Fordulat kell a bankszektorban Nagy Márton szerint

Versengő, versenyképes, termelékeny bankrendszerre van szükség, a banki árverseny kialakulásához pedig csökkenő kamatfelárak és összehasonlítható banki termékek kellenek - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kedden egy konferencián.
K. Kiss Gergely, 2017. március 7. kedd, 16:51
Fotó: Napi.hu

A Világgazdaság Gazdasági kilátások és lehetőségek című konferenciáján Nagy Márton felidézte, hogy az elmúlt időszakban a hazai bankok csökkentették ugyan kamataikat, mérséklődtek a lakáshitel-kamatok, de csak annyival, amennyivel a Buboron - budapesti bankközi forint hitelkamatláb - és az alapkamaton csökkentett a jegybank.

A kamatfelár ugyanakkor nem változott, vagyis a bankrendszer semmit nem tett hozzá, hogy olcsóbbak legyenek a lakáshitelek. Hangsúlyozta: a lakáscélú hitelek kamatfelárának régiós szintre kell csökkennie, a hosszabb kamatfixálású hitelek arányának nőnie kell, és összehasonlítható banki termékek kellenek ahhoz, hogy árverseny alakuljon ki. Megismételte, a magyar gazdaság idén 3,5-4 százalékkal bővülhet, a következő években a növekedés ennél nagyobb ütemet is elérhet.

Szerinte a fenntartható növekedés mögött fenntartható finanszírozásnak kell állnia. A gazdasági válság előtt az állam túlzottan eladósodott, a lakosságnál a devizahitelezés okozott gondot, a múlt hibáiból azonban tanulni kell. A válság után az állam esetében fiskális konszolidációt, a lakosságnál a hitelek törlesztését lehetett tapasztalni, a 2011 és 2016 közötti időszakban pedig nem is voltunk ráutalva a külső finanszírozásra.

Most már a versenynek kell döntenie

A mostani kiigazítási időszak véget kell, hogy érjen, Nagy Márton szerint 2017-től a háztartások megtakarítási többlete csökkenni fog. A folyó fizetési mérleg többlete a következő két évben megfeleződhet, miután a háztartásoknál és a vállatoknál elindult a hitelezés.

A költségvetés fegyelmezett gazdálkodásának következtében az államadósság GDP-hez mért aránya folyamatosan csökken, a tavalyi 73,9 százalékos arány után 2018-ra megközelítheti a 70 százalékot. Kiemelte: az államadósságból a devizaadósság részaránya két év múlva 20 százalék alá csökkenhet - fogalmazott.

Emlékeztetett: a vállalati szektorban 2009 és 2013 között egy hitelösszeomlást láthattunk, ezt sikerült a jegybank növekedési hitelprogramjának megfordítania. Hangsúlyozta: napjainkban a teljes vállalati szektor hitelezése 4 százalékkal bővül, ezen belül a kis- és középvállalatok hitelezése 12 százalékkal nő.

Az MNB elvárja, hogy a növekedési hitelprogram kivezetése után a bankok már piaci alapon hitelezzenek. A vállalati hiteleket minél hosszabb futamidőre, lehetőleg fix kamaton adják a bankok. A lakosságnál a fogyasztás bővülése 5-6 százalék lehet a következő években, ami a növekvő béreknek, az alacsony kamatoknak és az elhalasztott fogyasztásnak is köszönhető.

Olyan vállalatoknak kell az uniós forrásokat adni, amelyek a termelékenységüket is tudják javítani.
Elmondta: Magyarországon a tőzsdei kapitalizáció a GDP-hez mérten nagyon alacsony, napjainkban mintegy 15 százalék. Ha duplájára emelkedne, azaz a GDP 30 százalékára, akkor a hosszú távú GDP-növekedés 0,2-0,3 százalékkal lehetne nagyobb - mondta Nagy Márton.

HOZZÁSZÓLÁSOK