Forintzuhanást akadályozott meg az MNB

Ha a bankok a devizapiacon szerezték volna be a végtörlesztéshez szükséges devizát, az nem csupán számottevő forintgyengülést eredményezhetett volna, hanem a gyengülés felé ható spekulációs hullámot is indíthatott volna - állítja a jegybank egyik szakértője.
Gerőcs Tamás, 2012. július 4. szerda, 16:58
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A Monetáris Tanács döntött úgy, hogy a végtörlesztések miatt megnövekedett banki devizaigény fedezetéhez eurót biztosít a jegybanki tartalékokból. A jegybank célja ezzel az volt, hogy megakadályozza a nagy volumenű devizaváltások miatti árfolyamkilengést. Ha a bankok a devizapiacon szerezték volna be a szükséges devizát, az nem csupán számottevő forintgyengülést eredményezhetett volna, hanem ráadásul gyengülés felé ható spekulációs hullámot is indíthatott volna - derült ki a legfrissebb MNB-szemle bemutatóján.

A jegybanki eszköz kidolgozását ugyanakkor nagymértékben nehezítette, hogy a szükséges végtörlesztésre kerülő állomány nagysága, vagyis a fedezéshez szükséges deviza mennyisége bizonytalan volt.

Forrás: MNB

Pontos kalkulációt nem közöl a cikk, hogy a jegybanki forrásbiztosítás nélkül a végtörlesztéseknek milyen hatása lett volna az euró/forint árfolyamra, de azt lehet tudni, hogy a devizatartalékból 2,6 milliárd eurót kellett a bankoknak nyújtani, ami a végtörlesztéshez kapcsolódó devizaigényük 60 százalékát fedezte (a maradékot a piacról, vagy anyabankjaiktól szerezték be).

A most megjelent MNB-szemle tanulmányának szerzője szerint a szervezett jegybanki akció nélkül számottevő árfolyamhatással kellett volna számolni, amelynek utólagos árfolyamválság-kezelési eszközökkel való kezelése sokkal költségesebb lett volna - vélte a jegybanki szakember, aki szerint a Monetáris Tanács ezért preventív jelleggel döntött a programról. Ennek keretében 22 tendert tartottak, és a rendelkezésre bocsátott eurót 302 forintos átlagárfolyamon adták el a hitelintézeteknek (valamivel a piaci ár fölött).



A jegybanknak a paraméterek meghatározása során ügyelnie kellett arra, hogy ne legyen túl drága a forrás a bankok számára, hogy minél több bank a jegybanktól szerezze be a devizát, ugyanakkor ne ösztönözze őket túlfedezésre.

Másfelől szigorú megfelelési szabályokra is szükség volt. Ilyen volt például, hogy a partnerek csak a végtörlesztések megvalósulását követően férhettek hozzá a tendereken megvásárolt devizához, addig azt az MNB-nél kellett tartaniuk (egynapos deviza-swapok görgetésével).

A feltételek között szerepelt továbbá, hogy a bankok a kapott devizát először csak rövid - éven belüli - külső forrásaik törlesztésre fordíthatták. Ezt a feltételt az ország sérülékenységének a rövid külső adósság csökkentésén keresztüli mérsékelése tette szükségessé. A tanulmány szerzője szerint mind a piaci szereplők, mind a jegybank sikeresnek ítélték a programot.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

pro libertate, 2012.07.09 23:43

@kukoricajancsi:
Bocs, elfeledkeztem erről a posztról.

Szerintem is spekulál a hiteles, bár ő jobbára nem annak szánta. (Azért, gondolom, nem csak az én ismerőseim között van olyan, aki a CHF-hitel és a HUF-betét kamata közötti különbözetre utazott...)

"a másik fél (CHF-et adó) szempontjából hogyan zajlik egy ilyen ügylet. Vagy ha valaki állampapírt szeretne venni HUF-ban, de eurója van, akkor milyen más lehetőségei vannak?"
A CHF-birtokos szempontjából ez egy carry trade ügylet. Pl. azért lehet vonzóbb a számára a csere, mert egyszerűbb az árfolyam-kockázat kezelése. Gondolom.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kukoricajancsi, 2012.07.09 09:31

@pro libertate:

Köszi a választ, és a kiigazítást. Azt hiszem, hogy még jobban el kell mélyülnöm a témában, hogy átlássam az ott zajló folyamatokat.

Nem hiszem, hogy a bankok spekulálnának, bár szerintem nem véletlenül favorizálták a CHF-et az euróval szemben, de arra nem számítottak, hogy az állampapírpiac be fog fagyni.

Aki igazán spekulál az a hitelfelvevő, de ő felvett egy 20-25 éves poziciót, úgy hogy nem állította be a stopokat, nem kötött árfolyam-biztosítást, és a roll-overeknél nem tud más valutára váltani, és lényegében egész idő alatt egy irányba megy, shortolja a CHF-et. Max. annyi lehetősége van az ügyfélnek, hogy felmondja a szerződést, és zárja a pozíciót, de nem tud alkalmazkodni a piaci folyamatokhoz. Persze sokan, ha akarnának se tudnának kiszállni.

Arra még kíváncsi lennék, hogy a másik fél (CHF-et adó) szempontjából hogyan zajlik egy ilyen ügylet. Vagy ha valaki állampapírt szeretne venni HUF-ban, de eurója van, akkor milyen más lehetőségei vannak?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pro libertate, 2012.07.08 17:24

@pro libertate:
a vége:
Ha érted a konstrukciót és van elképzelésed a hitelesek terheit meghatározó paraméterek befolyásolásának eszközeiről, akkor világosan kirajzolódik a probléma valós megoldásának útja. A többi maszlag.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pro libertate, 2012.07.08 17:23

@kukoricajancsi:
"Ha kockázatról van szó, akkor te mindent a kormány nyakába kívánsz varrni"
Szó sincs róla. Csupán arra szeretnék ismételten rámutatni, hogy a fidesz-kormány alatt realizálódott politikai kockázatok messze meghaladják a gazdasági folyamatokból, mechanizmusokból eredeztethető kockázatokat. Józan ésszel senki sem kalkulál olyasmivel, hogy bármely állam máról holnapra sutba dobja a racionalitást, és a hozzáértés-logika helyett ellazulós ötletelésre építi a "gazdaságpolitikát" - pedig, úgy tűnik, létezik ilyesmi, ugye?

"A kockázat megítélése kapcsán, sokkal inkább arra vagyok kíváncsi, hogy 2004-2008 között mennyire lehetett ezt előre látni."
Pontosan mit "ezt"? Azt, hogy 2010. tavaszától a 2/3-os hatalom gazdasági hódító háborúba kezd, a legkevésbé sem törődve a következményekkel, pl. a deviza-alapú hitelekkel? Szerinted ezt lehetett előre látni?
Készülni csak a gazdasági kockázatokra lehet. Minél kiszámíthatóbb az adott környezet, annál nagyobb távra.
("A csehek megmondták az osztrák banknak..." - szerintem ne higyj el mindent...)
A jelenlegi magyar "gazdaságpolitikát" az jellemzi, hogy soha, semmilyen hatástanulmány nem kerül napvilágra, az azonnali, nyilvánvaló következményekre figyelmeztető hangokat pedig lesöpri a kormányzati kommunikáció: "károgás", "huhogás", stb. JELENLEG gyakorlatilag egyáltalán nem lehet előre látni - te pedig azt kérdezed, hogy mit lehetett évekre előre látni, egy gazdasági világválság előtt? :D

"Fékeket is be lehetett volna építeni ..."
Természetesen. A kormányzat minden veszélyhelyzetet alapvetően két módon kezelhet: erővel távol tartja az érintetteket (pl. holnaptól nem árulnak kést a magyar boltokban), vagy kitanítja az érintetteket a veszély megelőzésére. Értelmi fogyatékosok esetében persze nincs választási lehetőség, felügyelet alá kell helyezni őket, ami aztán vagy bejön vagy nem...

"fordulónként dönthetett volna az ügyfél, hogy EUR, USD, CHF, HUF alapon kívánja-e folytatni a hitelezést"
Te úgy gondolod, hogy erre jelenleg nincs mód (legalább elvileg)? A megkötött hitelszerződések módosíthatóak, akár fel is bonthatóak, persze, vannak következmények...

"Szerintem most is technikailag semmi akadálya nem lenne annak, hogy a CHF hiteleket áttegyék euró alapúra"
Szerintem sincs. Nem is volt, nem is lesz, amíg a HUF konvertibilis.
"egyrészről nem jelentkezne újabb árfolyamgyengülés, valamint a piacokról is sokkal könnyebb lenne forrásokat bevonni - tehát nem lenne CDS, vagy sokkal alacsonyabb lenne."
Nem hinném... ugyan, fejtsd már ki, hogy mindezt miből gondolod...

"Az FX swap az én véleményem szerint azzal jár, hogy a banknak gyakorlatilag nincsen árfolyamvesztesége. ... Betesz 250 Ft-ot, kivesz 250 Ft-ot ... De ha a banknak nincs árfolyamvesztesége, akkor mit hárít át az ügyfélre?"
Tényleg ennyire bonyolult lenne? :)))
A magyar bank a swap során mondjuk CHF-ot kap a HUF-ért cserébe. A hitelesnek forintot ad, tehát beváltja a nála lévő CHF-ot HUF-ra. A hiteles forintban törleszt, a banknak CHF-ot kell visszaadnia a swap másik lábán, tehát beváltja a kapott összeget CHF-ra. A két váltás között idő telik el, tehát jelentkezhet árfolyam-változás. Ezt viseli a hiteles.

Noha nem fogalmaztad meg (pedig említettem, hogy mivel kezdődik a probléma-megoldás), a felvetéseidből úgy tűnik, hogy a deviza-alapú hitelesek helyzete könnyítésének lehetőségét keresed. Valami előttem ismeretlen okból ezt "mások" felelősségének és a konstrukció hibáinak, vagy az esetleges visszaéléseknek a felderítésével igyekszel elérni...
Ne hidd, hogy le akarlak beszélni, csak szólok, hogy ez az irány zsákutca. Ha érted a konstrukciót és van elképzelésed a hitelesek terheit meghatározó par
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

idokep, 2012.07.08 15:07

Én azt nem értem, hogyha a EKB, a FED és a Brit jegybank is megengedhette magának, hogy másodpiaci értékpapír vásárlással hozamokat csökkentsenek, akkor az MNB miért nem?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html