üzemanyag-forgalom nem esik vissza. A reálbérek és a fogyasztás növekedése, az autóállomány bővülése és a szárnyaló turizmus elég garancia minderre. Egyes hazai szakértők szerint az olajár körülbelül addig a szintig fog emelkedni, amíg nem éri meg újra növelni a termelési kapacitásokat.

Így ha minden marad a régiben, 2018-ban még több pénzt öntünk majd bele a üzemanyagtartályokba.

A kép forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK