Nagy médiavisszhangot hozott az Auchan üzletlánc lépése, miszerint októbertől átlagosan 10 százalékkal emelte áruházi dolgozói fizetését. Hasonló döntésre várhatóan nemcsak a francia óriás kényszerül vonzereje növelése és dolgozói megtartása érdekében. Így - kisebb figyelem mellett, de a Kika lakberendezési lánc is szeptemberben - szintén már a szokásos bértárgyalások kezdete előtt - legalább hat százalékkal emelte béreit.

Az "első fecske" a Tesco volt, amely idén nyáron lépett meg egy, több ezer dolgozót érintő, egymilliárd forint feletti bérfejlesztést. Az emelés mértéke pozíciótól függött és azoknak, akik addig a piaci átlag alatt kerestek, akár 12 százalékos növekményt is jelenthetett - tudtuk meg a cégtől.

A Lidl Magyarország szintén béremelésről számolt be: e szerint a vállalatnál 2014-ről 2015-re az áruházakban dolgozók pótlékok, túlóra és cafeteria nélküli átlag alapbére több mint 15 százalékkal emelkedett.

Felpörgött a fluktuáció

A magyarországi kiskereskedelem jelenleg körülbelül 3-5 ezer fős munkaerőhiánnyal küszködik - becsülte Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Napi.hu-nak. A legutóbbi adatok alapján
a regisztrált munkanélküliek közül mintegy 34 ezer érkeztek a kereskedelmi szektorból. Ez is azt tükrözi, hogy megugrott a fluktuáció, amely a statisztikák szerint a nagy élelmiszerláncoknál egyes becslések szerint akár már 40-60 százalék, miközben a kis vidéki boltoknál is 30-50 százalékra ugrott az idén, a korábbi 10-15 százalékról.

A kereskedelmi dolgozókat leginkább az alacsony fizetés tántorítja el. A bruttó átlagbér jelenleg még a nagy láncoknál is csak 140 ezer forintot tesz ki, ám a kisebb - főként vidéki - kereskedelmi cégek jellemzően nem adnak meg többet a 105 ezer forintos minimálbérnél. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) úgy becsüli, hogy csak a nagy élelmiszer-hálózatoknál Budapesten a dolgozók felének fizetése nem haladja meg a bruttó 122 ezer forintos garantált bérminimumot, miközben vidéken a dolgozók mintegy 70 százaléka minimálbéres. Azonban a bérminimum nem feltétlenül garantál teljes fizetést is, az ágazatban ugyanis sokan dolgoznak csökkentett óraszámban.

A jelenlegi létszámgondokat ugyanakkor nem csak a fejlett uniós országok sokat emlegetett elszívó hatása okozza, hiszen a kereskedelmi alkalmazottak nagy számban nyergelnek át a feldolgozóiparba. A gyárakban ugyanis akár 30-40 ezer forinttal magasabb fizetéshez juthatnak, mint a kereskedelmi egységekben.

Az átlagfizetés nem a kiskereskedelemben a legalacsonyabb: például az építőiparban és a mezőgazdaságban a munkavállalók még szerényebb jövedelmekkel számolhatnak - jegyezte meg Vámos. Véleménye szerint az ágazat inkább a sajátosságai miatt vált mára a magyar munkaerőpiac neuralgikus pontjává.

Már nem csak a szakemberekből van hiány

A kereskedelemben hagyományosan a szakképzettség mellett a tapasztalat is sokat számít, hiszen a vásárlókat megfelelő minőségben kell kiszolgálni. A speciális ágazatokban - például a műszakicikk-kereskedelemben - a hozzáértés és a vásárlóbarát kiszolgálás még nagyobb jelentőségű, az elvárások pedig más szegmensekhez képest magasabbak. A Profession.hu lapunknak megküldött adatai szerint az ágazati cégek körében - az élelmiszerbolti és csemegepultos eladóval fej-fej mellett- a műszaki eladó lett a leginkább keresett szakma. A műszaki értékesítői pozícióban az idei második negyedévben, az előző negyedhez képest a háromszorosára ugrott a kereskedők toborzási aktivitása.

A Media Markt üzletlánc az ország bizonyos területein munkaerő-piaci problémákkal néz szembe, ilyenkor - amennyiben szükséges - földrajzilag nagyobb merítésből választunk munkaerőt - mondta Német Károly Csongor, a Media Markt Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a Napi.hu-nak.

Hasonló nehézségekkel küzd a ruházati kereskedelem is, ahol azonban a vállalatok inkább szakképzetlen dolgozókat állítanak hadrendbe. A dolgozók ugyanis e szegmensben sem igen számíthatnak az élelmiszerboltokban megszokottnál magasabb jövedelemre, a könyvesbolti eladóknál ugyancsak a minimálbér közeli fizetés jelentik az átlagot.

A munkaerő-piaci helyzetet Sáling József, a KASZ elnöke úgy kommentálta: a kereskedelemben már nem csak a gyakran említett szakképzettekből van hiány, hanem általános dolgozóhiány lépett fel, amely a mindennapi működést fenyegeti. Miközben ugyanis kevés az ember, a kiskerforgalom 2013 júliusa óta megszakítás nélkül emelkedik, csak az idei első nyolc hónapban hat százalék felett bővült. A most induló karácsonyi időszak különösen kritikus lehet a kereslet "feltorlódása" miatt.

Sáling nem tartja kielégítő megoldásnak a kereskedelmi cégek jelenlegi gyakorlatát, amely szakképzetlen-, diák-, esetleg közmunkásokkal igyekszik pótolni a rutinos munkaerőt. A szakmai színvonal már mostanra is érzékelhetően lezüllött, a kiszolgálás nívója pedig tovább csúszhat lefelé, amennyiben a munkaadók nem szánják rá magukat egy ambiciózusabb béremelésre - értékelt a KASZ elnöke.

Kormányzati hátszél nélkül aligha megy

Az általános, nagyobb mértékű béremelést a kereskedelmi vállalatok is indokoltnak tartják, sokak szerint azonban kétséges, hogy ezt az iparág jelenleg ki tudja termelni teljesítménynövelés nélkül.

Jelenleg az ágazatra - különösen a multinacionális élelmiszerláncokra - erős kormányzati nyomás nehezedik. A szabályozás alapján a kiskereskedőknek kötelezően be kell zárniuk, amennyiben két egymást követő évben veszteséget produkálnak, a Brüsszel által jelenleg felfüggesztett sokmilliárdos különadó, valamint a piaci erőfölénnyel kapcsolatos büntetések réme továbbra is aggasztja a kereskedőket. Nem csoda tehát, hogy az iparág inkább a költségcsökkentés - például az éjszakai műszakok megszüntetése, a kasszarendszerek automatizálása - irányába mozdult el. Az akut munkaerő-piaci helyzet miatt az élelmiszerláncok jelenleg arra készülnek, hogy a kormány hamarosan beavatkozik a minimálbér érdemi növelésével, esetleg a cafeteria adójának csökkentésével.

QP | Quality Placement