Fordulat a magyar bankkártyáknál - rég nem volt már ilyenre példa

Az első negyedévben közel 9 százalékkal csökkent a hitelkártyák száma, amire 2010 óta nem volt példa. Bár a hitelkártyák kényelmesek, ha azonban a határidőt nem tartja valaki, akkor méregdrága lesz.
Csernátony Csaba, 2018. július 2. hétfő, 16:48
Fotó: Shutterstock

Magyarországon 2010 óta a bankkártyák száma 9 millió körül mozog, félévről félévre, negyedévről negyedévre hol kisebb csökkenés, hol növekedés váltja egymást. A legfrissebb adatok szerint a betéti kártyák állománya és az érintős kártyáké nőtt az első negyedévben, míg a hitelkártyáké jelentősen csökkent.

Rekordcsökkenés

A jegybank 2018 első negyedévében valamivel több mint 9 millió bankkártyát tartott nyilván. Ezen belül a betéti kártyák száma 7,7 millió volt, a hitelkártyáké pedig közel 1,3 milliót tett ki. A betéti kártyáknál az előző negyedévhez képest ez 0,1 százalékos pluszt jelent, a hitelkártyáknál viszont 9 százalékos csökkenésnek felel meg, amire nem volt példa az elmúlt 8 évben. (A jegybanki statisztikák 2010 és 2013 között félévre, 2013 után pedig már negyedévre bontott adatokat mutatnak.) A betéti kártyák száma 2010 első félévéhez képest egyébként  3,5 százalékkal nőtt, a hitelkártyáké 10 százalékkal csökkent.

Az érintős kártyák száma az idei első negyedévben meghaladta a 6,7 milliót, ami negyedéves szinten 2,5, éves összevetésben pedig több mint 14 százalékos emelkedésnek felel meg - ezeket a kártyákat azonban külön érdemes kezelni, mivel azok között lehetnek hitelkártyák is.

Méregdrágák

A statisztikákból egyértelműen látható, hogy a hitelkártyák száma jelentősen csökkent. Ebben biztosan szerepet játszik az is, hogy a hitelkártyák kamata és teljes hiteldíjmutatója (thm) a elmúlt években bekövetkezett kamatcsökkentések ellenére továbbra is elképesztően magas, jellemzően 30-40 százalék.

A hitelkártya persze kényelmes, mert a hitelkeret bármire elküldhető és 40-45 napig kamatmentesen használható a bank pénze. Aki képes tartani a határidőt, annak még jól is jöhet. Ha azonban kifut a kamatmentes időből és nem fizeti vissza az elköltött pénzt, akkor jön a 30-40 százalék, amit lényegében büntetésként lehet felfogni.

A hitelkártyák számának csökkenésében szerepet játszhat az is, hogy ma már a szintén bármire elkölthető személyi kölcsönöket - amennyiben az igénylő megfelel a feltételeknek - nagyon gyorsan folyósítják a bankok, a kamataik és a thm-eik pedig jóval alacsonyabbak, mint a hitelkártyák díjai. A 30 százalék feletti szinthez képest az MNB adatai szerint a személyi kölcsönök átlagos kamata áprilisban 14,35 százalékos volt.

A hitelkártyák ellen szól az is, hogy a hitelkeretet a bankok figyelembe veszik például lakáshitel- vagy személyikölcsön-igényléskor, ezáltal a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (jtm) vonatkozó előírás miatt alacsonyabb összeghez juthat hozzá a az érintett. A jtm-re vonatkozó szabályozás szerint ugyanis a nettó jövedelem 50 százalékát nem haladhatja meg az összes hitel havi törlesztése.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK