A kormány a magánnyugdíjpénztárak felszámolásáról szóló rendeletben többek köz azzal tette vonzóvá a visszautasíthatatlan ajánlatát 2010-ben, hogy a visszalépő magánpénztári tagoknak beígérte az egyéni számlák kialakítását mondván, a magánpénztáraktól einstandolt megtakarításaikat egyéni számlán kell jóváírni. A magánnyugdíjpénztárak kvázi felszámolása egy évvel ezelőtt befejeződött, azóta a visszalépő 2,9 millió pénztártag újra száz százalékban a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert gazdagítja. Bár a kormány ominózus határozata szerint a 2,9 millió tag nyugdíj célú megtakarítását egyéni számlán kellett volna helyezni, ez mind a mai napig nem történt meg. A kabinet 2010 decemberi határozata a Matolcsy György gazdasági és illetve az - akkor még - nemzeti erőforrás miniszternek írta elő, hogy készítsék elő a tb-rendszeren belüli egyéni nyugdíjszámlás nyilvántartást. A határidő épp egy éve, 2011 májusában járt le.

Lesz, nem lesz, egész más lesz

Lapunk arról érdeklődött NGM-nél, hogy ezen munkálatok hol tartanak, ám a szaktárcától azt a választ kaptuk, hogy a "társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre vonatkozó részletszabályok kidolgozása folyamatban van, melynek során az érintett tárcák között rendszeres egyeztetés zajlik" - további információval csak ennek lezárulása tudnak szolgálni.

A munkák valódi helyzetéről a napokban kinevezett új emberi erőforrás miniszter is nyilatkozott. Balog Zoltán a kinevezése előtti meghallgatáson a szociális bizottság ülésén elárulta, hogy bár folyik az adatok feldolgozása, ebben a ciklusban biztosan nem végeznek az egyéni nyugdíjszámlák létrehozásával. Balog azzal magyarázta a csúszást, hogy hatalmas mennyiségű adatot kell feldolgozni.

Ha ez nem volna elég, újabb fordulat látszik a kormány álláspontjában. Az elmúlt években hozott döntések mind arra utaltak, hogy a virtuális egyéni számla irányába mozdulhat el a rendszer - amit Magyarországon svéd-modellként vagy NDC-szisztémaként is emlegetnek. A svéd modell lényege, hogy a befizetéseket egyéni számlán könyvelik - s ez alapján számolják ki majd egyszer a nyugdíjakat. Ugyanakkor mivel a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer rendszer az öregedés kockázatán kívül más szempontokat is mérlegel - pl. a nők és a férfiak eltérő nyugdíjkorhatára, a gyermeknevelés - ezért a mostani befizetések alapján nem lehet tisztán megbecsülni majdani nyugdíj mértékét - mint amire például lehetőség volt a magánpénztári rendszerben.

Újra a német pontrendszer a nyerő?

A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyan azt írta, hogy jelenleg a részletszabályok kidolgozása folyik, a tárca által a napokban a - kormány honlapján - publikált Új Baby Boom Programjából kitetszik, hogy a szakértők elfordulnak a svéd modelltől és a német nyugdíjrendszer pontrendszeres váromány-nyilvántartása mellett teszik le a voksukat. Az NGM szakértői anyaga szerint az egyéni számla képezi a nyugdíjnyilvántartás alapját. A rendszer lényege, hogy a járulékfizetés ideje alatt összegyűjtött pontok, a mindenkori átlagbér illetve a várható élettartam képezik a nyugdíj megállapításának alapját. A pontrendszer alapján lel lehet mérni, hogy az átlaghoz képest mekkora befizetésekkel rendelkezik a biztosított, így jó becslést lehet adni a majdani nyugdíjának összegére is.

Így számolnának

A nyugdíjat a következőképpen számolnák ki. Mivel egy pont megegyezik a mindenkor aktuális nettó átlagkeresettel, ezért, ha valaki után 36 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek összesítve, akkor egy év alatt 0,36 pontot gyűlik össze. 40 év szolgálati idővel számolva 14,4 pont adódik, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a 40 év alatt összességében 14,4 évnyi nettó átlagkeresetet fizetett be a munkavállaló. Ezt az értéket el kell osztani a várható élettartammal, amit ha a jelenlegi 17,5 évnek veszünk, akkor 82 százalékos érték adódik. Már csak az aktuális nettó átlagkeresetre van szükség, amit megszorozva 82 százalékkal megkapjuk a kezdőnyugdíj értékét.

A koncepció magyarországi adaptálása Botos Katalin és Botos József nevéhez fűződik - erről részletesen a Pénzügyi Szemlében olvashat.

Az Új Baby Boom Program a elsősorban a gyermekvállalás ösztönzésére helyezi a hangsúlyt, s a nyugdíjrendszert is erre használná fel. A javaslat szerint döntést kell hozni a pontrendszeres nyilvántartás bevezetéséről, amely alapvetően az egyéni befizetésektől függ, de ezt "módosítani kell a családok (szülőpárok) által vállalt és kitanított gyermekek után járó differenciált pontokkal, elismerve a szülőknek a járulékfizetés melletti költségként jelentkező a humántőkébe eszközölt befektetéseket".

A javaslat tehát abban az értelemben minden korábbi szakmai elképzelésen és konszenzuson túlmutatóan nyúlna bele a nyugdíjrendszerbe, hogy plusz pontokkal - így plusz nyugdíjjal jutalmazná a gyermekvállásást. Ezzel túlmegy azon az elven, hogy a nyugdíjrendszernek biztostani kell, hogy a gyermekneveléssel eltöltött időt nyugdíjszerző időként számítsák be - vagyis, hogy emiatt ne érje hátrány az anyákat vagy a gyeses/gyeden lévő kispapákat. A javaslat erejét némileg tompítja, hogy ez csak az NGM vitaanyaga - vagyis az nem tükrözi hivatalosan a kormány álláspontját annak ellenére, hogy az a kormányportálon jelent meg.

QP | Quality Placement