Fordulat jöhet Magyarországon - kedden kiderül

Februárban lényegében elérheti a jegybank inflációs célját az éves fogyasztói árindex, sőt néhány elemző szerint a mutató a bűvös 3 százalékos érték alá csúszhat. Idén éves átlagban 3,2 százalékos pénzromlást jósolnak a szakemberek. Mindez kiegészülve a gyenge növekedési kilátásokkal újabb muníciót adhat az MNB monetáris tanácsának, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklust.
Gerőcs Tamás, 2013. március 8. péntek, 07:12
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Folytatódó ármérséklődést jósolnak a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők. A KSH keddi közzététele előtt a konszenzus februárban 0,2 százalékos áremelkedést vár az előző hónaphoz és 3,1 százalékot a tavalyi bázishoz képest.

Februárban lényegében elérheti a jegybank inflációs célját az éves fogyasztói árindex, sőt néhány elemző szerint a mutató a bűvös 3 százalékos érték alá csúszhat. Mindez kiegészülve a gyenge növekedési kilátásokkal újabb muníciót adhat az MNB monetáris tanácsának, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklust. Mivel a tanács márciusban már teljesen más felállásban fog dönteni, elemzők szerint érdemes lesz figyelni a döntést indokló közleményt.

A februári inflációs számokból már kivehető lesz a rezsicsökkentés, azonban érezhető lesz még a jövedékiadó-emelés elhúzódó hatása is − mondja Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője. Háda szerint a következő hónapokban a gyenge kereslet a dezinflációt támogathatja, azonban az idei évben az elemző nem számít arra, hogy elérhető lesz a jegybank inflációs célja. Kockázatot jelent a volatilis forintárfolyam, illetve ha az év második felében elkezd élénkülni a gazdaság.

Az árstabilitást továbbra is szem előtt fogja tartani a jegybank, de emellett a növekedés ösztönzése is előtérbe kerülhet a vezetőváltás után. Ebből a szempontból nagy várakozás előzi meg a márciusi kamatdöntő ülést és az azt követő sajtótájékoztatót is − mondja Háda.

Az infláció idén a jegybanki cél közelében, esetenként alatta lehet, de a harmadik és negyedik negyedévben újra mérsékelten emelkedhetnek az év/éves indexek − teszi hozzá Trippon Mariann, a CIB bank elemzője. Részben emiatt, részben a gazdaság visszaesése miatt − amíg a piaci és a pénzügyi stabilitási feltételek lehetővé teszik − folytatódhat a kamatcsökkentés és még az első fél évben 5 százalék alá süllyedhet az alapkamat. A csökkentés mozgástere azonban egyre inkább szűkül. Az is előfordulhat, aminek Nyeste Orsolya, az Erste szakembere egyébként nagyobb esélyt ad, hogy 3 százalék alá csökken az év második hónapjában az éves árdrágulás mértéke. Az éves index csökkenését egyértelműen a kormány rezsicsökkentésére lehet visszavezetni, miközben az üzemanyagok és élelmiszerek ára emelkedést mutathatott.


Napi grafikonok

Árcsökkenést a háztartási energia mellett a kosárban kisebb súllyal szereplő ruházkodási cikkeknél vár még Nyeste, aki szerint a következő néhány hónapban előfordulhat, hogy még néhányszor 3 százalék alatti éves indexet látunk majd. A kormány több intézkedése ugyanakkor a vállalati költségek emelkedését okozza, ami megjelenhet a fogyasztói árakban is. Ez ellen dolgozhat ugyanakkor, ha az idei mezőgazdasági idény a tavalyinál jobb lesz, amire − tekintve a tavalyi nagy aszályt és az azóta hullott csapadékot − bőven van esély. Ekkor ugyanis az élelmiszerárak a tavalyinál kedvezőbben alakulhatnak az őszi hónapokban. Nyeste úgy véli, hogy az idei mesterséges árcsökkentés miatt jövőre valamelyest növekedhet az infláció.


Napi grafikonok

Mivel a tavalyi inflációt nagyrészt külső ársokkok okozták, amit a monetáris politika érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig középtávon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy miután az ársokkok kikerülnek a bázisból, az inflációs cél elérhetővé válik − mondja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte a nemzetgazdasági szereplők a mérlegkiigazítási folyamat, illetve a gyenge üzleti és fogyasztói bizalom miatt a kamatcsökkentések hatására aligha élénkítik a keresletet, így a kamatcsökkentések a reálgazdaság felől nem jelenthetnek érdemi kockázatot az inflációra nézve.

Elemzők: sokáig marad még az extra kamatfelár

Elemzők szerint nem vágható akármeddig az alapkamat, hiszen a kockázati felárak érdemben nem látszanak csökkenni, márpedig a választások előtt egy forintpánikot biztos nem akar megkockáztatni a kabinet. Így szükséges megtartani az extra kamatfelárat.

A monetáris tanács eddig azzal érvelt, hogy az inflációs folyamatoktól nem kell félni, viszont a gazdaság gyengesége kamatcsökkentéseket indokol − a februári adatok vélhetően csak tovább fogják erősíteni ezt a képet, hiszen elég erős maradhatott a dezinfláció, emelték ki a lapunknak nyilatkozó szakemberek. A kérdés Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint inkább az, hogy hol állhat meg a tanács a csökkentésben.

Egyelőre az elemző nem azt látja, hogy a jelenlegi forintgyengülés miatt a rövid kamatok nagyon emelkedni kezdtek volna. Optimista forgatókönyv esetén elképzelhető, hogy 4−4,5 százalék közé csökken az irányadó ráta év végére, ugyanakkor Magyarországnak még mindig magas a külső adóssága, illetve a devizaadóssága, ami miatt szükség van egy nem elhanyagolható mértékű kamatfelárra, miközben Árokszállási nem várja, hogy tovább tudna csökkenni a kockázati felár (gondolva itt például a továbbra is eléggé kiszámíthatatlan gazdaságpolitikára vagy az európai aggodalmakra).

Érdemes az elemző szerint emellett megemlíteni, hogy bár rövid távon kevesen aggódnak a kormány ártorzító intézkedései miatt, kérdés, a jövőben azok hogyan hatnak az inflációra. Példaként említi az ilyen kockázatokra Gabler Gergely, az Equilor makroelemzője, hogy a dezinflációs tényezőket a tranzakciós illeték és a telefonadó bevezetése ellensúlyozza, hiszen ezek a tételek nagyrészt megjelentek a fogyasztói árakban. Az Equilor meglehetősen pesszimista jövőt fest, szerintük az év egészében átlagosan 3,8 százalékon ragadhat az infláció.

A Napi Gazdaság februári inflációs prognózisa
Konszenzus
Infláció hó/hó0,22%
Infláció év/év3,10%

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya2, 2013.03.08 14:47

@szkiita: Maastrichti követelmények:
1. 60% alatti államadósság-ráta
2. Infláció: Max. az EU 3 legkisebb inflációjának átlaga +1,5%
3. Kamatok: Max. az EU 3 legkisebb kamatának átlaga +1,5%
4. Deficit: 3% alatt
5. A hazai deviza 2 évet töltsön el ERM-II-ben
6. Erre már nem emlékszem.

Tanuljon, mert nem tudja!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

szkiita, 2013.03.08 13:15

Az euró bevezetési követelményei:

1. infláció 2 éven át 3%

2. költségvetési hiány 3%

3. államadósság 60% ....!!!!!

Kérdés??...növekedéshez nem kötik..,ugye?...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

bogar511, 2013.03.08 12:21

@Kotkodus: kotkodálj csak nyugodtan! A végeredmény számít! Tudod, jövő áprilisban!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Kotkodus, 2013.03.08 11:30

@bogar511: bakker, megválasztottatok egy "nem magyart" álamelnöknek?

tudod barátom, a fidesz egyszer már a legmagasabb fokra emelte a műveletlenséget... nem illene ezek után kommentelőket zaklatni ezzel... vagy legalábbis ennek mindig nagy öngól lesz a vége... ;-)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

bogar511, 2013.03.08 11:17

@Tacitus: a rossz szót rövid o-val és két sz-el kell írni. Már ha magyar vagy.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html