Forintosítás helyett pereskedne? Így mehet el Strasbourgig

Mit tegyen a devizaadós, ha nem ért egyet a forintosítással? Íme, egy javaslat.
Napi.hu, 2015. február 23. hétfő, 11:35
Fotó: Napi.hu

A forintosítás ellen jogvédelmet jelenleg csak az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) tud nyújtani - állítja a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE). A szervezet azt is részletesen elmagyarázza, hogy mit tegyen az adós, aki ezt a jogi utat szeretné választani.

Február 1-jén lépett hatályba a forintosítási törvény amelynek értelmében a bankok átváltják forintra az adósok tartozásait és új - forintban kifejezett - havi törlesztőrészletet állapítanak meg. E két lépéssel megszűnik a szerződésekben az árfolyamkockázat, a havi törlesztőrészlet összege pedig kiszámítható lesz. E miatt viszont az adósoknak lényegesen több pénzt kell majd visszafizetniük a bankoknak, mint amennyi pénzt eredetileg kölcsönként felvettek. A PITEE a forintosítási törvényt összeegyeztethetetlennek tartja az európai jogállami hagyományokkal, amelyek szerint ugyanis, a parlament nem avatkozhat be polgári jogi jogviszonyokba.

Annak érdekében, hogy az EJEB foglalkozzon valaki hitelügyével, annak első lépésben a magyar Alkotmánybírósághoz (Ab) - az alkotmányjogi panasz beadványmintája innen letölthető - kell fordulnia jogorvoslatért. A magyar Alkotmánybíróság a beadványát minden bizonnyal el fogja utasítani. Azonban az elutasító határozatot majd mellékelni kell az EJEB-nek címzett beadványhoz - írta a PITEE.

Az Ab nem gyors

A PITEE 2011 végén kiadott egy fogyasztóvédelmi elemzést a devizahitelezésről, amely először hívta fel a figyelmet azokra a pontokra, amelyekre hivatkozva később sokan sikeresen pereltek, és amelyeket az ominózus törvény nyilvánított tisztességtelenné.

Tavaly december végéig több mint 300 devizahiteles fordult kérelemmel az Alkotmánybírósághoz. Bár az alkotmánybírósági eljáráshoz nem kell ügyvéd és az eljárásnak nincs költsége, a testület nem sieti el, hogy reagáljon a beadványokra. Az egyesület beszámolója szerint mivel az Ab ügyrendje két határidőt nem szabályoz: egyrészt az alkotmányjogi panaszok átvételét követően hány napon belül kell dönteni annak "befogadásáról"; másrészt a kérelem előterjesztését követően a "jogosult testületnek" hány napon belül kell döntést hoznia. A két fix szabály csupán az, hogy a befogadott alkotmányjogi panaszokat 180 napon belül az ügy eldöntésére jogosult testület elé kell terjeszteni, illetve az előadó alkotmánybíró az első tervezetet a befogadást követően száznyolcvan napon belül az ügy eldöntésére jogosult testület elé terjeszti.

A strasbourgi EJEB-hez fordulni akkor is lehet, ha az alkotmánybírák szándékosan húzzák az időt. A PITEE azt javasolja az elszánt devizahitelesnek, hogy nyújtsanak be minél hamarabb alkotmányjogi panaszt, és várjanak 4-6 hónapot, mielőtt a strasbourgi fórumhoz fordulnak kártérítésért.

Mit lehet elérni egy perrel az EJEB-nél?

A strasbourgi bíróságon kártérítést lehet kérni a deviza-hitelszerződések érvényben tartása miatt. A kártérítést a magyar államnak kell majd megfizetnie, mert megsértette a devizahitelesek emberi jogait azzal, hogy törvénnyel átírt magánjogi szerződéseket. A PITEE szerint ugyanis a forintosítási törvénnyel a magyar állam felmentette a bankokat a semmis szerződések okozta kártérítési felelősség alól. Kártérítést ezért nem a bankok, hanem az állam fog fizetni.

A kár összegét egyszerű számítással ki lehet majd számolni. Ez egy akkora forint összeg lesz, ami a módosított szerződések végleges lezárásához szükséges.

A pereskedést választó devizahiteles a banktól az elszámolásról és a forintosításról kapott levelet mindenképpen őrizze, mert majd azt is csatolni kell a strasbourgi beadványához.

A devizahiteles elszámolás helyességét a pénzügyi békéltető testületek vizsgálják majd és a devizahitelesnek kell majd bizonyítaniuk azt, hogy az elszámolás hibás. A PITEE szerint azonban a devizahiteleseknek aligha lesz sok esélyük eljárást nyerni a bankjuk ellen.

Az egyesület azt sem javasolja senkinek, hogy a korábbi deviza alapú hitelét kiváltsa egy újabb forint hitellel. Aki ugyanis a korábbi szerződését lezárja, az elveszítheti a jogát arra, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulhasson kártérítésért. A PITEE javaslata szerint mindenki maradjon a jelenlegi szerződésében, és élvezze a csökkentett törlesztőrészlet előnyeit a strasbourgi bíróság döntéséig.

HOZZÁSZÓLÁSOK